Alaposan beszólt Ursula von der Leyennek Thierry Breton, ma már csak volt uniós biztos, aki szerint Franciaország meggyengülve került ki az Európai Bizottság tisztújításából, az Bizottság elnökének pedig túl sok hatalom van a kezében. Természetesen Thierry kijelentése és hirtelen pálfordulása saját csalódottságából adódik: Franciaország nem őt, hanem Emmanuel Macron elnök közeli emberét, Stéphane Séjournét javasolta uniós biztosnak. Breton így mehet haza.
mondta Breton, nem kevés arroganciával a szavaiban.
Breton 2019-től eddig az EU belső piacokért felelős európai biztosa volt. Szeptember elején mondott le posztjáról, állítása szerint azért, mert von der Leyen nyomást gyakorolt Macronra, hogy ne ő legyen Párizs biztosjelöltje.
A Bizottságban rendszerint minden ország kap egy uniós biztosi posztot, kivéve azt az országot, amely a Bizottság elnökét adja.
Macron végül saját közeli emberét, a Politico megfogalmazásában, pártfogoltját, Stéphane Séjournét jelölte, aki várhatóan a Bizottság ügyvezető alelnöke lesz.
Ez ránézésre jól hangzik, ám tény, hogy Séjourné a kapott pozícióban csak egyetlen főigazgatóság felett gyakorol majd közvetlen irányítást. Breton saját hivatali ideje alatt három főigazgatásot irányított, miközben a belső piacokat, a technológiai beruházások és a távközlés szektora is hozzá tartozott.
Breton egyenesen azzal vádolta meg von der Leyent, hogy központosította a hatalmat, hogy egy németbarát programot érvényesítsen Brüsszelben.
Körkép-vélemény:
A francia politikus is megéri azonban a pénzét, nemrég például uniós szankciókkal zsarolta meg Elon Muskot, az X tulajdonosát, amiért az nem hajlandó progresszív fact-checkerek által cenzúráztatni az X-et (korábban Twitter). Breton azt kifogásolta leginkább, hogy túl sok információ terjedt a neten a brit zavargásokról, ami erősítette a brüsszeli migrációs politikával szembeni kritikákat, illetve az verte ki a franciánál leginkább a biztosítékot, hogy Musk saját platformján közölni mert egy interjút Donald Trump amerikai elnökjelölttel. Breton arroganciája tehát nem csak a többi európai nemzettel szemben mutatkozik meg, de még az alapvető demokratikus elveket sem tartja tiszteletben.
Breton azt állítja, hogy von der Leyenről a brüsszeli sajtó „császárnőként ír”.
„Ez kínos Európa számára, amely nem arra épül, hogy császárnője vagy császára legyen. Európa az egyensúlyról szól, az általános európai érdekeket szolgálja, nem pedig egyetlen ország érdekét”
érvelt a volt uniós biztos.
Azt is hozzátette, hgogy szerint Németorsázg kihasználja a helyzetet, hogy nagyon befolyást szerezzen Brüsszelben, Ursula von der Leyen pedig felhasználja hatalmát arra, hogy Berlin érdekeit szolgálja más országok kárára. Ezt követően kifejezetten németellenes kijelentést tett:
„Mivel Németország gazdasága nehéz helyzetben van, ügyelnünk kell arra, hogy az európai politikát nem fordítsák a javára”
mondta. Ezt követően azt hangoztatta, hogy Franciaország maga is felelős a kialakult helyzetért:
„Ha Németország átveszi a vezetést [Európában], az azért van, mert mások nem töltik be azt a kiegyensúlyozó szerepet, amelyet kellene”
fogalmazott.
Megjegyezzük, ha Breton még pozícióban mondott volna ilyeneket, az hivatalos vallomás lett volna Párizs részéről, hogy Németország gazdasági és politikai gyengülésében érdekelt, és hogy át akarta venni Európa vezető hatalmának szerepét a németektől. Breton üzenete az, hogy erre Franciaország azért nem lesz képes, mert őt eltávolították. Valójában – és erre maga Breton is utalt – a franciákból hiányzik a gazdasági erő, hogy Európa vezető hatalmát el tudják játszani. A francia költségvetési deficit például egészen gigászira hízott, a GDP 6 százalékát is meghaladja.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
