Szerkesztőségünk vendége volt dr. Balázs Tibor intervenciós radiológus, akivel az alsó végtagok érszűkületéről, a betegség kialakulásának körülményeiről, a kockázati tényezőkről és a megelőzés, valamint a kezelés lehetőségeiről beszélgettünk. A doktor úr válaszolt olvasóink kérdéseire, de nem mindegyik fért a 30 perces beszélgetésbe. Íme a válaszok a kimaradt kérdésekre:
Mennyire hihetünk abban, hogy valamely készítménnyel el lehet távolítani az erekből a lerakódásokat, mint ahogyan azt nemegyszer halljuk?
Ahhoz, hogy ezt állíthassuk, sok adatra lenne szükségünk. Például 1000 olyan betegre, aki fogyaszt ilyen terméket, és ezer olyan betegre, aki nem. Utána pedig megvizsgálnánk, hogy valóban csökkennek-e, illetve eltűntek-e az erekből a lerakódások. Információim szerint a kialakult plakk már nem tűnik el az érből, de azt meg lehet gátolni, hogy ne nőjön tovább, vagyis a folyamatot le tudjuk lassítani. Az utóbbi években a tudósok különböző kémiai vegyületeket tanulmányoznak, amelyek ígéretesnek tűnnek az érelmeszesedés visszafordításában. Leegyszerűsítve: képesek a rossz koleszterint feloldani, és így a lerakódásokat is csökkenteni. További klinikai tanulmányokra van szükség, amelyek egyértelműen bizonyítanák ezt az állítást.
Találkozott a doktor úr olyan pácienssel, akinek teljesen „tiszták”, átjárhatók voltak az erei?
Az érelmeszesedés mindenkit érint. A kor velejárója. A fiatal pácienseket nagyon kismértékben sújtja, de 60-65 éves korban körülbelül 10 százalék az érintettek aránya. Az érszűkület első tünetei már ötvenéves korban jelentkezhetnek, ha valaki cukorbeteg, magas a vérzsírszintje, dohányzik és elhízott.
Néhány nappal ezelőtt szívplasztikán voltam. El vannak záródva az erek a lábamban. Ilyen beavatkozás után mikor mehetnék érorvoshoz (oda, ahol a doktor úr is dolgozik), és hogyan lehet bejutni?
Minden a műtét mértékétől és a rehabilitációtól függ, de ha az egészségügyi állapota megengedi, nálunk is lehetőség van az erek kivizsgálására és az esetleges beavatkozásra. Rendelőink telefonszámát a weboldalunkon találhatja meg, s telefonon eligazítást is kap.
Tapasztalatai szerint milyen állapotban van a dél-szlovákiai betegek érrendszere? Van-e erről valamilyen adat?
A szlovákiai lakosság egészségi állapotának feltérképezésébe (projekt MONIKA, CINDI stb.), mely 1999–2005 között zajlott, országszerte 17 000 beteget vontak be. Egyebek mellett az érelmeszesedés kockázati tényezőit vizsgálták. Sajnos, a magas vérnyomás, a kóros vérzsírszint, a magas testtömeg-index (BMI), illetve a túlsúly tekintetében a kelet- és a dél-szlovákiai járások lakossága a lista első felében, vagyis a rossz eredményeket elértek között végzett.
A felső végtagokon is kialakulhat érszűkület? Ha igen, tünete ugyanaz, mint az alsó végtagok esetében?
Igen, az érszűkület kisebb mértékben, de a felső végtagokon is kialakulhat. Kezdeti stádiumban terheléskor, például fésülködéskor a kar izomzata fáj, végső stádiumban sebek is megjelenhetnek rajta. Ugyanakkor egyetlen tünetként szédülés is jelentkezhet. Ilyenkor a felső végtag az agy ereiből „lopja” el és pótolja a vért.
Törvényszerű, hogy a túlsúlyos embernek érszűkülete legyen?
Az elhízás az ateroszklerózis jól ismert kockázati tényezője, és számos mechanizmus révén felgyorsítja az érelmeszesedést, például a vérnyomás és a vércukorszint megemelkedésével, a kóros lipidprofilokkal és a szisztémás gyulladással. Válaszom: nagy a valószínűsége annak, hogy a túlsúlyos embernél érszűkület alakul ki.
A beszélgetést ide kattintva tekintheti meg!
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
