Az új törvény nem csak a közösségi oldalak gyermekekre vonatkozó tiltásáról szól

Az új törvény nem csak a közösségi oldalak gyermekekre vonatkozó tiltásáról szól

Az új törvény, amellyel a Hlas-SD koalíciós párt, illetve az oktatási minisztérium megtiltaná a közösségi oldalak használatát a 16 évnél fiatalabb gyermekek számára, a 16 és 18 év közöttiek esetében pedig korlátozná azt, nem csupán tiltásokról szól, és nem is így kellene bemutatni.

Elsősorban arról van szó, hogy védőhálót kell létrehozni a bajban lévő gyermekek és fiatalok számára, valamint hatékony együttműködést kell kialakítani a különböző intézmények és a szülők között is. Erre Marek Madro, a nehéz élethelyzetben lévő emberekkel foglalkozó IPčko szervezet igazgatója hívta fel a figyelmet.

„A törvény egységes módszertant hoz egész Szlovákia számára annak érdekében, hogy ha egy fiatal nagyon nehéz helyzetbe kerül, azt a rendszer észrevegye, és együttműködésre legyen köteles.

Ebben az az egyedülálló, hogy összekapcsolták az összes érintett tárcát és intézményt.

Olyan eszközöket hoztak létre, amelyek lehetővé teszik az információcserét közöttük. Nemcsak arra dolgoztak ki megoldásokat, hogy kimondják: igen, ennek a fiatalnak problémája van, hanem arra is, hogyan lehet köré intézményi védőhálót építeni. Ha pedig az intézmények nem működnek megfelelően, más szakértőket is be lehet vonni” – mondta.

Madro szerint az új jogszabály a gyakorlatban például egyfajta jelzőlámpa-rendszert, vagyis kategorizációs rendszert vezetne be. Ennek alapján a szülő, a pedagógus vagy bárki más be tudná sorolni a fiatal problémáját, majd az előírt lépések szerint járhatna el. Az eseteket súlyosságuktól függően helyi, megyei vagy országos szintű csoport kezelné, egyéni alapon.

Az IPčko vezetője figyelmeztetett:

a fiatalok mentális egészsége ma már nem olyan téma, amelynél a társadalom rábízhatná a megoldást az egyénre.

„Ők valóban teljesen más helyzetben vannak, mint az előző generációk. Az a nyomás, amelyet ma átélnek, az életmódjuk, a gondolkodásuk és azoknak a szükségleteiknek a kielégítése, amelyekről folyamatosan beszélek, ma egészen másképpen történik. Erre a rendszer egyáltalán nincs felkészülve. Nemcsak azokra a helyzetekre kellene reagálni, amikor már baj van – ezt sem tudja kezelni az állam –, hanem sokkal többet kellene befektetnünk abba, hogy a fiatalok egyáltalán ne kerüljenek ilyen helyzetekbe” – mutatott rá.

Hírdetés

Hozzátette, szervezetük

tavaly mintegy 180 ezer megkeresést fogadott krízishelyzetben lévő fiataloktól. Leggyakrabban 30 év alatti fiatalokról van szó. További mintegy 200 ezer megkeresésre azonban kapacitáshiány miatt már nem tudtak reagálni az operátorok.

„Nagyon remélem, hogy máshol elérték a segítséget, és valahol megtalálták azt, mert ha csak azokra a megkeresésekre nézek, amelyeket mi kezelni tudtunk, az valóban teljes magányról árulkodik” – figyelmeztetett. Arra is rámutatott, hogy bár az állam is működtet krízisvonalakat, a krízishelyzetben lévő fiatalok ezekben nem bíznak annyira, mint a harmadik szektorban.

Madro szerint az IPčkohoz hasonló szervezeteknek

nemcsak több pénzre lenne szükségük, hanem a társadalmi megítélés változására is.

Úgy véli, a nonprofit szervezetekről gyakran lekicsinylően beszélnek.

Krízishelyzetben van segítség. Szlovákiában több krízisvonal is működik: a Nezábudka lelki segélyvonal a 0800 800 566-os számon érhető el, az IPčko a 0800 500 333-as számon, a Gyermekbiztonsági Vonal a 116 111-es számon, a szülők és pedagógiai alkalmazottak számára működő krízisvonal pedig – 8.00 és 18.00 óra között – a 0911 969 725-ös számon. Segítség a segítő szervezetek honlapjain keresztül is elérhető, több helyen chatben vagy e-mailben is fel lehet venni velük a kapcsolatot.

Fontos kiemelni, hogy a Felvidéken magyar nyelven is elérhető segítség: a Felvidéki Lelki Elsősegély vonal magyarul is hívható, működtetését a SZAKC biztosítja.

A szolgálat célja, hogy anyanyelven nyújtson lelki támogatást krízishelyzetben lévők számára. A nap 24 órájában képzett önkéntesek fogadják a hívásokat, teljes anonimitás biztosítása mellett. A szolgálat célja a lelki egészség védelme, valamint a krízishelyzetben lévő – például depresszióval, magánnyal vagy öngyilkossági gondolatokkal küzdő – személyek támogatása.

Elérhetőségek:

0918 500 333 (Orange hálózat)
0904 500 338 (T-Mobile hálózat)

SZE/Felvidék.ma/TASR


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »