Az Iszlám Állam kibertámadást mért a magyar kormányra

Az Iszlám Állam kibertámadást mért a magyar kormányra

Emelkedik a kormányzati informatikai rendszerek elleni célzott támadások száma – közölte az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szerdai ülésén a Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NKI) vezetője.

Tavaly december 28-án a Népszabadság írt arról, hogy az intézet addig – tehát a működése óta eltelt két hónap alatt – semmi jelét nem tapasztalta annak, hogy támadás készülne az állami informatikai rendszerek ellen. Mindezt azzal kapcsolatban közölték, hogy az Anonymus megfenyegette a Fideszt és a kormányt a migránsokkal való bánásmód miatt.

Két nap alatt megváltozott a helyzet?

Ezzel szemben Bencsik Balázs most azt állította: tavaly a Honvédelmi Minisztériumnál, a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál és a Belügyminisztériumnál találtak arra utaló jeleket, hogy informatikai rendszereik az APT28 néven ismert támadás célpontjai voltak. Kitért arra is, hogy tavaly a migránsválság nyomán mintegy tíz százalékkal nőtt a laprongálások száma, köztük több célzottan a kormányzatnak szóló üzenetet tartalmazott.

Bencsik Balázs az Anonymousnak tulajdonított, a magyar kabinetnek szóló fenyegető üzenetről azt mondta: nem tudnak arról, hogy sikeres támadást hajtottak volna végre. Azt viszont az ATV tudósítása szerint leszögezte, hogy az utóbbi időszak kibertámadásainak egy része konkrétan az Iszlám Államhoz köthető hekkercsoportok számlájára írható.

Jelezte: a támadások döntő többsége honlaprongálás, tavaly több mint ötezer ilyen esetet jeleztek az NKI-nek. Bencsik beszámolója szerint az ilyen, alacsonyabb kockázatú támadások nagyjából kilencven százalékát nem képzett támadók hajtják végre. Ennek oka a szakember szerint az, hogy az informatikai sérülékenység kihasználására a feketepiacon meg lehet vásárolni a támadáshoz szükséges eszközöket. Ezek birtokában egy nem kvalifikált, „pizsamás hekker” is képes feltörni egy oldalt.

Az NKI vezetője kitért arra, hogy az intézet az információbiztonság területén szakmai és nemzetközi kapcsolattartó pont is egyben. Szólt arról, hogy EU kibervédelmi szervezete észlelt egy Magyarországról indult támadást, amely miatt az NKI segítségét kérte. Ennek nyomán további támadásokat is felderítettek, s az uniós szerv végül hat tagállamban tudott feljelentést tenni.

Bencsik Balázs a tavaly október elseje óta – a BM-hez tartozó Nemzetbiztonsági Szakszolgálaton belül – működő Nemzeti Kibervédelmi Intézet munkájának bemutatása mellett beszélt az NKI elődeinek működéséről is.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »