A kontextuális teológia, a református felzárkózás területei és az etnikai alapú konfliktuskezelés álltak a Református Szeretetszolgálat (RSZ) keretében működő Országos Református Cigánymisszió lelkipásztor-továbbképzésének fókuszában. A március 19. és 22. között Berekfürdőn tartott akkreditált tudásmegosztó tréningen csaknem ötvenen vettek részt. A könnyedebb tanulást és ismeretszerzést kvíz és társasjáték, illetve filmklub segítették.
A képzésre leghamarabb érkezők vasárnap este egy-egy, a cigányságról és a református cigánymisszióról szóló, Dezső Attila az RSZ felzárkózási osztályának kommunikációjáért felelős munkatársa által készített kvízzel alapozhatták meg a következő napok szakmai munkáját. A játék segítségével a résztvevők megtudhatták például melyik cigány művész kapott Kossuth-nagydíjat március 15. alkalmából, vagy hogy melyik tanodát fenntartó gyülekezet esik legtávolabbra Budapesttől.
Hétfőn reggel Balogh Róbert váchartyáni lelkipásztor a Bírák 10,1-5 alapján hirdette Isten igéjét, hangsúlyozva, hogy az Úr előtt akkor is kedves és fontos a szolgálatunk, ha nem érünk el világraszóló eredményeket. „Ne a nagy programoktól várjuk a csodát – kezdetnek az is elég, ha bemegyünk egy családhoz, az asztalukhoz ülünk és megiszunk velük egy kávét. A szolgálat lényege abban rejlik, hogy ott legyünk, amikor az embereknek szükségük van rá” – fogalmazott.
A nap első előadását szintén a lelkész tartotta a perifériáról induló misszióról, melynek lényege, hogy az emberekre nem a misszió tárgyaiként, hanem alanyaiként tekintünk. Teljes mértékben helytelen, ha úgy gondolkozunk, hogy mi, lelkészek majd "megmissziózzuk" a cigányokat. Az Ószövetségben a peremen élők jelként álltak a társadalom előtt, akik az Istennel való kapcsolat megújításának a szükségességét hirdették – ilyen ma a cigányság is” – mondta a KRE Romológia Kutatóintézetének munkatársa.
A képzés résztvevői kiscsoportokban dolgoztak fel három, a cigányságról írt történelmi forrásanyagot az elhangzottak tükrében, majd Sztojka Szabina előadásával folytatódott a program. A Cigánymissziót vezető lelkipásztor a kontextuális teológia lehetőségeire kereste a választ a magyarországi cigány közösségek vonatkozásában – és bátorította erre a jelenlévőket is a műhelyfoglalkozások során. Többek között felhívta a figyelmet arra, gyülekezeteinkben a Krisztushoz hasonlóvá váláson legyen a hangsúly ahelyett, hogy akkor fogadnánk a közösségünkbe valakit, ha hozzánk idomul.
Ezt követően filmklubban vehettek részt a lelkipásztorok és meghívott munkatársaik: a 2017-ben Oscar-díjat nyert „Mindenki” című rövidfilmet nézték meg, és reflektáltak olyan, általa felvetetett kérdésekre, mint hogy mi a pedagógusok-nevelők felelőssége a gyermekek közötti dinamikák kialakulásában, illetve mik azok a jó példák, amiket a fiatalok közötti szolidaritásról tapasztaltak. A nap záró programblokkjában Eperjesi Tamás, a Református Szeretetszolgálat (RSZ) felzárkózási osztályvezetője segítette a hétfőn elhangzottakra való reflektálást.
Másnap Sztojka Szabina lelkipásztor, az Országos Református Cigánymissziót vezető lelkész áhítatával kezdődött a nap: a lelkipásztor Jézus megkenetésének története kapcsán világított rá, hogy bár a gyász nem megspórolható, sőt, gyógyulásunkhoz is szükséges, nem a halálé az utolsó szó. A program Naszádi Kriszta, a HEKS által támogatott iskolai inklúziós szolgálatok koordinátora által vezetett műhellyel folytatódott, ahol a résztvevők összegyűjtötték közösségeik értékeit a befogadásról. „Jézus szolgálata inklúzióként fogható fel, hiszen elhárította az akadályokat, melyek közöttünk és az Úr között állnak.” Később egy gyakorlat részeként egy vetítés keretében a résztvevők betekintést nyerhettek a Magyarcsanádi Református Általános Iskola életébe. Ők azok, akik elsőként vágtak bele a befogadást erősítő intézményfejlesztésbe. Ezt követően három csoportban folytatódott a munka, ahol három gyülekezet – Újléta, Sellye és Okány – stakeholder-elemzését végezték el a jelenlevők.
A délutáni folyamán Eperjesi Tamás ismertette a református felzárkózási szolgálatok – a Cigánymisszió, a Tanodák, a Biztos Kezdet Gyerekházak és a Cigány szakkollégiumok működésének sajátosságait –, illetve tért ki a Felzárkózó Települések (FETE) programban való református szerepvállalásra. Utóbbi összefogásáért Böröcz Lívia, a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) felzárkózási szolgálatvezetője felel, aki tájékoztatta a részvevőket a porgrammal kapcsolatos aktualitásokról. A szakmai nap további részében a református közösségekben rejlő erősségek felkutatásáról, számbavételéről és mozgósításáról tartott előadást Böröcz Lívia, Forró Katalin (MRSZ) és Eperjesi Tamás. Ezt követően a „World Café” módszer segítségével a református felzárkózási programok gyakorlati lehetőségeit ismerhették meg a résztvevők, majd Nagy György mátészalkai lelkipásztor, Kovács Kata és Turgyán Sándor gyülekezeti munkatársak mutatták be a HEKS által támogatott tanodájuk működését.
Gyirgyó Dénes és felesége Gyirgyóné Timea az esztári RSZ-HEKS támogatással működő tanoda tapasztalatait osztotta meg. Külön csoportban mutatta be Kormány László lelkipásztor a Református Szeretetszolgálat fenntartásában működő kisszekeresi tanoda szakmai vezetőjeként a szolgálatban átélt örömeit és kihívásait. Este az MRSZ Válaszút-programjának ózdi munkatársai által vezetett, a református karitatív szervezet saját fejlesztésű „Dobj! Dönts! Válassz!"-társasjáték mozgatta meg és gondolkoztatta el a résztvevőket. A vetélkedő olyan kérdéseket feszegetett tréfás helyzetkomikumok előállításával, hogy hogyan lehet kihúzni minimális bevételből a hónap végéig, vagy milyen lehet az élet egy áram és fűtés nélküli házban.
A lelkipásztor-továbbképzés utolsó napját Miklós Zoltán Hunor lelkipásztor, az RSZ felzárkózási munkatársának áhítata nyitotta: a lelkész a samáriai asszony történetét hozta fel példaként, hogy mint Jézus az övébe, mi is lépjünk be más életébe. Ezt követően Sztojka Szabina és Ignácz Andrea közösen tartott foglalkozást az etnikai alapú konfliktuskezelésről. Itt a résztvevők kisebb csoportokban gyűjtötték össze, hogy milyen etnikai konfliktusokat tapasztaltak meg életükben, illetve, hogy mik jellemzik a nem romák és romák magukról és egymásról való gondolkodását. A blokkot a Kiengesztelődési szeminárium egyik eleme zárta, melyben egy fára kerültek fel az előítéletek által termett „gyümölcsök”, mint például a gyűlölet, a gyilkosság, a háború.
Zárásként minden résztvevő megoszthatta, melyik programelemből tanult a legtöbbet, vagy melyiket tudja leginkább hasznosítani szolgálatában. Egyöntetű véleményként elhangzott, hogy a megszerzett vagy megerősített kapcsolati háló is komoly segítség a további szolgálatban, aláhúzva a Galata 6,2-ben foglaltakat: „Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét.”
Fotók: Dezső Attila és Ignácz Andrea