A Szépművészeti Múzeum tavaszi-nyári időszaki kiállításának a gerincét az egykori selmecbányai gótikus oltár táblaképei adják. Az MS monogrammal ellátott festmények az mai Szentháromság tér sarkán álló Alexandriai Szent Katalin-templom főoltárképei voltak. A hét táblakép most először látható egy helyen több évszázadnyi vándorlást követően.
„Olyan festőnek szentelünk most kiállítást, akinek a munkássága nem rekonstruálható úgy, mint a jól dokumentált életúttal rendelkező későbbi mesterekké” – fogalmaz a tárlathoz kiadott katalógus köszöntőjében Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.
MS mester az 1500-as évek legelején festette meg a gótikus szárnyas oltár egyes táblaképeit.
Valószínűsíthető, hogy nem egyedül alkotott. Segédek, szakemberek dolgoztak a keze alá. A több mint fél évezredes oltárkép eredetileg nyolc táblaképből állt, napjainkra egynek nyoma veszett. A többi hét nagyméretű, két méter magas festmény különböző múzeumokban, magángyűjteményekben található. Hosszú évtizedek, évszázadok után látható újra együtt a július 20-ig megtekinthető kiállításon.
A tárlat részben bemutatja a középkori Selmecbányát és a felső-magyarországi bányavárosok mindennapjait. A hét táblakép mellett a selmecbányai Jozef Kollár Galéria két értékes fafaragványa, az 1506-os datálású Szent Borbála- és Szent Katalin-szobor is helyet kapott a budapesti időszaki tárlaton. A két nagyméretű alkotás egykor szintén a gótikus szárnyas oltárt díszítette.
További felvidéki kötődésként a szintén a vizsgált korszakból származó korponai Szűz Mária- bazilika egyik oltárképét is megcsodálhatjuk a kiállítóteremben.
A tárlat európai színvonalon igyekszik bemutatni az 1500-as évek első évtizedeinek művészetét, különös tekintettel a szakrális alkotásokra és oltárképekre. A kiállítás harmadik szakasza betekintést enged a műtárgyak vizsgálatába, diagnosztizálásába.
A kiállításról bővebben az alábbi cikkünkben írtunk, az Alexandriai Szent Katalin-templomot pedig az alábbi cikkünkben mutattuk be részletesebben.
A fotográfiák által barangoljunk be a kiállítást és repüljünk vissza az 1500-as évek Selmecbányájára!
A szerző felvételei.
Pásztor Péter/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
