Egy koreai típusú fegyverszünet esetén persze bajos lenne azt állítani, hogy bárki nyert volna, a diplomáciai fogásnak éppen az lesz ugyanis a lényege, hogy mindkét fél győztesnek kiálthatja ki magát, miközben a háború technikailag soha nem ér véget – véli Révész Béla Ákos.
x.com
A megváltozott, egyre pesszimistább narratívánál sokkal ékesszólóbb az EU keleti határának katonai megerősítése. Minden jel arra mutat, hogy a Nyugat elengedte az ukrán győzelembe vetett hitet, és egy másik háborúra kezd készülni.
Az utóbbi hetekben megszaporodtak azok a hírek, amelyek egyrészt Putyin fegyverszünet, illetve egy számára elfogadható békekötés iránti hajlandóságáról, másfelől a Fehér Ház éles irányváltásáról szólnak. Utóbbi azt jelenti, hogy a Biden-kormányzat immár inkább egy védekező háborúban segítené Ukrajnát, hogy minél jobb pozícióba tolja Kijevet egy esetleges béketárgyalás kezdetekor.
Azt az ukrán narratívát, amely szerint csak akkor lehet vége a háborúnak, ha az oroszok minden elfoglalt területet (beleértve a Krímet is) visszaadnak, és háborús jóvátételt fizetnek, a kijevi vezetésen kívül már senki nem hangoztatja.
Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a háttérben (Ukrajnát bevonva vagy mellőzve) megkezdődtek az óvatos közeledések és olyan beszélgetések, amelyek elsősorban az USA és Oroszország között zajlanak a háború lezárásáról. A mainstream média fantasztikus rugalmassággal követi ezeket a láthatatlan eseményeket, és egyre inkább sürgeti Ukrajnát, hogy használja ki a lehetőséget, és kössön egy, a koreai háborút 70 éve befagyasztóhoz hasonló tűzszünetet, vagyis, ha kell, akár elfoglalt területeinek feladásával is, de szüntesse be a vérontást.
Miközben az USA és Oroszország a saját játékát játssza, az Európai Unió csapdába került. A háborút mindenáron folytatni akaró tagállamok, elsősorban a kis balti országok megrettentek attól, hogy a konfliktus Putyin győzelmével érhet véget. Egy koreai típusú fegyverszünet esetén persze bajos lenne azt állítani, hogy bárki nyert volna, a diplomáciai fogásnak éppen az lesz ugyanis a lényege, hogy mindkét fél győztesnek kiálthatja ki magát, miközben a háború technikailag soha nem ér véget.
Ez azonban a legkevésbé sem nyugtatja meg Európát. Boris Pistorius német védelmi miniszter a hetekben írta alá azt a megállapodást litván kollégájával, amelynek értelmében Berlin 4800 katonát állomásoztatna az orosz határtól mindössze 100 kilométerre. Vonatkoztassunk most el attól, hogy a német hadsereg van talán a leglegatyásodottabb állapotban egész Európában, ahogyan attól is, hogy Pistorius szerint legalább 8-10 év, amíg a Bundeswehr valóban ütőképes haderővé válik. A német dandár Litvániába helyezése a legerősebb üzenet, amit csak az EU és a NATO jelenleg küldhetett: Ukrajnát immár nem tekintik védőbástyának, a sorozatos katonai kudarcok és a kijevi vezetés egyre nyilvánvalóbb tehetetlensége miatt pedig Európa halkan Putyin győzelmére, és ezzel együtt egy új háború lehetőségére készül, amely már – legalábbis az új narratíva szerint – saját határait fogja fenyegetni.
Révész Béla Ákos
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
