Az iskolakerülés mögött sokszor probléma áll – önmagában a büntetés kevés lehet Koleszár Linda2026. 08. 14., p – 15:14
A kormány szigorúbb támogatásmegvonással csökkentené az igazolatlan iskolai hiányzásokat, az Oktatáselemzési Központ szerint azonban önmagában a büntetés nem biztos, hogy megoldást jelent. Mgr. Bálint Stefánia iskolapszichológus szerint a hiányzások mögött gyakran iskolai, családi vagy lelki problémák állnak, ezért a korai felismerés és segítségnyújtás kulcsfontosságú.
A munkaügyi és az oktatási minisztérium, valamint a gyermekjogi biztos „Iskola nélkül nincs támogatás” kezdeményezése szigorúbban vonná meg a szociális juttatásokat azoktól a családoktól, amelyekben a gyerekek rendszeresen igazolatlanul hiányoznak. A kezdeményezők szerint a cél nem a családok büntetése, hanem a tankötelezettség betartatása. Emberi jogi szervezetek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az intézkedés a legnehezebb helyzetű családokat sújthatja leginkább.
Országosan mérsékelt, regionálisan kirívó a probléma
Az Oktatáselemzési Központ adatai szerint 2014 és 2024 között országosan évente átlagosan mintegy 5,5 igazolatlan tanóra jutott egy tanulóra. A regionális különbségek azonban jelentősek: Nagyszombatban és Turócszentmártonban átlagosan 1–1,5, Iglón és Nagymihályban viszont 49–60 igazolatlan órát mértek. A probléma főként Kelet- és Dél-Szlovákia egyes, szegénységgel erősebben érintett járásaiban koncentrálódik.
A Covid–19-járvány óta az igazolt hiányzások száma is jelentősen emelkedett: 2022 óta egy tanuló évente átlagosan mintegy 132 órát hiányzik.
Az adatok mögött meghúzódó okokról azonban továbbra sincs átfogó kép. Az oktatási minisztérium Oktatáspolitikai Intézete az OECD-vel közösen dolgozik ezek feltárásán, a Gyermekpszichológiai és Patopszichológiai Kutatóintézet pedig a korai iskolaelhagyást vizsgálja, az eredmények azonban egyelőre nem ismertek.
A probléma nem feltétlenül az iskola kapujában kezdődik
Bálint Stefánia szerint az iskolakerülés hátterében számos indok állhat. Lehet szó kortárs bántalmazásról, konfliktustól egy pedagógussal, családi krízisről, válásról vagy gyászról is. A probléma ráadásul nem feltétlenül az iskola falain belül jelentkezik.
„Találkoztam már olyan esettel, amikor az iskolába vezető út, a buszmegálló vagy maga a buszozás jelentette a problémát. A gyermeket csúfolhatják vagy konfliktusba kerülhet más diákokkal, ezért például szándékosan úgy alakíthatja a reggelét, hogy lekésse a buszt” – mondta.
Figyelmeztető jel lehet a rendszeres hiányzás mellett a koncentráció romlása, a tanulmányi eredmények visszaesése vagy a gyermek társas kapcsolatainak megváltozása. A pszichológus szerint ezért fontos, hogy a pedagógusok ne csak a hiányzást rögzítsék, hanem megpróbálják feltárni annak okát.
Gyakran a szülő sem tudja pontosan megmagyarázni, miért marad rendszeresen otthon a gyermeke. Bálint Stefánia szerint ilyen esetben az egyik legegyszerűbb, mégis legfontosabb lépés, hogy valaki magát a gyermeket kérdezze meg.
A korai beavatkozás lehet a kulcs
Ha a gyermek rendszeresen otthon maradhat az iskolai nehézségek miatt, idővel rögzülhet benne, hogy a problémák elkerülhetők a távolmaradással. A pszichológus szerint ezért fontos a korai beavatkozás és a szülő, az iskola, illetve szükség esetén a szakemberek együttműködése.
„Nem gondolom, hogy lenne egy olyan pont, amely után már semmit sem lehet tenni. A helyzetek visszafordíthatók, de ehhez nagyon szoros együttműködés szükséges a szülő, a pedagógusok és adott esetben a szakemberek között”
– hangsúlyozta.
A gyermeknek egyértelmű üzenetet kell kapnia: iskolába kell járnia, ugyanakkor segítséget is kap azoknak a problémáknak a megoldásához, amelyek miatt nehéz számára a bejárás.
Már most is vannak szankciók
Szlovákiában jelenleg is büntethető az igazolatlan hiányzás. Ha egy tanköteles gyermek egy hónapban több mint 15, vagy egy tanévben több mint 60 órát hiányzik igazolatlanul, az önkormányzat 33 és 332 euró közötti bírságot szabhat ki a törvényes képviselőre.
A munkaügyi hivatal emellett három hónapra felfüggesztheti a családi pótlék és egyes további juttatások folyósítását. Az új javaslat szerint, ha ezt követően sem javulna az iskolalátogatás, a család teljesen elveszíthetné az érintett támogatásokat, akár ismétlődő három hónapos időszakokra is.
Az Oktatáselemzési Központ Denník N-en megjelent elemzése szerint ugyanakkor a jelenlegi szankciók hatásáról sincs megfelelő elemzés, így nem tudni, valóban csökkentik-e a hiányzásokat.
Nem minden családnál működik ugyanaz
Bálint Stefánia szerint a pénzügyi következmények bizonyos esetekben ösztönzően hathatnak. Ha például a szülő indokolatlanul engedi otthon maradni gyermekét, a szigorúbb szabályozás nagyobb odafigyelésre késztetheti.
Más lehet azonban a helyzet a súlyos anyagi problémákkal küzdő családoknál. Ha már a cipő vagy a buszjegy kifizetése is nehézséget jelent, a támogatások megvonása tovább ronthatja az iskolába járás feltételeit. A szankció olyan objektív akadályokat sem old meg, mint a nem megfelelő tömegközlekedés.
A pszichológus arra is rámutatott, hogy a szülő nem mindig tudja teljes mértékben ellenőrizni, valóban eljut-e a gyermek az iskolába, különösen akkor, ha másik településre, önállóan utazik.
Közös felelősség a probléma kezelése
A kutatás és a pszichológusi tapasztalat ugyanabba az irányba mutat: az iskolai hiányzás összetett probléma, ezért ritkán oldható meg egyetlen intézkedéssel.
Az Oktatáselemzési Központ szerint az iskoláknak rendszeresen elemezniük kellene a jelenléti adatokat és a hiányzások okait, időben azonosítaniuk kellene a veszélyeztetett tanulókat, valamint együtt kellene működniük külső szakemberekkel. Ehhez azonban megfelelő szakemberállományra is szükség van, beleértve az iskolapszichológusokat, szociálpedagógusokat és szociális munkásokat.
Bálint Stefánia megközelítésében ennek egyik legfontosabb eleme ugyanakkor meglehetősen egyszerű: észre kell venni a gyermeket, és meg kell kérdezni, mi történt vele. Ha a hiányzás mögött valódi nehézség húzódik meg, a puszta szankció ugyanis nem feltétlenül szünteti meg annak okát.
A tankötelezettség betartásában a szülő felelőssége megkerülhetetlen, de az Oktatáselemzési Központ álláspontja szerint a problémát nem lehet kizárólag a családokra hárítani. Az államnak és az intézményrendszernek is biztosítania kell azokat a feltételeket, amelyek mellett a gyermek ténylegesen el tud jutni az iskolába, és ott biztonságban, megfelelő támogatás mellett tud részt venni az oktatásban.
Kapcsolódó cikkünk
Új intézkedést jelentett be a kormány az iskolakerülés visszaszorítására: a jövőben a szülők akár el is veszíthetik a családi pótlékot, ha gyermekük nem jár rendszeresen iskolába. A javaslatot Tomáš Drucker oktatási miniszter, Erik Tomáš munkaügyi miniszter (mindketten Hlas) és Jozef Mikloško gyermekjogi kormánybiztos közösen mutatták be a keddi sajtótájékoztatón.
A szülők eleshetnek a családi pótléktól, ha gyermekük nem jár rendszeresen iskolába – ezt az új intézkedéscsomagot a munkaügyi, az oktatási tárca és a gyermekjogi biztos közösen mutatta be. A szabályozás nemcsak az alap- és középiskolásokra, hanem a kötelező óvodai évfolyamra is kiterjed.
A döntéshozók szerint a tervezett jogszabály a gyakorlatból fakadó problémákra reagál, különösen olyan térségekben, ahol magas a hátrányos helyzetű, marginalizált közösségek aránya. Az iskolák és az önkormányzatok régóta jelzik, hogy hatékonyabb eszközökre van szükség az igazolatlan hiányzások kezelésére.
A hatályos törvények már most is meghatározzák az iskolakerülés fogalmát: havi 15, vagy egy tanévben összesen 60 igazolatlan óra számít annak. Az óvodák esetében már 5 igazolatlan nap is elegendő a mulasztás megállapításához.
Kétlépcsős szankciórendszer
Az új rendszer lényegében a már létező szankciókat bővítené ki. Jelenleg, ha a gyermek szabálysértést követ el, a családi pótlékot három hónapig nem a szülő, hanem egy úgynevezett különleges jogosult kapja.
Az új javaslat ezt két fázisra bontaná. Első szakasz részeként ha a gyermek nem jár iskolába, a családi pótlékot 1–3 hónapig az önkormányzat kapja meg. Második szakasz arra vonatkozik, ha nincs javulás. Ilyen esetekben a szülő újabb három hónapra teljesen elveszíti a juttatást.
Ez a folyamat addig ismétlődhet, amíg a gyermek vissza nem tér a rendszeres iskolalátogatáshoz.
Nemcsak hiányzásért járhat büntetés
A havi mintegy 60 eurós támogatás megvonása nemcsak az igazolatlan hiányzásokhoz kötődik. Ugyanez történhet akkor is, ha a szülő nem működik együtt az iskolával, például problémás magatartás esetén, vagy elutasítja a nevelési és javító intézkedéseket.
Számok egy problémás régióból
A kelet-szlovákiai Tőketerebes régiójában a tavalyi évre vonatkozó adatok jól mutatják a jelenség súlyát:
1367 esetben különleges jogosult kapta a támogatást
12 433 szülő nem részesült családi pótlékban
összesen 23 277 gyermek érintett
Az iskolakerülés és annak következményei önmagában több mint 8500 szülőt és közel 13 300 gyermeket érintettek a térségben.
A Denník E tájékoztatása alapján a civil szervezetek és az Emberi Jogi Koalíció élesen bírálják a javaslatot. Szerintük az intézkedés nem oldja meg az iskolakerülés okait, hanem inkább a szegénységet sújtja. Úgy vélik, a szabályozás diszkriminatív lehet, sértheti a gyermekjogokat, és ellentétes a szociális állam alapelveivel.
A kezdeményezők hangsúlyozzák: a cél nem a gyermekek büntetése, hanem a védelmük és az oktatásban való részvétel biztosítása. A minisztérium szerint a lépések azokra a régiókra reagálnak, ahol magas a hátrányos helyzetű közösségek aránya, és ahol a gyerekek gyakran csak az év egy részében járnak iskolába.
Ösztönző intézkedések is érkeznek
A szankciók mellett pozitív ösztönzőket is bevezetnének a tárcák. A 25 eurós iskolakezdési támogatást már szeptember 1-jétől kiterjesztették: már nemcsak az alapiskolára és a középiskola első évfolyamába, hanem az óvodára, a teljes középiskolára és az egyetemre is jár a juttatás. A tanszertámogatást 33 euróról 50 euróra emelnék, amelyet az iskolák kapnak a rászoruló diákok után.
Ne maradjon le semmiről! Iratkozzon fel Hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkünk
A közelmúltban több jelentős változás lépett életbe, amelyek célja, hogy megkönnyítse a munkahelyen töltött idő és a családi élet összehangolását. Az új szabályozás egyebek mellett ahhoz is hozzájárulhat, hogy a társadalom egyik legsérülékenyebb csoportjának tartott egyedülálló szülők vállát kevesebb teher nyomja.
Az új esztendő első heteiben több, korábban jóváhagyott változtatás lépett életbe, köztük a Munka törvénykönyvében eszközölt módosítások is. Bár ezek zöme technikai jellegű kiigazítás, bőven akadnak olyan korrekciók is, amit a legtöbb munkavállalónak érdemes észben tartania, mert olyan problémákra kínálnak megoldást, amik a múltban sokaknak gondot okoztak.
Fizetett távollét
Az egyik legfontosabb újítás, hogy bővül azon esetek listája, amikor az alkalmazottak élhetnek a fizetett távolléthez való jogukkal. Gyermekes szülők esetében korábban ez a lehetőség elsősorban akkor volt opció, ha a dolgozó orvosi vizsgálatra vitte csemetéjét. A jövőben a munkáltató által térített szabadság ezen formája akkor is igénybe vehető, ha a munkavállaló tanácsadó, esetleg prevenciós központokba, például pszichológushoz vagy gyógypedagógushoz kíséri a gyermekét. Amennyiben az érintett azt szeretné, hogy ezekre a napokra bérpótlékot kapjon, akkor egy évben legfeljebb hét alkalommal választhatja ezt a megoldást, tájékoztatott a Nemzeti Munkaügyi Felügyelőség.
Kapcsolódó cikkünk
A munkaügyi minisztérium új családi kedvezménykártyák bevezetését fontolgatja a kisgyermekes családok anyagi terheinek csökkentése céljából. A szaktárca abban bízik, hogy ez az intézkedés akár még az erőteljesen csökkenő születésszám emelkedéséhez is hozzájárulhat.
Az Erik Tomáš (Hlas) vezette munkaügyi tárca olyan árengedményekre feljogosító kuponokkal segítené a gyermeket nevelő szülőket, amelyek révén olcsóbban juthatnának hozzá különféle termékekhez, például pelenkához és bébiételhez, de csemetéjük bizonyos szabadidős tevékenységekbe is jutányos áron kapcsolódhatna be.
Zajlanak az egyeztetések
„A projekt megvalósítása remekül halad, már az úgynevezett piaci konzultációk utolsó szakaszába léptünk. Jó hír, hogy már több szolgáltató, potenciális partner jelezte részvételi szándékát”
– számolt be róla Erik Tomáš.
A miniszter a bevezetés dátumát illetően egyelőre nem szeretett volna találgatásokba bocsátkozni, azt azonban elárulta, ha minden a tervek szerint halad, a kedvezménykártyák akár már idén zöld utat kaphatnak. A kezdeti szakaszban mintegy 150 ezer, három évnél fiatalabb gyermeket nevelő családdal számolnak, a kedvezményezettek köre azonban később tovább bővülhet. Tomáš elismerte, hogy a szlovák modell kidolgozásakor a magyar és a cseh példából merítettek ihletet, ahol a családtámogatás ezen formája már hosszabb ideje működik. Szomszédainknál ezek a kedvezmények igen széles körben, boltokban, webáruházakban, de még utazási irodáknál is felhasználhatóak.
Növelnék a születésszámot
A közgazdászok korábban jelezték, hogy az elmúlt két évhez hasonlóan a januárban életbe lépett, harmadik konszolidációs csomag árát többek között a gyermekes családok fizetik majd meg, így nem véletlen, hogy a kormány most némiképp mérsékelni szeretné a terheiket. A munkaügyi tárca képviselői azonban elismerték, abban bíznak, hogy a családtámogatási stratégia átértékelése akár a születésszámot is növelheti. Szlovákia demográfiai mutatói egy ideje már romlanak, az utóbbi években fokozódott a lejtmenet, 5 éve tart a természetes fogyás. Például 2024-ben mindössze 46 000 gyerek született.
Az önálló Szlovákia 1993-as létrejötte óta (abban az évben még 73 ezer gyerek született) nem volt példa arra, hogy ilyen kevés gyermek született volna. Azt azonban maguk a politikusok is tudatosítják, hogy a kedvezménykártyák bevezetése önmagában még nem oldja meg a helyzetet, így előálltak még néhány olyan intézkedéssel, amely véleményük szerint ösztönzően hathat a gyerekvállalást fontolgató párokra. Szóba kerültek például a nagycsaládos anyáknak szánt adókedvezmények, de a kormány az államilag támogatott lakáshitel, valamint a babaváró kölcsön ötletét sem tartja elvetendőnek. Hogy ezekből az elképzelésekből végül mi minden valósul majd meg, azt végső soron a költségvetés állapota, valamint a magasra csapott államháztartási hiány mérséklését célzó konszolidáció határozza meg.
(td)
Egyszülős háztartások
A döntéshozókat korábban számtalan kritika érte, amiért nem szenteltek elég figyelmet az egyszülős családoknak, akik ennek következtében gyakran a társadalom perifériájára kerültek. Ezúttal azonban róluk sem feledkeztek meg.
A változások értelmében azok a munkavállalók, akik 15 évnél fiatalabb gyermekükről gondoskodnak, a szülői feladatokat pedig egyedül látják el, kétszeres keretet kapnak. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a mindenkinek járó, alapvető hét nap mellé még egy hetet igénybe vehetnek, így egy esztendő alatt 14 alkalommal maradhatnak távol a munkahelyüktől anélkül, hogy le kellene mondaniuk az aznapi bérükről. A szabadság ezen formája azonban kizárólag akkor vehető igénybe, ha az ügy valóban halaszthatatlan, és nem várhat a munkaidő végéig.
A jogalkotók célja, hogy ezekkel a módosításokkal eleget tegyenek a dolgozók leggyakoribb kéréseinek, valamint a 21. század igényeinek megfelelően reformálják meg a munkaerőpiacot. (td)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
