Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán délelőtt részleges mozgósítást rendelt Oroszországban. Kedden pedig az is kiderült, hogy egy héten belül elektronikusan lezavarják az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazásokat Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk térségekben. Ez a nyilvánvaló annexión túl jóval többet is jelent. Például azt, hogy az oroszok kénytelenek voltak burkoltan elismerni a urkajnai “különleges hadművelet” kudarcát, és ezért újabb emberanyagot vonnak be a háborúba. De azt is jelenti, hogy Moszkvának nincs hova hátrálnia, eredmény nélkül nem adhatja fel pozícióit a fronton. Sőt, egy tegnapi elemzés szerint Moszkva komoly stratégiai lépésre szánhatja el magát egy másik európai országgal szemben.
Érdemes kiemelni, hogy nemrég az amerikai házelnök tett látogatást Örményországban, Oroszország egyik hátsó oldalsó bejáratában. Az oroszok katonai garanciái, amit eddig a közép-ázsiai országoknak nyújtottak, az ukrán kudarcok miatt devalválódik, amit az USA igyekszik kihasználni. Méghozzá a Kaukázusban, ami a második legfontosabb kapu Oroszország belterületei felé.
Egyre világosabb, hogy mire gondolt az a nyugalmazott orosz vezérezredes, aki szerint Putyin az Ukrajna elleni invázióval Oroszország szétesését kockáztatja meg. Ha Moszkva elveszti az ellenőrzést a Kaukázus felett, akkor harapófogóba kerül.
Az orosz gyengeségek
Az oroszok ukrajnai kudarcai mögött az elemzők szerint a korlátozott számú emberanyag és a logisztikai hibák állnak. Katonából azért van hiány, mert hivatalosan eddig csak “különleges hadműveletről” volt szó, így kevés katonát vonhattak csak be – ugyanakkor Ukrajna hatalmas ország, a front pedig nagyon hosszú.
Ezt a problémát súlyosbította az orosz logisztika meglepően gyenge teljesítménye. Nem csak az orosz mentalitás számlájára írt “hanyagság” az oka, hanem az is, hogy Ukrajna amerikai műholdas és hírszerzési információk segítségével pontosa tudta hova lőjön az amerikai precíziós eszközökkel.
Az amerikai segítség megbénította az utánpótlást, amivel nem csak a gyors orosz offenzíva lehetőségét küszöbölte ki, de azt is megkadályozta, hogy az oroszok védekezni tudjanak egy jól szervezett ukrán ellentámadással szemben.
George Fridman magyar származású amerikai professzor tegnapi elemzésében megemlíti, hogy ha ez a második világháború lenne, akkor Oroszország képes lett lendületbe jönni. De mivel 77 éve nem vívot többdimenziós háborút, bukdácsol a logisztikai problémák miatt.
Ezen az annexió és a részleges mozgósítás változtathat.
Népszavazás, annexió – különleges műveletből honvédő háború
Lehet, hogy Ukrajna és a világ nyugati fele nem fogja elismerni a megszállt területek területi csatlakozását Oroszországhoz, ez azonban kevésbé lényeges. Jóval fontosabb, hogy mit jelent ez a háborús politika nyelvén.
Például azt, hogy az orosz utánpótlási vonalak szisztematikus támadása az annexió után már azt fogja jelenteni, hogy amerikai fegyverekkel amerikai hírszerzési adatok alapján támadtak orosz területeket. Moszkva szempontjából legalábbis így fogják értelmezni, ami újabb eszkalációs lehetőséget, akár általános mozgósítást jelenthet.
Most már nem lehet kizárni, hogy a “különleges hadművelet”, amelynek eddig korlátozott volt a hatóköre, háborúvá fajulhat (orosz értelmezés szerint is), ami meg fogja változtatni a játékszabályokat.
Új front a láthatáron
A fentebb már említett George Friedman például azt is leírta kedden, hogy az oroszok meg akarják változtatni a háború dinamikáját – feltéve, hogy elvetik a politikai rendezés lehetőségét. És ha sarokba szorulnak akkor nem marad más hátra, mint nagyot kockáztatni.
“Az a kulcs, hogy taktikailag és stratégiail több irányból fenyegességk az ukránokat. Valójában az elsődleges szándékuk az lenne, hogy az Egyesült Államok logisztikáját megosszák, például azzal, hogy komolyan fenyegetni kezdenek egy másik amerikai szövetségest. Az nem biztos, hogy az USA nem tudna két fronton is biztosítani a támogatását, de ettől még felboríthatja az USA egyensúlyát, és rákényszerítheti, hogy csökkentse az Ukrajnának szánt támogatások nagyságát”
írja a professzor. Hozzáteszi, hogy a földrajzi közelség miatt adja magát Moldávia vagy Románia, mint új célpont, és nem szárazföldi műveletekről lenne szó, hanem logikusabb lenne az oroszok részéről a Fekete-tenger előnyeinek kihasználása. Románia megtámadása azonban válaszlépésre ösztönözné a NATO-t, így Moldávia inkább esélyes – de egyáltalán nem garancia a NATO távolmaradására.
Ami borítékolható Putyin bejelentése után, az a háború intenzitásának növekedése. Egyes orosz tisztviselők már hadviselő félként emlegetik a NATO, válaszul arra, hogy az USA amerikai Abrams támadótankok használatára képezné ki az ukránokat. Ez Washington részéről burkolt célzás Ukrajna NATO-tagságára, mert ez a típusú tank NATO-kompatibilis haditechnika.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
