Az LMBTQ-mozgalom nem a kisebbséget védi, hanem a többséget támadja

Az LMBTQ-mozgalom nem a kisebbséget védi, hanem a többséget támadja

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője elmondta, hogy Magyarország épp jókor húzott akadályt a homoszexuális propaganda elé.

A gyermekvédelem területén van tennivaló bőven, a pedofilok kapcsán még nincs döntés a kémiai semlegesítésről – mondja a Fidesz frakcióvezetője a Mandinernek adott nyilatkozatában. A politikus beszélt arról is, hogy Magyarország a gyermekvédelem kérdésében nem enged a brüsszeli nyomásnak, az erről szóló törvényt pedig hazugság „homofóbnak” nevezni.

Kocsis Máté a Mandinernek adott interjút, amiben a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője a múlt szombaton megrendezett Budapest Pride melegfelvonulásról szólva kiemelte: „a rendezvény nem a szexuális szabadság melletti kiállásról vagy esetleg a devianciák elfogadtatásáról szól, hanem durva provokáció”.

A politikus szerint a kereszténygyalázás, a magyar nemzeti identitás kigúnyolása, gyűlöletkeltés, kormánypárti politikusok iparszerű sértegetése és szélsőséges liberális propaganda valamiféle vélt szabadságjog mögé bújva, ezek az esemény fő jellegzetességei.

A gyermekvédelmi törvényről Kocsis Máté a beszélgetés során elmondta: az eredeti cél, hogy távol tartsuk a gyerekektől az életkoruknak nem megfelelő tartalmakat és az LMBTQ-propagandát, ami már régóta célba vette őket világszerte, mivel Nyugaton már mindennapos, hogy a kisgyermekeket is megkörnyékezik, amit az érintettek érzékenyítésnek hívnak, miközben inkább győzködésről van szó, hiszen már nemcsak az elfogadást várják el a gyerekektől, hanem az aktív kiállást is.

„Magyarországon is az utolsó utáni pillanatban járunk, talán még épp jókor húztunk akadályt eléjük”. – rögzítette a frakcióvezető, aki szerint „abban konszenzusnak kellene lennie, hogy ha például egy hatéves kislánnyal elmondatják, hogy leszbikusnak lenni jó dolog, az önmagában pedofília, semmi keresnivalója ugyanis ebben a korban a szexualitásnak, semmilyen kontextusban. Ezért mondjuk azt, hogy el a kezekkel a gyerekeinktől”.

Kocsis Máté a gyermekvédelmi törvény fontosságáról beszélt az interjúban Fotó: Havran Zoltán/Magyar Nemzet

A brüsszeli támadásokért a liberális mainstreamet okolta a kormánypárti politikus, aki elmondta, hogy az Európai Unió hiába veti be a nyomásgyakorlás számtalan eszközét, a törvény már csak azért is marad, mert „annak elfogadása nemzeti hatáskör, külső nyomásgyakorlást ebben az ügyben még kevésbé fogadunk el”. A frakcióvezető szerint ha Brüsszel a hatalmával visszaélve ebbe is beleszólna, akkor Magyarország újabb lopakodó hatáskörelvonásnak lenne az áldozata.

Hírdetés

 

A gyermekvédelmi népszavazásról szólva Kocsis Máté felhívta a figyelmet, hogy a referendum fellépés a Európai Unióból érkező támadások ellen, de a vita olyan sorskérdéseket is érint, amelyekről a legjobb inkább megkérdezni az állampolgárokat.
 
„Reméljük, a brüsszeli elit, ha már demokratának állítja be magát, nem ellenzi az emberek véleményének kikérését. Ha a nyugatiak visszaélnek a hatalmukkal, ez a fegyvernem szükséges” – emelte ki.
 

A kormánypárti képviselő maga is elismerte, hogy a gyermekvédelem területén van még tennivaló bőven, illetve a pedofilok kapcsán sincs még lezárva a vita a kémiai semlegesítés kérdésében. A törvényt érintve pedig elmondta, hogy a jogszabály kapcsán nyáron készülnek el a végrehajtási rendeletek, ezek pontosítják majd a legapróbb részleteket. – Ezért beszélnek ostobaságokat azok, akik már most azt állítják például, hogy nem lehet majd Shakespeare-t vagy Szapphót tanítani az iskolákban – tette hozzá.

Továbbá arról is szó esett, hogy hazugság homofóbnak nevezni a törvénycsomagot, mivel az megerősíti a szülők előjogait a gyermekük nevelését illetően, felnőttekről pedig nem szól.

„Magyarországon mindenki úgy éli a magánéletét, ahogy óhajtja, ezért minden más értelmezés hamis”. – tette hozzá a frakcióvezető.

Ismert, hogy Karácsony Gergely is népszavazást kíván kezdeményezni a Fudan Egyetem, valamint az autópálya-koncessziók kérdésében, amiről Kocsis Máté elmondta: „az, hogy milyen jövőt szánunk a gyermekeinknek, hogyan védjük és neveljük őket a következő évtizedekben, miként óvjuk meg őket az erőszakos szexuális propagandától, más súlyú kérdés, mint hogy milyen konstrukcióban építsen az ország autópályákat. Az előbbi sorskérdés, utóbbi nem az.”


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »