A jelenlegi állapotok alapján úgy tűnik, felszámolják a 107 éve alapított tatabányai futball klubot. A patinás csapat végnapjait sokak szerint a 2015 nyarán érkezett olasz befektető okozta. Ez részben igaz is. Ám a teljes igazsághoz az is hozzá tartozik, amit maga a város polgármestere, Schmidt Csaba ismert be: ha nem érkezik befektetői ajánlat, lehetséges, hogy hamarabb kerül csődközelbe a TFC.
Massimiliano Caroletti, az AGS-Sport 23 Kft. tulajdonosa, Tommaso Rocchi játékos, és Henger Éva, Caroletti felesége, ex-pornósztár a tatabányai kispad előtt Fotó: Eva Henger / Instagram
Remo – Herasz, Martínez, Sztanisics, Pelajasz – Rocco Giordano, Kopúnek, Portilla – Marco Giordano, Garrido, Sergio Agüero. Nem, ez nem egy véletlenszerűen kiválasztott másod- vagy harmadosztályú olasz csapat összeállítása, hanem a Tatabánya FC kezdő tizenegye 2016. február 20-án az ETO FC Győr ellen. És, hogy teljes legyen a kép: a kispadon lévő hét játékos között további négy külföldi foglalt helyet. Az itáliai invázió a klub 70 százalékos tulajdonrészét átvállaló AGS-Sport 23 Kft.-nek köszönhető, amely két éve azért jött Tatabányára, hogy segítsen az adóssággal küszködő klubnak. A cég első emberéről persze egyből kiderült, hogy felnőttfilmes kapcsolatai vannak, sőt felesége, tevékenyen részt is vett az iparban.
Nos, a grandiózus tervek bebuktak. A Tatabánya FC a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) hatályos döntése alapján ki van zárva az átigazolásokból, és a hétvégi Gyirmót elleni NB III-as mérkőzésen is csak egy játékos, a kapus Rigó János jelent meg a bányászváros képviseletében. Nem meglepő hiszen a Kft. 2017. február 11-én a facebook-oldalán, magyar nyelven kissé döcögős megfogalmazással ugyan, de egy virtuális segélykiáltással egybekötött helyzetjelentést tett közzé. Mint írták,
hiába kértek, sem a városvezetéstől, sem a Tatabányai Alapítvány Sportkör Egyesülettől (TASK) nem kaptak segítséget, ahhoz, hogy befejezzék a bajnokságot.
Igaz jelezték, hogy a tatabányai klub aktív és nem szűnt meg: van új ügyvezető, új vezetőedző és nyolc játékos, akik büszkén viselik a csapat mezét. Ebből a nyolcból, mint kiderült, a meccs napjára csak egy maradt.
Röviden és tömören ennyi. Érdemes azonban részleteiben megismerni a tatabányai, korántsem pozitív futballmese kacifántos történetét.
Biztos jó üzlet ez?
Minden 2015 nyarának végén kezdődött, Tatabánya városának vezetése ekkor jelezte, hogy
önkormányzatunkat az AGS-Sport 23 Kft. azzal az ajánlattal kereste meg, hogy megvásárolná az önkormányzattól a társaság többségi részesedését és fő támogatóként vállalná a csapat működtetésével járó költségek egy részének kifizetését is.
Ez áll az augusztus 31-i ülés hivatalos előterjesztésében, mely a gazdasági társaságokkal kapcsolatos döntésekkel foglalkozott. A határozati javaslat után az üzletrész adásvételi előszerződése, illetve a szindikátusi szerződés következik. A lényeg ezekből a következő: Massimiliano Caroletti, a Haladás korábbi marketingigazgatója és cége, az AGS-Sport 23 Kft. megvásárolta az NB III-ban szereplő Tatabánya 70 százalékos tulajdonrészét, a maradék harminc százalék pedig a város tulajdonában marad. Az olasz üzletember a klub tulajdonrészéért 4,2 millió forintot fizetett, és vállalta, hogy saját forrásból finanszírozza a személyi kiadásokat, illetve a versenyeztetéssel kapcsolatos (nevezési díjak, játékvezetési díjak, utaztatás, szállás, és egyéb kiadások) kiadásokat. A város vezetése ehhez az infrastruktúra fenntartását és az évi 36 millió forintos támogatást teszi hozzá. Massimiliano Caroletti arra is ígéretet tett, hogy a Tatabánya Futball Club Kft. 58.000.000 forintos tartozásának rá eső részét, azaz 70 százalékát kifizeti. Ez a később rendezett tétel majd 40 Ft millió pluszt jelentett a város költségvetésének.
Azonban már a megvétel idejében megkongatták a vészharangot a helyi önkormányzat ellenzéki képviselői. Körtvélyfáy Menyhért LMP-s politikus például a jegyzőkönyv tanulsága alapján megkérdőjelezte az olasz érdekeltségek mögött álló támogatók kilétét, akikkel az ígért vállalásokat lehetővé tennék. Schmidt Csaba fideszes polgármester a felvetésre úgy reagált, hogy a
befektető részéről bankgarancia kerül benyújtásra, amely igazolja, hogy a játékosok fizetésére a fedezet rendelkezésre áll.
Ezt az állítást az ülésen tartózkodó ügyvezető, Massimiliano Caroletti is megerősítette, majd később közleményben jelezte „az AGS több privát és nemzetközi befektetőből áll, minél jobb eredményeket érünk el, annál több befektetésre lesz lehetőségünk”. Az MSZP-s politikus, Zsidek Ferenc azt kifogásolta, hogy fontos információk hiányoztak a megfelelő döntéshozatalhoz, például nem látták a TFC főkönyvi kivonatát, illetve a vásárló cég mérlegét sem.
Válasz helyett Scmidt Csaba azzal zárta az ülést, hogy a szerződés létrejöttével a tatabányai futball esélyt kaphat, hogy megerősödjön.
(A külső segítség nem volt újkeletű, már korábban is érkezett befektető Tatabányára. A 2006 és 2008 között még NB I-ben is szereplő csapatot az amerikai Auto Trader támogatta.)
Emmer László vezeti a labdát a Real Madrid elleni, 1981-es UEFA-kupa-meccsen, amelyet 22 ezer néző előtt a Tatabánya 2-1-re megnyert Fotó: Petrovits László / MTI
Alig hallani magyar szót…
Egy ideig úgy is tűnt, minden jól alakul, beindult az átigazolási nagyüzem. Az olasz ügyvezető, aki korábban Magyarországra, a Haladásba hozta az egykori Lazio- és Inter- játékost, Thommaso Rocchit, őt Tatabányára is magával vitte. Jött új vezetőedző Bruno Giordano személyben, aki két fiát (Rocco és Marco) is magával hozta. Továbbá argentin, olasz, spanyol és szlovák játékosok érkeztek egy új erőnléti edző társaságában. Tehát egy komplett különítménnyel újult meg a Tatabánya NB III-as csapata. Sőt, 2015 novemberében még a korábban szövetségi kapitányaként is dolgozó Várhidi Pétert is odacsábították, rá szakmai igazgatóként számítottak.
Akkora volt a túljelentkezés a klubnál, hogy 2015. szeptember 14-én ügyvezető Elzer István azt mondta Nemzeti Sport Online-nak, bizonyos intézkedést meg kellett hozniuk, mivel több mint harmincan voltak a keretben – így mintegy tíz magyar játékos készült külön az első csapattól.
Nem meglepő, hogy magyar szó csak elvétve hangzott el a csapat környékén. Gyakran tizenegy idegenlégiós volt a pályán, tatabányai fiatal egyetlen egy sem. Ahogy egy helyi forrásunk elmondta, ennek nem is nagyon örültek és kezdetben jó, ha három-négyszázan kijártak a hazai meccsekre, vendégségbe pedig szinte senki nem utazott.
– Mindenki utálta az olasz csapatot. Csak úgy hívták őket, hogy a pornósok – hallottuk. Egy idő után kezdett megváltozni a hozzáállás: a helyi labdarúgást szeretők látták, hogy a játékosok küzdenek és tényleg fel akarnak jutni, növekedett a nézőszám is, összességében azonban úgy érezték, hogy a játék színvonala nem emelkedett jelentősen.
A nagy fellángolás nem tartott sokáig, 2016. januárjában a városvezetés költségcsökkentés címen kivette saját emberét a futball Kft.-ből, az évi támogatást 36 millióról 25-re csökkentette. Két hónappal később (március 1-én) pedig a Magyar Labdarúgó Szövetség úgy döntött, azok az egyesületek, amelyek a 2016/17-es évadban a férfi felnőtt NB III-as bajnokságba nevezik majd be csapatukat, és szabályosan befejezik a bajnokságot, költségeikhez egyesületenként összesen 30 millió forint támogatásban részesülnek.
Alapesetben a támogatás feltétele kizárólag hazai nevelésű játékosok szerepeltetése.
Várhidi Péter szakmai igazgató lett Fotó: Illyés Tibor / MTI
A szövetség döntése alapjaiban döntötte romba a tatabányai futballálmot. És ez a pályán látszott meg a leginkább: a Csorna elleni 2016. április 16-i találkozón (két hónappal tehát a már említett győri meccs után) már bőven fel lehet fedezni magyart a kezdőtizenegyben. A bajnokság végére pedig már a honi játékosok uralták a pályát és a kispadot is, hiszen Bruno Giordano ment, Várhidi Péter pedig szakmai igazgatóként irányított.
Aztán jött az új bajnokság. És vele együtt a mélyrepülés. Várhidi Péter tavaly nyáron egy mérkőzés után felmondott, ugyanis már akkor több havi fizetéssel tartoztak neki. Körtvélyfáy Menyhért interpellációt nyújtott be, azzal a kérdéssel, terheli-e felelősség a városvezetést a Tatbánya FC jelenlegi helyzetéért.
Akkor Schmidt Csaba azt mondta, ha nem fogadják el 2015. nyarán a befektetői ajánlatot, lehetséges, hogy hamarabb kerül csőd közelbe a TFC.
Továbbá jelezte, az önkormányzat teljesítette a vállalt kötelezettségeit.
2016. novemberében a Kemma.hu-n megjelentek szerint benzinpénz híján több játékos nem tudott eljönni a fővárosból edzésre. P. Nagy László vezetőedző később úgy fogalmazott: – Kevesen vagyunk, mi több, egyre kevesebben, de megpróbálunk helytállni.
Meg is tette a szakmai stáb, ami tőle telt, fiatalokkal fejezték be a 11. helyen az őszi szezont.
ÉrdeklődésTatabánya polgármesterének küldtünk két kérdést, a folyamatok megértésért, de mostanáig nem érkezett válasz. Érdeklődtünk, hogy:Miért adta fel a város az ügyvezető delegálásának jogát és hívta vissza saját emberét a tatabányai futball kft.-ből?Milyen üzleti tényezők alapján döntött a város amellett, hogy AGS Sport kft.-nek adja a csapat 70%-os tulajdonrészét?
Hát, nem így terveztük
– Tavaly augusztus 30-án találkozott az AGS-Sport Kft. ügyvezetője, Massimiliano Caroletti és Schmidt Csaba, Tatabánya polgármestere, utóbbi megígérte, hogy segít szponzorokat találni, kifizetik az eltitkolt adósságokat, illetve megkapjuk a havi több mint 2 milliós, éves szinten 25 millió forintos támogatást. Aztán mindenki eltűnt – ezt már a cég újdonsült ügyvezetője, Bandler Bertold mondta a Magyar Nemzetnek.
Persze felmerül, egyáltalán milyen üzleti koncepció húzódott meg az olasz befektetők mögött. Nos, Bandler elmondása szerint a következő:
Úgy gondolkodtak az olasz társak, hogy hoznak külföldi játékosokat a magyar harmadosztályba, majd – nyilván a jó szereplés és a feljutás következményeként– eladják őket.
A transzferből származó bevételből pedig folytatnák a tatabányai foci fejlesztését, de az MLSZ által hozott légiósszabállyal hirtelen minden megváltozott. Ugyanis a Tatabánya FC utánpótlás csapata, a Tatabányai Alapítvány Sportkör Egyesülettől (TAKS) jelentős pénzektől esne el, ha nem tartaná magát a leírtakhoz.
Tatabánya FC – MTE Mosonmagyaróvár: 2-0, 2016. április 23-án Fotó: Tatabánya FC / Facebook
– Ezért úgy döntött a vezetőség, hogy nincs külföldi játékos, s csak magyarokkal próbálkozunk – tette hozzá az ügyvezető. És most jön a csavar: az olasz befektető – a jelenlegi ügyvezető elmondása szerint – rájött, hogy az önkormányzat elindított egy második csapatot a megye III-ban, és arra játszik, hogy a Tatabánya FC tönkremegy, a TASK pedig majd szép lassan feljut az NB III-ba.
– Itt mind a ketten hibáztunk. Olasz befektető azért hátrált meg, mert nem látta a megfelelő anyagi támogatást a város részéről, mi pedig személyes okokkal rontottuk el, olyan edzőnek adtunk bizalmat, aki a saját fiait favorizálta, ez pedig hátrányként ért bennünket. Ha a sorsdöntő meccseket megnyerjük, lett volna esély a feljutásra, s ha az NB II-ben lennénk, nem lenne semmi baj – összegezte másfél év tanulságait Bandler.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan alakult ősszel a pénzek kifizetése. Mint megtudtuk, novemberig rendben ment mindent, ezután visszatartották a pénzt, mert a klub a NAV felé tartozik s egyben járulékelmaradások is voltak.
Csúszással fizetett az önkormányzat, így az olasz társak is elzárták a csapokat
– egészítette ki mondandóját Bandler, aki a végén még annyit elmondott, van B-tervük, de az maradjon titokban. Remélhetőleg nem úgy gondolkodnak a bányászvárosban, hogy egy kapussal állnak ki a mérkőzésekre, ugyanis ha ezt még kétszer eljátsszák, kizárják a csapatot. Igaz, Bandler, mint a Tatabánya Futball Club Szolgáltató Kft. ügyvezetője kéréssel fordult a Tatabányai Futball Club Egyesülethez (TFCE) azért, hogy utóbbi utánpótlás korú játékosokkal biztosítsa előbbi NB III-as szereplését. Ám a kérést a TFCE elutasította.
S, hogy mi lesz a bérekkel? Ahogy a csakfoci.hu írta:
A korábbi játékosok a Bérgarancia Alaptól kaphatják meg elmaradt fizetésüket, amennyiben benyújtják erre az igényüket.
A Nemzeti Sport információi szerint olyan is megtörtént, hogy Caroletti a telefonjáról küldött fotót az átutalási bizonylatról, amivel próbálta bizonyítani, ő elküldte a pénzt a játékosoknak. A sportnapilap továbbá úgy tudja, az adóhatóság ötvenmillió forintot kér számon a futballcégen.
Valószínű, hogy ilyen események következtében 107 év után felszámolják a patinás magyar klubot, ami egyben a végét is jelenti a tatabányai futballmesének.
NévjegyA klubot 1910-ben alapították. Törtélme során kétszer szerzett ezüst-, négyszer bronzérmet a magyar első osztályban, ahol legutóbb a 2007-08-as szezonban szerepelt. A Magyar Kupában háromszor is döntős volt, egyszer sem nyert. Az 1980-as években négyszer szerepelt az UEFA Kupában, és bár mindig az első körben búcsúzott, de 1981-ben a Real Madridot, 1988-ban pedig a VfB Stuttgartot is legyőzte 2-1-re hazai pályán.Olyan játékosok játszottak a bányászvárosban, mint: Kiprich József, Plotár Gyula, Vincze István, Lakat Károly, Csapó Károly, Szabó György, Grosics Gyula, Hidegkuti Nándor, Dalnoki Jenő, Gelei Jószef, Csernai Tibor, Menczel Iván, Szepesi Gusztáv.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
