Az Európai Bizottság csalás elleni stratégiája átfogó jellegű, de a kockázatértékelés messze nem tökéletes, a cselekvési tervek pedig gyakran nem elég ambiciózusak célkitűzéseinek eléréséhez – olvasható az uniós számvevőszék csütörtökön közzétett jelentésében.
A luxemburgi székhelyű testület szerint a bizottság csalás elleni stratégiája lefedi az uniós költségvetés védelméhez szükséges fő elemeket, ugyanakkor a hozzá kapcsolódó cselekvési tervek gyakran nem kellően ambiciózusak, a beszámolási rendszer pedig inkább a végrehajtott intézkedésekre, mint azok eredményeire és tényleges hatásaira összpontosít.
Az Európai Bizottság a tagállamokkal együttműködve a 2021–2027-es időszakban évente csaknem 200 milliárd euró összegű uniós költségvetést kezel. A közpénzek megfelelő felhasználása mellett a bizottság és a nemzeti hatóságok feladata a csalások és más jogellenes tevékenységek elleni fellépés is.
A számvevőszék rámutatott: az uniós költségvetés növekedésével és a csalási módszerek fejlődésével egyre fontosabbá válik a hatékony védelem. A mesterséges intelligenciának köszönhetően olcsóbbá válik a csalási rendszerek kifejlesztése, ám nehezebbé a felderítésük. Az unión belüli, határokon átnyúló gazdasági tevékenység kapcsán pedig egyre bonyolultabb felvenni a harcot a jogellenes tevékenységek ellen.
Pelczné Gáll Ildikó, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag hangsúlyozta: önmagában nem elegendő, hogy a csalás elleni stratégia létezik, az uniós források eredményes védelméhez a bizottságnak nagyobb hangsúlyt kell helyeznie az eredményekre, és ambiciózusabb megközelítést kell alkalmaznia.
A számvevők hiányosságokat találtak a csalási kockázatok értékelésében is. Megállapításuk szerint a külső szakértelmet és más releváns információforrásokat nem mindig használják fel szisztematikusan, a bizottság egyes szervezeti egységei pedig nem minden esetben frissítik időben saját csalás elleni stratégiáikat, ami megnehezíti a kockázatok naprakész áttekintését.
A jelentés szerint a szervezeti és szervezeti egységi szintű cselekvési tervek ugyan lefedik a csalás elleni tevékenységek teljes körét, különösen a megelőzés és a felderítés területén, azonban számos intézkedéshez nem kapcsolódnak egyértelmű határidők vagy köztes mérföldkövek, ami megnehezíti a nyomon követést, és kérdéseket vet fel az intézkedések hatékonyságával kapcsolatban.
A számvevőszék hiányosságokat tárt fel a nyomon követés és a beszámolás terén is. A Bizottság által alkalmazott mutatók minősége eltérő, ezért nehéz egységesen mérni az előrehaladást és az eredményeket.
A beszámolók többsége elsősorban a végrehajtott intézkedésekre összpontosít, nem pedig arra, hogy azok elérték-e céljukat, illetve milyen hatást gyakoroltak.
Az Európai Bizottság 2019-ben fogadta el csalás elleni stratégiáját, amelyet 2023-ban cselekvési tervvel egészített ki. A dokumentum meghatározza az uniós forrásokat érintő csalások megelőzésének, felderítésének és kezelésének kereteit.
MTI/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
