Az Egyesült Államokban, a “demokratikus világ elsőszámú hatalmában” valami igencsak félresiklott Donald Trump 2016-os, sokkot jelentő győzelme, és Joe Biden 2020-as egyáltalán nem meggyőző megválasztása között. Két dolgot érdemes kiemelni. Az egyik az, hogy az amerikai választók egy része elvesztette a hitet a demokráciában. A BLM-mozgalom brutalitását látva aligha kétséges, hogy a demokrata választók a mostani botránynál kevesebbel beérték volna.
A másik pedig az, hogy az amerikai politika (is) kezdi elveszíteni ellenőrzését a választók indulatai felett. Inkább csak meglovagolják a népharagot, semmint kezelnék vagy terelgetnék. Ezzel együtt azonban mindkét szavazótábor számára csak a totális győzelem fogadható el – ami szükségszerűen erőszakhoz vezet.
De álszent dolog lenne Amerikára mutogatni a Capitolium ostroma miatt. Az Öreg Kontinensen jóval több hasonló erőszakos politikai megmozdulást történt. A bneINtellinews kelet-európai régiós portál nyomán most bemutatunk párat.
Örményország elvesztette az törökök által alaposan megtámogatott Azerbajdzsánnal szembeni háborút Hegyi-Karabahért. Közel három évtizeddel korábban azeriektől is elhódított, mostanáig kizárólag örmények lakta járásokból elmenekültek az emberek. A hátországban a vesztes háború okozta keserűség pedig felszította a népharagot a kormányzat ellen. Novemberben tüntetők rohamozták meg a kormányépületeket rohamoztak meg, betörtek a törvényhozás épületébe, bútorokat törtek össze, csaknem agyonverték Ararat Mirzoyan házelnököt.
Eurázsia közepén, Kirgizisztánban tavaly októberben rohamozták meg az elnöki irodát, átvették az irányítást néhány kormányzati épület felett, beleértve a hírszerző szolgálatok központját is, ami valljuk be, nem kis teljesítmény. A felfordulásban kijutott a börtönből Szapir Japarov is, aki politikai ellenfele elrablásáért került rács mögé, most pedig (január 10-én) rendkívüli választások keretében indul az elnöki posztért. Szabadulása után Japarov állítólag felforgatókat hozatott a kirgiz fővárosba hangulatteremtés céljából. A zavargások során Almazbek Atambajev exelnök ellen merényletet követtek el.
Grúziában nem szokatlanok a politikailag motivált kemény, tettleges megmozdulások. A korábban oroszokkal hadat viselő, az uniós és NATO-csatlakozással is kacérkodó Grúzia fővárosában 2019 júniusában szabadult el a pokol, mikor elterjedt a híre, hogy egy orosz parlamenti képviselő szólalhat fel a grúz törvényhozásban. Tüntetők ezrei rohamozták meg a parlament épületét. A rendőrség kemény fellépése nem maradt el, sokaknak gumilövedékkel lőtték ki a szemét az összecsapások során.
2019 novemberében feldühödött tömeg rohamozta meg az Ukrán Nemzeti Bank irodáit Jakiv Szmolji akkori jegybankelnök lemondását követelve. Az emberek áttörtek a biztonsági őrségen és elfoglalták az épület fölszintjét, így a bank személyzete fogságba esett az emeleteken. A rendőrség szinte füle botját sem mozdította, sokan úgy tartották, hogy Ihor Kolomojszki oligarcha fizetett provokációjáról van, akit a jegybank megfosztott saját PrivatBank nevű pénzintézetétől. A történtek után gyújtogatásokba csaptak át a zavargások.
Körülbelül 2000 nacionalista tüntetőnek sikerült bejutnia a parlament épületében Észak-Macedóniában 2017 áprilisában, amiért Talat Xhaferi albán politikust választotta meg a baloldali kormány házelnöknek. A zavargásokban több mint százan sérültek meg, köztük Zoran Zaev akkori ellenzéki vezető, jelenlegi miniszterelnök. A felvételek tanúsága szerint Zaev arcán folyt a vér, Ziadin Sella képviselő elvesztette az eszméletét, Radmila Szekerinszka szociáldemokrata képviselőt pedig a hajánál fogva rángatták.
Moldovában 2016 januárjában szabadultak el az indulatok, amikor tüntetők százai törtek be a parlamentbe, mikor megválasztották Pavel Filip kormányát. Pavel Filipet az akkor Dubajban kvázi száműzetésben élő Vlad Plahotnuic oligarcha meghosszabbított kezének tartották. Miniszterelnökké választásakor az oroszbarát ellenzék is kivetkőzött magából.
Romániában 2015-ben került sor egy kevésbé véres, de annál emlékezetesebb esetre: román gazdák és pásztorok ezrei törték át a parlament kapuját a kormány megszorító intézkedései miatt. Többek között a juhászkutyák számát is korlátozták volna. A pásztorok és gazdák még a rohamrendőröknek is nekiestek.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
