Noha a kormány maga határozta meg, hogy csak előadó-művészeti szervezetek kaphatnak a kultúrtaót helyettesítő támogatásból, a most nyilvánossá vált döntések alapján sokszor pályázati azonosító nélkül kaptak tízmilliókat vagy akár milliárdokat fideszes politikusokhoz köthető cégek, önkormányzatok; majdnem kétmilliárd jutott az Egységes Magyar Izraelita Hitközségnek, egymilliárd pedig egy Nemzeti Színházhoz köthető, még be sem jegyzett szervezetnek.
A hét végén több nyilvános döntési lista is felkerült az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (Emet) honlapjára arról, hogyan költi el az állam az előadó-művészeti szervezetek többlettámogatására szánt milliárdokat. Ez az a pénz, amelyet a kormány a kultúrtao pótlására különített el. Egy éve szűnt meg az lehetőség a színházak, fesztiválok és más művészeti szervezetek számára, hogy a jegybevételük nyolcvan százalékának megfelelő összegig támogatást igényelhessenek cégektől, amelyek ezt az összeget a társasági adójukból írhatták le. A kormány magához ragadta az eddig az állami elosztástól függetlenül, piaci alapon működő támogatási formát, és azóta sem meghatározott, ismeretlen szempontok alapján már az Emberi Erőforrások Minisztériuma dönt arról, melyik előadó-művészeti szervezet mennyit kap.
A kőszínházak korábban egy hivatalos ígéretnek nem minősülő tájékoztatást kaptak arról, hogy mennyi taopótló többlettámogatást fognak kapni; az összeg nagyjából megegyezett azzal, amennyire a színházak a jegybevételük alapján jogosultak lettek volna, néha még több is volt annál, és volt egy-két színház – például a Nemzeti –, amelynek az eddigi összeg sokszorosát ítélték meg. A pénzt az ígéret szerint három részben kapják majd meg; ez a legtöbb kőszínházhoz már megérkezett. (A magánszínházak pedig iszonyú rosszul jártak, vagy az irreális támogatáscsökkenés, vagy az azóta is tartó bizonytalanság miatt.)
Ehelyett viszont tökéletesen megmagyarázhatatlan, a kormány saját pályázati kiírásának minden tekintetben ellentmondó döntések jelentek meg az Emet honlapján. A nyilvánosan olvasható, teljesen egyértelműen fogalmazó pályázati kiírás szerint erre a többlettámogatásra
- csak előadó-művészeti szervezetek jelentkezhettek,
- ezek közül is csak azok, amelyek az eddig években kultúrtao felvételére voltak jogosultak,
- nem természetes személyek,
- és nem külföldi fenntartású szervezetek.
A lista viszont hemzseg az olyan döntésektől, amelyek nem felelnek meg egy vagy akár több feltételnek sem. Pedig az Index színházi forrásai azt mondják: a kormány korábban olyan komolyan vette a kritériumokat, hogy egészen racionális kivételezésre sem volt hajlandó. Nem engedélyezték például színházi érdekvédelmi szervezet pályázatát, sem pedig olyan, létező színházi társulatét, amely eddig még nem vett fel taót, mert épp 2019 lett volna az első olyan év, amikor erre már jogosulttá vált volna (mivel erre az adott színház működésének első éveiben a szabályozás szerint még nem volt lehetőség).
Az Emet honlapján 14-es és 15-ös számmal jelölt döntési listák talán legfeltűnőbb eleme, hogy a legtöbb sorból hiányzik a pályázati azonosító, azaz annak jelzése, hogy mely beadott pályázatot elbírálva született meg a döntés, ami azt a látszatot kelti, mintha pályázat nélkül ítéltek volna meg jelentős, akár milliárdos összegeket, de hát persze ilyesmit feltételezni sem lehet.
A 14-es számú listán a fejlécen is ott szerepel, hogy az „előadó-művészeti szervezetek” többlettámogatásáról van szó, mégis 28 esetben támogattak 10 és 50 millió forint közötti összegekkel városi és megyei önkormányzatokat, noha ezek nyilvánvalóan nem felelnek meg a feltételeknek. Persze lehet, hogy végül színházakra fordítják a pénzt, de a kiírás nem erről szólt.
Öt egyéni vállalkozónak ítéltek meg 6-6 millió forintot, 10 milliót kapott a Semmelweis Egyetem, és mégis kaphatott pénzt szakszervezet is: a jobboldali kötődésű Vidéki Színházigazgatók Egyesülete, amelynek volt már elnöke Fekete Péter jelenlegi államtitkár, most pedig Oberfrank Pál, 5 milliót kapott. (Korábbi döntéssel 150 millió forintot ítéltek meg Vidnyánszky Attila kormánypárti színházi szervezetének, a Magyar Teátrumi Társaságnak, de a társaság lapját kiadó Magyar Teátrumnak is jutott több mint negyvenmillió.)
Több határon túli, bár legalább színházzal foglalkozó szervezet is szerepel a listán, és négy tűzoltó egyesület is kapott 2,6 és 9,6 millió forint közötti összegeket. Igen, az előadó-művészeti szervezetek támogatási keretéből.
Jelentős összeget, 49,5 millió forintot kap egy bizonyos szegedi Devstore Kft., amely a Céginfó adatai szerint kizárólag betegellátással és áruk kiskereskedelmével összefüggő tevékenységeket végez, de vannak a listán más kft.-k is, noha nehéz megmagyarázni, nem közhasznú társaságok miért kapnak támogatást.
A 14-es lista messze legmagasabb összege a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány támogatása: 1,1 milliárd forintról van szó. Az alapítvány „törekvése, hogy a Kárpát-medence legkomplexebb iskolarendszeren kívüli művészeti képzését, továbbképzését, magyar nemzeti identitást erősítő művészeti nevelési programját megvalósító tematikus népfőiskolát működtessen Fejér megyében, a Velencei-tó partján” – olvasható a Sonline-on egy konferencia beszámolójában. Az alapítvány ugyanarra a címre van bejegyezve, amely megegyezik több olyan cég székhelyével, amelyhez korábban köze volt L. Simon Lászlónak vagy a feleségének: a székhely a kápolnásnyéki Halász-kastély címe, amely egy L. Simon által alapított alapítvány leányvállalatához köthető. Korábban (13-as döntési lista) az ugyanerre a címre bejegyzett Levendula Színpad Kulturális Kft. 125 millió forintot kapott.
Az újabb, 15-ös számmal jelölt listán is rengeteg az érdekesség. A legnagyobb támogatást,
1,8 milliárd forintot az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Budapesti Hitközségnek ítéltek meg.
Összehasonlításul: ez csaknem kétszerese az összes magyar független színház éves működési támogatása eddigi összegének.
A második legnagyobb támogatást egy bizonyos Déryné Nonprofit Kft.-nek ítélték meg: a Nemzeti Színház címére bejegyzett szervezet egymilliárd forintnak örülhet.
Az E-cégjegyzék adatai szerint ugyanakkor egy még csak bejegyzés alatt álló nkft.-ről van szó, amely így bajosan felelhet meg a pályázati kiírásnak, mivel eddig nyilvánvalóan nem volt jogosult a taóra, mint a nem létező szervezetek általában. A vezető tisztségviselő a Nemzeti Színház dramaturgja, a felügyelőbizottságot a Nemzeti színészei és gazdasági igazgatója alkotják.
Nevezhetnénk meglepő döntésnek, bár a fentiek után ez már relatív, hogy
Bajkai István fideszes politikus és feleségének cége, az Archeon is kapott 70 millió forintot.
A mesésen vagyonos Fidesz-alapító felesége Bonnyai Apolka zongoraművész, akivel gyakran tartanak közös, jótékonysági koncerteket is.
És ezen a listán is szerepel olyan bt., amely tevékenységi körei között olyasmik szerepelnek, mint a
- követelésbehajtás,
- dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme,
- vagy épp a sportszer-kiskereskedelem.
A kulturális tao-támogatás lehetőségét a kormány egyébként arra hivatkozva szüntette meg, hogy az lehetőséget adott a visszaélésekre, és az Index független színházi forrása is azt mondta, informális megbeszélésen azért nem engedélyezték a pályázati feltételek tágítását, mert az is utat nyitott volna a kiskapuzók számára.
A különös támogatásokkal kapcsolatban a lap elküldte a kérdéseit az Emberi Erőforrások Minisztériumának, a Déryné Nkft.-vel kapcsolatban pedig a Nemzeti Színháznak.
(Index nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
