A jelenleg is zajló vízilabda Európa-bajnokság elmúlt napjaira visszatekintve két, az egyébként ázsiai Izraellel kapcsolatos esemény is emlékezetes marad. A magyarok számára elsősorban az, hogy Matan Schwartz izraeli játékvezető miként csalta el lányaink hollandok elleni mérkőzését, míg az egész világ számára az, hogy a nemzeti jelképek használata, megjelenítése terén is kettős mércével mérnek, ha Izraelről van szó. Az utóbbi gyalázatos eset egyben újra arra emlékeztet bennünket, hogy a zsidók fájdalma másokénál sokkal nagyobb.
Nemzeti jelképeket és politikai üzeneteket tilos megjeleníteni
Mi is hírt adtunk arról, hogy pénteken, a 2024-es női vízilabda Európa-bajnokság nyitónapján a hollandiai Eindhovenben az Izrael-Olaszország mérkőzés előtt a játékosokat bemutató ceremónián az izraeli válogatott tagjai nem akaszthatták nyakukba a Gázai övezetben túszként fogva tartott izraeliek kiszabadítását szorgalmazó, tehát politikai tartalommal is bíró, nemzeti jelképet is tartalmazó fémlapkát. A rendezők ugyanis közölték az izraeli játékosokkal, hogy a nemzetközi sporteseményeken nincs helyük a politikai vonatkozással is bíró jelképeknek, feliratoknak. Egyébként ezzel indokolták meg a hollandok azt is, hogy a mérkőzésekre a szurkolók nem vihetnek be semmilyen nemzeti zászlót, jelképet.
Így történhetett meg az is, hogy a szombati, fentebb már említett magyar-holland női vízilabda-mérkőzésen a lelátókon nem láthattunk nemzeti jelképeket, zászlókat. A rendezők nyilván nem a magyar és a holland, hanem a palesztin zászlókat, netán a Gázai övezetben zajló népirtásra emlékeztető föliratos molinókat szerették volna távol tartani, miután Nyugat-Európában már hetek óta tömegtüntetések zajlanak Izrael népirtó háborúja ellen. Mindesetre, az Izraeli Vízilabda Szövetség már pénteken panaszt nyújtott be a sárga szalag és a fémlapka „botrányos” kitiltása ellen az Európai Úszószövetséghez (LEN).
Nem mindegy, hogy kinek a nemzeti jelképe és fájdalma
Mit ad Isten, az erélyes izraeli tiltakozás már szombaton meghozta gyümölcsét: a spanyol-izraeli mérkőzés előtt az izraeli vízilabdázók már a túszok kiszabadítását követelő fémlapkákkal a nyakukban és sárga szalaggal jelentek meg a játékosok bemutatóján. Pedig az izraeli túszok kiszabadítását követelő, illetve a Gázai övezetben zajló háború megnyerését vizionáló fölirat egyértelmű politikai üzenet, ami kiegészül még a zsidó állam jelképével, az izraeli zászló alkotóelemével, a Dávid-csillaggal. Mindenesetre, az egyértelmű politikai üzenetet és nemzeti jelképet közvetítő fémlapkák sem mentették meg az izraeli női válogatottat attól, hogy beleszaladjanak egy újabb katasztrofális vereségbe, miután szombaton este a spanyoloktól 22:7-re kikaptak. Pedig a spanyol-izraeli pólómérkőzés játékvezetői ellenük nem fújtak olyan igazságtalanul, mint tette azt a mi lányaink ellen Matan Schwartz.
A nem mindenkire alkalmazott jelképhasználati tilalmat a rendezők a LEN-nel karöltve azért rendelték el, nehogy az Eb-n részt vevő valamelyik ország csapata vagy a lelátók közönsége valamilyen módon emlékeztethessen a Gázai övezetben az izraeli hadsereg által meggyilkolt közel 23 ezer ártatlan palesztin civil, köztük közel 9 ezer gyermek halálára, s a mintegy 20-25 ezer palesztin gyermek sebesülésére, rokkanttá válására. A Gázai övezetben szabályos népirtás áldozataivá vált palesztinokkal való együttérzés bárminemű kifejezésére tehát a sportcsarnokokban nem kerülhetett, kerülhet sor, mert azt már a jó hollandusok is jól tudják: a zsidók tragédiája, fájdalma másokénál sokkal súlyosabb.
Amikor „Isten ajándéka” a játékvezető
A női vízilabda Európa-bajnokságon válogatottunk szombaton 14-11-re kikapott a vendéglátó hollandoktól. Az újabb vereség oka a holland Lieke Rogge feltartóztathatatlan góllövő kedve és tehetsége, s nem utolsósorban az izraeli játékvezető, Matan Schwartz elfogult, láthatóan a mieinket sújtó ítéletei. Schwartz a mi játékosainkat túl szigorú ítélettel rendre kiállította, míg végül kulcsjátékosaink korán kipontozódtak.
Schwartz mindig akkor sújtott bennünket az elfogult ítéleteivel, amikor felcsillant annak reménye, hogy kiegyenlíthetünk, vagy legalábbis egy gólra csökkenthetjük a hátrányunkat.
A magyarországi újságírók, kommentátorok Izraellel kapcsolatos megfélemlítésére jellemző, hogy holland-magyar mérkőzést közvetítő tudósító csak ritkán mondta ki, hogy a lányainkat túl szigorúan sújtó ítéletet az izraeli bíró fújta. A nemzetisport.hu hírportál pedig főcímben, óvatosan csak ennyit mert leírni: „Vitatható ítéletek után bukták el második mérkőzésüket női pólósain az Eb-n”.
Hering J. – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
