Az Európai Parlament, az Európai Tanács és az Európai Bizottság vezetői még március 10-én aláírták az Európa jövőjéről szóló konferenciáról a közös nyilatkozatot. Eközben Nagy-Britanniában, illetve Észak-Írországban rég nem látott mértékben lángolt fel az erőszak a britpárti unionista protestáns csoportok és a britellenes katolikus szervezetek tagjai között. Halkó Petra, a Századvég vezető elemzője a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában elmondta, hogy két oldalról érdemes megközelíteni a kezdeményezést.
Egyrészt az európai polgárok részéről régen fennáll egy ilyen jogos elvárás, hogy közvetlenül beleszólhassanak az Európai Uniót (EU) érintő kérdések eldöntésébe, egy ilyen járványhelyzetben pedig kiemelten fontos lett az európaiak számára, hogy elmélkedhessenek az EU jövőjével kapcsolatban.
Az uniós polgárok 92 százaléka vélekedik úgy, hogy az emberek számára nagyobb beleszólást kell biztosítani az uniós ügyekbe. Másfelől érdemes megvizsgálni a múlt eseményeit is, hiszen például a Minority Safe Pack kezdeményezés mögött is óriási támogatás állt az uniós polgárok részéről, az Európai Bizottság (EB) pedig egyszerűen lesöpörte ezt az asztalról. A múltban inkább csak negatív példákat láthatunk arra, hogy az uniós döntéshozatal mennyire támaszkodott az emberek véleményére. Az unió három fő intézményének vezetői határozták meg a nyolc fő kategóriát, melyekben az emberek véleményt mondhatnak. Ezek olyan kérdések, melyek az unió jövőjében kulcsfontosságúak, a konferencia történései azonban nem vonnak maguk után jogi kötelezettségeket.
A bevándorlás kérdése továbbra is fontos ügy az európai emberek számára, és a konferencia keretein belül is minden bizonnyal felbukkan, ha nem is közvetlenül. Az emberek arról is elmondhatják a véleményüket, hogy mit gondolnak egy föderális, egyesült Európáról, vagy inkább a nemzetállami Európa koncepcióját érzik magukhoz közelebbinek. A Századvég Európa Project kutatásának eredményei azt mutatták, hogy válsághelyzetben az emberek a nemzetállami kormányokban bíznak inkább, míg az uniós intézményekbe vetett bizalom kisebb.
Szétszakítja az Egyesült Királyságot az északír konfliktus?
Egy héttel ezelőtt némi megütközéssel olvasta, hallotta az európai ügyek iránt érdeklődő, hogy Nagy-Britanniában, illetve Észak-Írországban rég nem látott mértékben lángolt fel az erőszak a britpárti unionista protestáns csoportok és a britellenes katolikus szervezetek tagjai között. Sérültek, felgyújtott autók és üzletek – ezek idézték fel a két évtizede lezárult konfliktus kemény napjait. A közvetlen kiváltó ok a protestáns szervezetek haragja volt afelett, hogy nem indult eljárás a járványügyi szabályokat megsértő britellenes politikai vezetők ellen.
Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense elmondta: a hetvenes évektől az ezredfordulóig tartó események új erőre kaptak. A Brexit körüli események is szítják az indulatokat, a helyzet pedig egyáltalán nem jó. Az ellentétek abból is fakadhatnak, hogy Észak-Írországra más szabályok vonatkozhatnak, mint az Egyesült Királyság többi részére, továbbá az északír lakosság összetétele is megváltozott. Írország óriási fejlődésen ment keresztül az utóbbi időben, így vonzó alternatíva lehet az Egyesült Királysággal szemben. Írország hivatalosan is köztársaság, így már rég nem kapcsolódik az Egyesült Királysághoz. A brit nemzetközösség fenntartása és megújulása II. Erzsébet királynő halála esetén egészen más útra is térhet, új identitásképző erőkre lehet szükség.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »