A kormányhivatalok népegészségügyi főosztályai 2016-ban az étrend-kiegészítőket, a gyógyászati célra szánt tápszereket, valamint a fogyasztószereket is fokozottan ellenőrzik majd, de a menzareform gyakorlati végrehajtását és a háziorvosokat sem hagyják ki a sorból – derül ki a lapunk által megismert jövő évi ellenőrzési tervből.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) ellenőrzési terve szerint jövőre a háziorvosok tíz százaléka számíthat arra, hogy ellenőrzik, megfelelően zajlik-e náluk a fertőző állapotok bejelentése. Korábban ugyanis ez papíralapon történt, 2015-től azonban már egy olyan rendszer működik, amelynek során a háziorvos számítógépen, rögtön az országos rendszerbe tudja rögzíteni az adatokat, így gyorsabban lehet reagálni egy-egy járvány esetén, és mindig friss adatok állnak rendelkezésre. Emellett a gyermekgyógyászati intézményekben alkalmazott orvosdiagnosztikai berendezések állapotát is felméri majd a hatóság, és márciustól az idén bevezetett menzareform követelményeit is számon kérik majd az óvodai és iskolai közétkeztetést biztosító intézményekben.
Célkeresztben a halolaj
Az előre ütemezett vizsgálatok között szerepel a halolajtartalmú étrend-kiegészítők ellenőrzése is, de hogy miért éppen ez, arról Ócsai Lajost, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) korábbi főosztályvezetőjét kérdeztük. Kifejtette, minden évben van egy kiemelt szempont, a laboratóriumot is erre készítik majd fel, hiszen csak akkreditált vizsgálatok alapján lehet bármiféle hatósági eljárást kezdeményezni. Ez pedig egyértelműen forrásokat emészt fel, így változó, hogy mikor, mi kerül előtérbe, mindenre nem futja a költségvetésből.
– Ezek azok a zsírsavak, amelyek az ember életére hosszú távon hatással vannak, ezért kell vizsgálni, nem hamisítják-e őket. Tény, hogy nem lesz egészségügyi panasza a vásárlónak, ha kevesebb omega3-at, vagy omega6-ot tartalmaznak ezek a termékek, de a megtévesztés ettől még nem elfogadható magatartás. Nem kell, hogy mindenki étrend-kiegészítőket fogyasszon, de ha valaki megveszi, elvárható, hogy az legyen benne, ami rá van írva – hangsúlyozta a szakember.
Néznék a hatóanyagot
2016 májusától az év végéig az interneten forgalmazott, fogyasztószerként hirdetett étrend-kiegészítőket is laboratóriumi vizsgálatoknak vetik majd alá. A cél, hogy ellenőrizzék a termékek hatóanyag-tartalmát. Ócsai Lajos szerint sok olyan termék van ezen a piacon, amely nem felel meg az étrend-kiegészítő kritériumainak, mivel gyógyszerhatóanyagot tartalmaz. Ilyenek például a potencianövelők, amelyek nem is lehetnének forgalomban étrend-kiegészítőként. Az internetes forgalmazás fő gondja szerinte az, hogy ha olyan országban van a szerver, amellyel nincs diplomáciai kapcsolatunk, akkor a hatóságok tehetetlenek. Így a rossz minőségű, magas árú termékek eljutnak a fogyasztókhoz, amelyek bizonyos esetekben nemcsak nem használnak, de ártalmasak is lehetnek az egészségre.
Megjegyezte, a bolti hálózatban végzett ellenőrzések eredményesebbek, és a Gazdasági Versenyhivatallal is sikerült olyan kapcsolatot kialakítani, ami sikeresebbé teszi a harcot. Ma már sokkal több termék, illetve szolgáltatás ellen tudnak fellépni, mint 10 évvel ezelőtt.
A hatóságok jövőre a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszereket is vizsgálják majd, amely során a speciális – gyógyászati célra szánt – tápszer címkéjét és öszszetételét is ellenőrzik. Ilyen tápszerek lehetnek például a rákos betegeknek szánt termékek.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 12. 05.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
