Még meg sem száradt a tinta Joszef Amrani új izraeli nagykövet megbízólevelén, a diplomata máris készségesen állt a Magyar Nemzet rendelkezésére. Mint lapunknak adott interjújában egyebek mellett elmondta, a nemzetközi közösségnek kötelessége segíteni a bajbajutottakon, de ez nem jelenti azt, hogy egyes országoknak több százezer migránst kellene beengedniük.
– Nagykövet úr, Isten hozta Magyarországon! Milyenek az első benyomásai?
– Nem most járok először Magyarországon, de most látom csak igazán az ország szépségét, kulturális gazdagságát és hogy a történelem mennyire kézzelfogható, bárhová megy is az ember. És mindenekelőtt, hogy mennyire büszke ez a nemzet, ami tökéletesen tetten érhető Budapest építészetében is. Hiszen Budapest nem egy tipikus főváros, hanem egyben a nép lelkének és történelmének tükörképe is, amit csak csodálni lehet. Más a benyomásom most, mint turistaként volt, ahogy felfedezem, milyen óriási értékek vannak még a felszín alatt is.
– Kapott valamilyen jó tanácsot az érkezése előtt?
– Csak egyetlen tanács van, amely az egész pályafutásomon végigvezetett, amióta a külügyminisztériumnál dolgozom: légy hálás a lehetőségért, hogy tanulhatsz és új dolgokat fedezhetsz fel! Ne ítélkezz, hanem próbáld tisztelettel megérteni a másikat, igyekezz megtalálni a közös nevezőt, illetve törekedj jó kapcsolatokra! Persze egyikünk sem egy tabula rasa, mindannyiunknak megvan a maga háttere és gyökerei. Mégis úgy gondolom, hogy a jó diplomatának, a konstruktív nagykövetnek nem lehetnek előítéletei. A nyitottság a legfontosabb.
– A Medián legfrissebb, áprilisi felmérése szerint az antiszemitizmus és idegenellenesség ismét növekszik a magyar társadalomban: a megkérdezettek 23 százaléka erősen, 12 százaléka mérsékelten antiszemita. Aggasztják ezek a számok?
– Úgy vélem, hogy nagyon viharos időket élünk, ami a közhangulaton is meglátszik. Ebből egyedül Magyarországot kiemelni elhibázott lenne. Manapság minden országban láthatjuk a félelem és a gazdasági instabilitás eredményeit. Magyarország tehát korántsem egyedülálló vagy olyan különböző ebben a tekintetben. A számok megítélésem szerint egy gazdasági, illetve pszichológiai állapot eredményei, és ha más országokkal összevetjük, Magyarországon nem is olyan rossz a helyzet. Persze izraeli nagykövetként a harc a növekvő antiszemitizmus ellen a munkám és a feladatom része, amiben számítok a magyar kormány, az oktatás, a véleményformálók segítségére. Ugyanakkor Magyarországon virágzó zsidó közösség él, amelynek tagjai összességében biztonságban érzik magukat. Én magam is biztonságban érzem magam. Maga a tény, hogy néhány ember előítéletes és gyűlöli az idegeneket, a kisebbségeket, a muszlimokat, a zsidókat, csak ébresztőt fúj mindannyiunknak, hogy még keményebben kell dolgozzunk.
– Az idegenek megítélésének aligha tett jót a migrációs válság. Hogyan látták ezt Izraelből?
– Általánosságban minden országnak megvan a joga ahhoz, hogy megőrizze identitását és karakterét. Ugyanakkor természetesen emberek vagyunk, akik felelősséggel tartozunk embertársaink iránt is, így nem hagyhatjuk figyelmen kívül a menekültek szenvedéseit. A nemzetközi közösségnek kötelessége lenne segíteni a bajbajutottakon. De azt jelenti ez, hogy egyes országoknak több százezer migránst kellene beengedni? Egyáltalán nem!
– Akkor Izraelben nem ítélték el a magyar kerítést…
– Nem, Izraelben egyáltalán nem néztük rossz szemmel Magyarországot emiatt, éppen ellenkezőleg. Hiszen nekünk is megvannak a saját tapasztalataink a menekülteket illetően. Mi is építettünk kerítést déli határunkon, hogy megvédjük magunkat az illegális bevándorlóktól, mert ezt diktálta nemzetünk biztonsága. Hogyan is ítélhetnénk el Magyarországot, ha lényegében mi is ugyanazt csináltuk? Nem, Magyarország nagyon is népszerű Izraelben. Egyrészt mint turisztikai, másrészt mint befektetési célpont, nem is beszélve a magyar származású polgárok népes közösségéről.
– Milyen területeken lát lehetőséget a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére?
– Korántsem merítettük még ki a lehetőségeket például a mezőgazdaságban, különösen ami a tudományos kutatásokat illeti. De a csúcstechnológiai szektor, azaz a tudományos, a technikai és innovációs együttműködés összességében is sok lehetőséget tartogat. Említhetném még a turizmust is mint kiemelt területet; szeretnénk több magyar turistát vendégül látni Izraelben.
Fotó: Balogh Dávid / Magyar Nemzet
– Magyarország nagyon jó kapcsolatot ápol Izraellel, ugyanakkor Palesztinával is. Onnan nézve kétkulacsos politikát űzünk?
– Nem hinném, hogy erről volna szó. Mi csak annyit várunk el, hogy őszinték és tisztességesek legyenek velünk. Nem kell választani kettőnk közül, ez nem egyirányú, vagy-vagy kapcsolat. Nincs semmi gondunk azzal, ha Magyarország kapcsolatokat épít a palesztinokkal, hiszen nekünk is vannak ilyenek. Szeretnénk, ha jobbak lennének, szeretnénk, ha békések lennének, de sajnos egyelőre nem tartunk ott.
– Ön évekig az Egyesült Államokban is dolgozott, jól ismeri az amerikai politikát. Mit vár a frissen megválasztott Donald Trumptól? Betartja az ígéretét, és elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosaként?
– Az Egyesült Államok nemzetközi hatalom, és kétségtelenül Izrael legfontosabb szövetségese. Függetlenül attól, hogy milyen kormányzat ül éppen Washingtonban, együttműködésünk nagyon szoros. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy Donald Trump megválasztása új politikai irányvonal kezdetét is jelenti. Az új elnöknek sok kihívással kell még szembenéznie, és sok ígéretet kell betartania. Bízunk benne, hogy az országaink közötti együttműködés folytatódni fog, és ha Donald Trump képes lesz megtörni a jeget az izraeliek és a palesztinok között, azt is örömmel üdvözöljük majd. Ami Jeruzsálem kérdését illeti: Jeruzsálem Izrael fővárosa, és bízom benne, hogy előbb-utóbb minden külföldi képviselet átteszi ide a székhelyét.
– Meglehetősen kemény éven van túl Izrael, egyesek már a „kések intifádájaként” írták le a támadássorozatot. Csillapodtak már a kedélyek?
– A helyzet jelenleg viszonylag nyugodt. Mi terrorban élünk már több mint 120 éve, néha többet, néha kevesebbet szenvedünk. Ez a mi valóságunk. És ugyanakkor annak a jele is, muszáj politikai megegyezésre jutnunk. Sajnos a palesztinok még mindig nem értették meg, hogy a terrorizmus sehova sem vezet.
– Hogyan érinti a szomszédos háború, az Iszlám Állam felemelkedése az országot?
– Ami történik, jó emlékeztető a nemzetközi közösségnek, különösen Európának, hogy a világnak ezen a részén nem könnyű stabilitást teremteni. Emlékeztető, hogy a Közel-Kelet milyen sok problémától szenved: elsősorban a radikalizmustól, a szélsőséges iszlámtól, kezdve Iránnal és folytatva most már szinte az egész térséggel. Mindez egyben arra is rámutat, hogy Izrael milyen értékes a régióban, hiszen egyike a kevés stabil, demokratikus országnak, amely képes egyensúlyt teremteni.
– Önök évek óta harcolnak már a terrorizmus ellen. Le lehet győzni?
– A terrorizmus nem a XXI. század új jelensége. Mindig is köztünk volt, csak különböző neveken. A terrorizmust gazdasági fejlesztésekkel, nemzetközi együttműködéssel és leginkább a gyűlölet, szélsőségesség és fanatizmus elleni oktatással féken lehet tartani. A terror ugyanis mindig akkor robban ki, amikor a gazdasági és társadalmi rendszer kudarcot vall.
– Találkozott már a magyarországi palesztin nagykövettel?
– Még csak most kaptam meg a kinevezésemet, így nem volt alkalmam rá. De én szívesen találkozom bárkivel, aki szeretne találkozni velem. Elvégre szomszédok vagyunk, nem pedig ellenségek.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 12. 01.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
