„Az uránbombák a mai háborúk legszörnyűbb fegyverei” – és róluk beszélni se szabad

„Az uránbombák a mai háborúk legszörnyűbb fegyverei” – és róluk beszélni se szabad

DEUTSCHE WIRTSCHAFTS NACHRICHTEN

Frieder Wagner dokumentumfilmes nyilatkozott a független német portálnak a jelen legszörnyűbb fegyveréről, amit még említeni is tilos.

Hatalmas a hallgatás arról, hogy a mai háborúkban világszerte bevetik az uránfegyvereket. Mint Szíriában, Afganisztánban, Líbiában, Irakban és Koszovóban. Használatuk háborús bűntett.

De erről nyíltan beszélni szinte lehetetlen.

Ezt Wagner a saját bőrén tapasztalta meg. Amikor díjat nyert filmet készített a Westdeutsche Rundfunknak (WDR), azt ugyan leadták, de utána hirtelen senki nem akarta megbízni újabb munkával.

Más újságírók is megerősítették, hogy az uránfegyverek tabutémát jelentenek és a témát a szőnyeg alá söprik.

Az interjú azzal kezdődik, hogy megkérdezik Wagnertől, mi a véleménye arról, hogy miután április 4-én a szíriai Han Sejhun városban mérges gázzal támadtak, három nappal később a német kormány Asszad elnököt vádolta a támadásért.

Wagner egyáltalán nem hiszi el, hogy a gáz az Asszad-kormány raktárában lett volna, illetve, hogy azt a szíriai kormány vetette be. Az ezt állító német, amerikai, francia és egyéb kormányok semmiféle bizonyítékkal eddig nem álltak elő erre vonatkozóan.

Hírdetés

Ezután rátérnek az  urán lőszerekre és az uránbombákra. A lőszert gyengített urániumból állítják elő. Ez az atomipar mellékterméke.

Bevetésüknél mind az emberek, mind az állatok esetében a kromoszómák törését okozza, ami a genetikai kód megváltozásához vezet. Ennek felfedezéséért kapta Dr. Karl Muller amerikai orvos a Nobel-díjat már 1946-ban.

Az urán lőszer felrobbanásánál apró nanorészecskék keletkeznek, amelyek egy vörösvérsejtnél százszor kisebbek. Ezt belélegzik vagy az étellel kerül a szervezetbe. Az agyba, a női petesejtbe és a férfi ondóba. Már 1997-ben az Öböl-háborúban 1991-ben szolgált 25 amerikai veteránból ötnél a spermájukban urán 238-at találtak. Ilyen behatolások után az immunrendszer összeomlik, és súlyos működési zavarok lépnek fel a vesében és a májban.

Wagner részletesen sorolja, milyen más hatásokat vált ki a testbe került szegényített urán.

Az első iraki háborúban, 1991-ben a szövetséges erők legalább 320 tonna urán lőszert vetettek be.

A 2003-as iraki háborúban kétezer tonnát.

Majd felsorolja, az amerikaiak és szövetségeseik mely háborúban mennyi uránt vetettek be.

A bevetés után az urán marad. Az urántalanítás költségei csillagászatiak. Az iraki Baszra városa urántalanítása például 200 millió dollárba kerülne. Wagner díjnyertes filmjének központi témája Baszra. („Az orvos és Baszra sugárzott gyermekei”.)

A bevetés után az urán marad. Az urántalanítás költségei csillagászatiak. Az iraki Baszra városa urántalanítása például 200 millió dollárba kerülne. Wagner díjnyertes filmjének központi témája Baszra. („Az orvos és Baszra sugárzott gyermekei”.)

Megosztás:


Forrás:lovasistvan.hu
Tovább a cikkre »