1931. szeptember 13-án, vasárnap a legkülönfélébb hírek foglalkoztatták a sajtót: a lapok tiltakoztak a magyar kormány terjedelmüket hirtelen korlátozó intézkedése ellen, több különös jogi ügyről számoltak be, de drámai gyilkosság és ausztriai puccskísérlet, baszkföldi zavargás is szerepelt a hírekben. A nap legfontosabb híre azonban valósággal megbénította az országot.
Az Esti Kurír beszámolója:
„Nem mindennapos, regényes eset foglalkoztatja napok óta Szombathely lakosságát. Az ügy főszereplője Lakatos Ferenc marhahajcsár, aki életfogytiglani fegyházbüntetését tölti a sopronkőhidai börtönben. Lakatost még 1926 augusztusában fogták el, mikor is a nyomozás adatai szerint kegyetlen módon meggyilkolta Mayer József gazdag sopronkövesdi vendéglőst, akinek megcsonkított holttestét aztán a vépi erdő sűrűjében találták meg.”
„Mayer Sopronból Szombathelyre jövet a vonaton megismerkedett Lakatos Ferenccel,
aki rábeszélte arra, hogy vegyen magához nagyobb összeget, mert a vépi uradalomban olcsón lehetne marhát vásárolni. Mayer leszállt a vonatról, hazament, magához vett harmincmillió koronát és azután eltűnt.”
„A csendőri nyomozás során rövidesen megtalálták Mayer József felismerhetetlenségig szétroncsolt holttestét, amiből nyilván látszott, hogy rablógyilkosság történt, miután a pénztárca sem volt már Mayer József zsebében.”
„Két nappal később megkerült Lakatos is, aki eszméletlenségig részeg állapotban hevert az országúton, amikor a csendőrök elfogták. Néhány napig tartó vallatás után Lakatos beismerte, hogy ő ölte meg Mayert és már napokkal előbb készült a gyilkosságra. Ilyen előzmények után került az ügy a szombathelyi törvényszék elé, ahol nagy meglepetésre Lakatos korábbi beismerő vallomását visszavonta, miután vallomása szerint őt a csendőrök erőszakkal kényszerítették a beismerő vallomásra. Az izgalmas tárgyaláson a törvényszék bizonyítottnak vette Lakatos bűnösségét és tagadása ellenére életfogytiglani fegyházra ítélte. Ezt az ítéletet a Tábla és a Kúria is jóváhagyta.”
„Lakatos, aki már öt éve raboskodik a sopronkőhidai fegyházban, többször kért perújítást ügyében, de a bíróság ezt mindig elutasította. Néhány nappal ezelőtt azután váratlan fordulat történt. Lakatos Ferenc ugyanis levelet kapott Burgenlandból, amelyen a névtelen levélíró beismeri, hogy ő követte el annakidején a bestiális rablógyilkosságot, de mind a mai napig nem mert jelentkezni, mert fél a kötéltől. Bocsánatot kér Lakatostól, hogy helyette ő szenved, de nem tud másképp tenni.”
„Lakatos e levél alapján és több alibitanúra való hivatkozással újabb perújítási kérelemmel fordult a törvényszékhez, ahol máris elrendelték a vizsgálat kiegészítését és több tanú kihallgatását. A vizsgálattal egyidejűén a burgenlandi csendőrség is megindította a nyomozást a névtelen levélíró személyazonosságának megállapítására.”
A Népszava híre:
„A hamburgi Fulhsbüttel röpülőtéren vasárnap vitorlázó röpülőverseny volt, amelynek befejezése után súlyos szerencsétlenség történt. Hét óra tájban Korff pilóta a hamburgi röpülőegylet sportröpülőgépén fölszállott egy utassal, Bruhn szabómesterrel. Harmincöt méter magasságban a pilóta túlságosan merészen kanyarodott és lezuhant. Az utas nyomban meghalt, később a pilóta is belehalt sérüléseibe.”
„Moszkvából jelentik – Az orosz légi haderők főfölügyelőjét halálos katasztrófa érte. A vörös röpülőtábornok ellenőrző útra ment hadsegédje kíséretében s a röpülőgép, amelyen ültek, útközben eddig még ismeretlen okból lezuhant. A tábornok és hadsegéde szörnyethaltak.”
„Londontól délre, Leith Hill fölött egy katonai léghajó lezuhant. Egy röpülőhadnagy és két hadnagy szörnyethaltak.”
„Három újságíró, akik Brit-Honduras vidékének katasztrófájáról készítettek fényképfölvételeket és légi úton indultak haza, lezuhantak és életüket vesztették.”
A cikkben említett Junkers W 33-as, miután a kanadai partoknál kényszerleszállást hajtott végre az Atlanti-óceánon szeptember 13-án (ekkor a magyar lapok még csak indulásáról tudtak). A személyzetet és a portugál milliomost norvég tengerészek mentették ki. (kép forrása: junkers.de)
„Lisszabonból jelentik: A „W. 33.” számú Junkers-gép vasárnap elindult az Atlantióceán átröpülésére. Hárman startoltak a vakmerő vállalkozásra: Rody és Johansen német pilóták, valamint egy Geiga nevű dúsgazdag portugál milliomos, aki 2000 dollárt fizetett, hogy résztvehessen az óceánröpülésben. A pilóták az Azori-szigetek felé vették irányukat, de nem szállnak le a szigetek egyikén sem, hanem közbenső leszállás nélkül folytatják útjukat Newyorkba.”
Az Esti Kurír tudósítása:
„A kormány a hivatalos lap vasárnapi számában általános meglepetésre rendeletet lett közzé a rotációs és íves nyomópapíron előállított időszaki lapok terjedelmének korlátozásáról. A rendelet arról intézkedik, hogy ezentúl a rotációs papíron megjelenő napilapok heti oldal terjedelme 66 százalékra redukálandó.”
„A napilapok nem mélynyomású mellékletének oldalterjedelme 50 százalékkal csökkentendő és csupán a rádióműsort tartalmazó mellékletek nem esnek korlátozás alá. Változatlanul meghagyta a rendelet a mélynyomású mellékletek terjedelmét.”
„A kormánynak ez a rendelete érthető megdöbbenést keltett a sajtó körében, mert a napilapokat és az újságírótestületi intézményeket meg sem kérdezték s a kormány készülő tervéről egyáltalában nem tájékoztatták. Így egyáltalában érthetetlen, hogy a kormányt milyen tényezők informálták a lapkorlátozásokra vonatkozóan, ami különben ki is tűnik a rendelet szövegezéséből.”
„A kormány rendelete teljesen értelmetlen. A rendelet 66 százalékra redukálja a lapok terjedelmét az augusztus 31-ét követő hét folyamán megjelent lapterjedelem alapján. Technikailag is érthetetlen a 66 százalékra való redukció, miután így a lapok terjedelmére nézve nehéz megfelelő beosztást találni, de érthetetlen azért is, mert olyan méretű redukcióról van sző, amit a közvélemény tájékoztatása nem bír el.”
„A rendelet nem tesz megkülönböztetést a különböző kategóriájú lapok között, úgy hogy az olvasóközönséget a nagy publicitású lapok egy része ilyen körülmények között egyáltalában nem tudja kiszolgálni. A valutáris viszonyok bizonyos korlátozást talán szükségessé tettek, de a kormánynak először meg kellett volna tárgyalni a korlátozásra vonatkozó tervét a lapokkal és így módjában lett volna olyan rendelkezéseket tenni, amelyek a hírszolgálat veszélyeztetése nélkül is megoldották volna a problémát.”
Így azonban egy tarthatatlan és szerencsétlen rendelet látott napvilágot, amely nem tartható fenn és amelyet haladéktalanul vissza kell vonni. A kormány a mai viszonyok között fokozottabb mértékben köteles gondoskodni arról, hogy a sajtó teljesíthesse hivatását. A kormány rendelete azonban éppen ezt a célt korlátozza és teszi lehetetlenné.”
Károlyi Gyula (középen, pipával) és kormánya (kép forrása: cultura.hu)
„A kormány puccszerűen elhatározott intézkedése a lapok terjedelmének korlátozása ügyében az egész sajtóban érthető izgalmat váltott ki. A sajtó egzisztenciáját veszélyeztető intézkedés ellen akcióba lép az egész sajtó, a nyomdaipar és a munkásság.”
„Hogy mennyire hozzáértés nélkül történt á korlátozás elrendelése, mi sem bizonyítja jobban, hogy például nem korlátozta a rendelet a mélynyomású mellékletek terjedelmét, viszont korlátozta még azoknak a lapoknak a terjedelmet is, amelyek nem rotációs papíron, tehát magyar gyárban készült papíron jelennek meg. Ezzel az intézkedéssel tehát a hazai papíriparnak is kárt okozott a kormány. Éppen ezért reméljük, hogy a kormány ezt az elhibázott rendeletet sürgősen megváltoztatja.”
„A Magyarországi Grafikai és Rokoniparosok Főnökegyesülete, a nyomdászipartestület és a nyomdászszakszervezet közös beadványban kérik a miniszterelnöktől a rendelet hatályon kívül helyezését, mert az a nyomdaipar katasztrófáját jelenti.”
A Népszava tudósítása:
„Bilbaóban vasárnap baszk forradalom volt. Többszáz főnyi diáktömeg vonult föl a város utcáin és kikiáltotta az önálló baszk köztársaságot. A rendőrség azonnal fölvonult a szeparatisták ellen, akik kőzáporral fogadták a karhatalmat. A rendőrök sortűzzel válaszoltak. Az egyik golyó megölt egy 18 éves szeparatistát, többen súlyosan megsebesültek. A rendőrség egy óra leforgása alatt helyreállította a rendet és nyugalmat. Szevillából vakmerő bombamerényletet jelentenek. Ismeretlen tettesek bombát dobtak a telefonközpont palotájába. A robbanás nagy anyagi kárt okozott; halottak és sebesültek azonban nincsenek.”
A Friss Újság híre:
„Halálosvégű szerelmi dráma játszódott le vasárnap este 10 órakor a Czobor ucca 17-b. számú ház egyik lakásában. Németh Lajos 48 éves főszerelő puskával agyonlőtte szerelmesét, Sápi Mária 22 éves jászberényi leányt. A fő- kapitányságon Németh Lajos a következőket mondotta:”
„– Néhány héttel ezelőtt ismerkedtem meg Sápi Máriával. Vasárnap reggel Sápi Mária elment hazulról és csak délután jött vissza. Megkérdeztem, hol volt.”
„– Nézd, Lajos, – felelte Mária, – én elmegyek, mert nem tudlak megszokni és nem tudom elfelejteni előbbi szerelmesemet. Inkább most megyek el, mint később.”
Mannlicher-puska a császári és királyi hadsereg szolgálatában (kép forrása: laststandonzombieisland.com(
„– Ez a vallomás rendkívül elkeserített, elvesztettem a fejemet, az éléskamrába rohantam és magamhoz vettem Mannlicher-puskámat. Mária a konyhában csomagolta ruháit. Megálltam az ajtóban, ráemeltem a puskát és elsütöttem…”
„A rendőrség letartóztatta.”
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
