Brit sajtóértesülések szerint a brit kormány egy NATO-hadművelet keretében több ezer katonát vezényelhet Közép-Kelet-Európába, amennyiben az orosz-ukrán válság eszkalációja folytatódik. A Sky News úgy tudja, Szlovákia és Magyarország mellett Romániába és Bulgáriába is telepíthetnek egy-egy harccsoportot.
A hírportál szerint a kérdés még nem eldöntött, a brit hadvezetés egy lehetséges opcióként kezeli a NATO-csapatok térségbeli összevonását. Úgy tudni, országonként mintegy ezer katonával és a hozzájuk tartozó haditechnikával számolnak. A britek attól tették függővé a katonáik áthelyezését, hogy Moszkva milyen lépéseket tesz a kelet-ukrán határon. Ha további orosz csapatösszevonásra kerül sor a térségben, várhatóan a NATO is hasonlóképpen reagál. Az amerikai hírszerzés információi szerint jelenleg 130-150 ezer orosz katona lehet a térségben, nem számítva a kelet-ukrán szakadár területek önkénteseit.
Brit kormányzati források azt hangsúlyozzák, ugyan valóban felmerült, hogy brit katonákat küldenének Közép-Európába és Kelet-Európába, de mindez egyelőre csak opció, „egy a sok közül” – írja a Sky News.
Néhány száz, egy-két ezer katona megjelenése persze nem sok elrettentő erővel bírja, így a lépés sokkal inkább szimbolikusnak tekinthető, egyfajta állásfoglalásként Putyin felé, mondván, az orosz elnöknek tudnia kell, hogy a britek és a NATO kész lépéseket tenni Oroszországgal szemben. Bár a brit sajtóban mindehhez azt is hozzáteszik, hogy az érintett államoknak attól tartanak, Putyin nem állna meg Ukrajna elfoglalásánál, ennek a kijelentésnek semmi realitása nincs. A Moszkva és Washington között zajló információs háború egyik lépéseként kell tekintenünk rá.
Hasonló lépésre már az Egyesült Államok is elszánta magát, néhány nappal ezelőtt 8500 katonáját helyezte készültségbe Európában (szintén bagatell szám), ráadásul az utóbbi időben napirenden van a kérdés, hogy spanyol és francia hadihajókat küldenének a Fekete-tenger román és bolgár partvidékére, utóbbiak szárazföldi csapatokat is áthelyeznének Romániába. Ezen kívül felmerült az is, hogy a három balti államban és Lengyelországban is fokozzák a NATO-erők jelenlétét.
A fentiekhez hasonló, nagyjából ezer fős NATO-harccsoportok jöhetnek létre Szlovákiában, Magyarországon, Bulgáriában és Romániában is.
Fontos kiemelni, hogy a harccsoportok csak azt követően jöhetnek létre, ha az északatlanti együttműködés mind a 30 tagállama jóváhagyja azt, függetlenül attól, hogy küldenek-e katonákat a harccsoportba vagy sem és persze ugyanez vonatkozik egy esetleges harci bevetésre is.
Az ugyanakkor nem mindegy, az érintett tagállamok hozzájárulnának-e egy harccsoport létrehozásához? Románia és Bulgária esetében ez valószínűleg nem kérdés, ahogy Szlovákia esetében sem, hiszen Ivan Korčok külügyminiszter és Jaroslav Naď védelmi miniszter keddi sajtótájékoztatóján egyértelművé tette, Szlovákia elkötelezett tagállama a NATO-nak. Bár a magyar kormányt gyakran vádolják azzal, hogy túlságosan jó viszonyt ápol Moszkvával, valójában önérdekből eredő pragmatizmusról van szó. Lássuk be, nehezen elképzelhető, hogy az Orbán-kormány megvétózná a NATO harccsoport létrehozását, pláne, hogy egy szimbolikus lépésről van szó. A határ közelében állomásozó, felülbecsülve is 150 ezres orosz hadsereg, ezt sokan megírták előttünk, ugyanis nem elegendő egy „valódi” offenzívához. Legfeljebb „helyi érdekű” előrenyomulásra való, viszont a néhány ezres NATO-hadsereg még így is elhanyagolható erőt jelent. Az ukrán haderő ugyan 2014 óta rengeteget fejlődött, köszönhetően a nyugati fegyverimportnak, a NATO-erőknek sokkal inkább stratégiai vagy tanácsadói szerepük lehet. Legfeljebb know-how-val és technikával járulhatnak hozzá az ukrán védekezéshez, nem számítva azt a néhány jól képzett amerikai „szakembert”, akik valószínűleg a konfliktus kezdete óta istápolják az ukrán reguláris haderőt a térségben.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
