Theresa May brit miniszterelnök június végéig kért halasztást, és bízik benne, hogy eddig az időpontig sikerül lezárni a Brexit-tárgyalásokat. Az Európai Unió vezetése azonban úgy döntött, hogy április 22-e a határidő.
Az M1 londoni tudósítója a Híradóban elmondta: pénteken a brit sajtóban konszenzusos vélemény fogalmazódott meg: az Európai Unió kivette az irányítást Theresa May kezéből. A határozat szerkezete merőben más, mint amivel May Brüsszelbe érkezett.
A tudósító emlékeztetett: az eredeti javaslat szerint London június 30-ig kért halasztást a kilépésre, addig kívánta volna elfogadtatni azt a megállapodást, amit a parlament már kétszer egyhangúlag elutasított. Ehhez képest a kétlépcsős megoldás kedvezőbb forgatókönyve is több mint egy hónappal rövidebb határidőt tartalmaz.
Nehéz megjósolni, hogy melyik kimenetel történik meg. A tudósító szerint a jövő hét vízválasztó lehet, hiszen akkor kerül ismét az alsóház elé a megállapodás szövege. Amennyiben leszavazzák, valószínűleg marad az április 12-i időpont.
Megjegyezte: továbbra is napirenden van a rendezetlen Brexit lehetősége, a parlamentben azonban kisebbségben vannak, akik hajlandók lennének elfogadni ezt a megoldást. Ha a rendezetlen kilépés reális lehetőséggé válna, valószínűleg az unió után a parlament is kiveszi Theresa May kezéből az irányítást, és saját alternatívákkal áll majd elő.
Az EP-választások diktálták a határidőket
A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Halkó Petra, a Századvég elemzője kihangsúlyozta: az Európai Unió ajánlata két kimeneteli lehetőséget ad a briteknek. Ha a jövő hét elején az unió és Nagy-Britannia által elfogadott kilépési dokumentumot a brit parlament is elfogadja, akkor május 22-ig rendezhetik a kilépés körülményeit, azaz biztosítják az összes törvényi keretet.
Az unió az EP-választásokig adott időt Nagy-Britanniának (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)
A másik kimenetel esetén – ha nem fogadják el a tervezetet – április 12-ig maradhatnak az EU-ban, ez a dátum tulajdonképpen egy üzenet a britek számára, amely azt mondja, tegyék minél előbb rendezetté a kilépés körülményeit – fogalmazott.
Felhívta a figyelmet a dátumok mögött rejlő logikára: ha Nagy-Britannia valóban elhagyja az uniót, azt még a jelenlegi parlamentnek kell ratifikálnia, ez pedig az Európai Parlament számára is időbe telik, ezért adtak maguknak egy hét időt. Ha viszont addig nincs megoldás, akkor problémát jelentene, hogy június végén-július elején összeül az új parlament, amiben a jelenlegi állás szerint a britek már nem lesznek benne.
A parlament csak lényegi módosítások esetén szavazhatná újra a kilépési dokumentumot
Halkó közölte: a brit alsóház házelnöke egy 1604-ben hozott szabályra hivatkozva megtiltotta, hogy ugyanazt a szavazást többször is napirendre tűzze, így első körben lényegileg módosítani kell a dokumentumot, hogy újból a parlament elé tehesse. Kérdés, hogy a dátumok módosítása lényegi változtatásnak minősül-e.
A brit alsóház csak módosításokkal szavazhatna újra a Brexit-megállapodásról (Fotó: MTI/EPA/Jessica Taylor)
Hozzátette: ha módosítanák a parlament működési szabályzatát, az új helyzetet teremtene.
Ha May megkapná a zöld utat a harmadik szavazásra, annak a kimenetele az elemző szerint nagyobb eséllyel lenne az első két voksolással megegyező, azaz elutasító, ugyanakkor a dokumentum ellen szavazó politikusokat May azzal presszionálja, hogy elutasításuk a Brexit végbemenetelét veszélyeztetheti – mondta Halkó Petra.
Theresa May hangsúlyozza, továbbra is a társadalom 2016-os döntése mellett áll, azaz Nagy-Britannia nem fog az unióban maradni – fogalmazott.
Az unió nem tervezi újranyitni a tárgyalásokat
Arra a kérdésre, hogy sajtóhírek szerint egymillióan követelik a Brexit leállítását, az elemző azt mondta: figyelemre méltó az a sebesség, mellyel összegyűjtötték az aláírásokat, 2016-ban azonban 17,4 millióan szavaztak a kilépésre. Ha ezt a számot legalább megközelítené a támogatók száma, talán akkor lenne valamilyen érdemi hatása. Így csak annyit érhetnek el, hogy a parlament tárgyalja a beadványt, de annak semmiféle kötelezettsége nem lesz az aláírásokkal kapcsolatban.
Az uniós vezetők egybehangzóan nyilatkozták: hogy nem áll szándékukban újranyitni a kilépésről szóló tárgyalási folyamatokat, egy hosszabb határidőre lehet, hogy nyitottak lennének, ebben az esetben viszont a briteknek feltétlenül részt kellene venni az EP-választáson, majd beülni az újjáalakult parlamentbe is – fogalmazott az elemző, majd hozzátette: egyelőre ez csak lehetőség, és inkább azt szeretnék, ha a közeljövőben eldőlnének a kilépés részletei.
Merkel: az EU-nak jogbiztonságra van szüksége az EP-választásokat illetően
Az Európai Uniónak a brit uniós tagság szabályozatlan megszűnésével járó bizonytalanság megakadályozására és jogbiztonságra van szüksége az európai parlamenti választások kapcsán – jelentette ki Angela Merkel német kancellár Brüsszelben, az Európai Tanács kétnapos csúcstalálkozóját követően pénteken.
Merkel sajtótájékoztatóján aláhúzta, az EP-választások nem áshatók alá. Nagy-Britanniának a lehető legrövidebb határidővel egyértelművé kell tennie, hogy milyen módon kívánja lezárni a kiválási folyamatot, rendezett, vagy rendezetlen viszonyok között akar távozni az Európai Unióból.
A megbeszélések folyamán az unióban maradó 27-ek ismét bizonyították, hogy képesek szorosan együttműködni. Ezt az egységet a jövőben is meg kell tudni tartani – mondta Merkel.
A Kínával foglalkozó napirendre vonatkozóan aláhúzta, a tanácskozáson résztvevő vezetők egyértelművé tették, hogy az Európai Unió a piacokat illetően azonos feltételtelekkel teljesülő hozzáférést biztosító kapcsolatokat akar.
Jó kereskedelmi kapcsolatokat akarunk Kínával, de kizárólag a kölcsönösség elvén – tette hozzá a német kancellár.
Emmanuel Macron francia elnök sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani a brit nép akaratát, amellyel Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetése mellett foglalt állást, de tiszteletben kell tartani az Európai Unió egységét is. Az unió nem maradhat a Brexit túsza – mondta.
„Nem tehetjük, hogy addig szavaztatjuk meg az embereket, ameddig nem nekünk megfelelő eredmény születik” – fogalmazott.
Aláhúzta, a Brexit mindenekelőtt egy politikai lecke. Le kell vonni a Brexit tanulságait: holtponthoz vezet, ha bárki úgy bocsátja szavazásra az uniós tagság megszűnésének kérdését, hogy nincs kész terv annak bármilyen kimenetelére. Ezzel mindenkinek tisztában kell lennie – tette hozzá.
Krisjanis Karins lett miniszterelnök a csúcstalálkozó kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokra vonatkozó napirendjére vonatkozóan azt mondta, hogy a kínai piac zárva van az unió előtt, amíg az EU piaca nyitott Kína számára, még akkor is, ha szigorú versenyszabályokkal rendelkezik. Karins továbbá a protekcionizmus elleni közös uniós fellépést fontosságára figyelmeztetett.
Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök rövid nyilatkozatában fontosnak nevezte a közös piac szabályainak modernizálását az Európai Unió kereskedelmet és az éghajlatváltozást érintő politikájának magas ambíciószintje megvalósításának biztosítása érdekében.
Mark Rutte holland miniszterelnök sajtótájékoztatóján kijelentette: „Európának magabiztosabban és tudatosabban kell képviselnie magát a világ színpadán”. Azt is elmondta, hogy az Európai Bizottság összehangolt ötödik generációs mobil távközlési fejlesztésre vonatkozó (5G-) stratégiát fog kidolgozni, részben Hollandia kérésére.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
