Az Iráni zsidókról leginkább úgy gondoljuk, hogy csak Irán területén élnek, pedig valójában az egykori Perzsia teljes területén megtalálhatók a közösségeik – innen ered a héber nevük is: פרסים – Perzsák (Parsim). Ők magukat viszont csak Izraelitáknak (اسرائل) nevezik.
A perzsiai zsidók a bibliai korok óta ezen a területen élnek, ők a leszármazottai azoknak, akik az ún. babiloni fogság kora után nem mentek haza Ezsdrással és Nehémiással Palesztina területére, hanem inkább maradtak ott, ahol addigra már kialakult egzisztenciával rendelkeztek. A kutatók szerint a Perzsa Birodalom lakosságának 20%-át tették ki a zsidók.
Azok, akik nem költöztek vissza Izraelbe az elmúlt évtizedek során, továbbra is többnyire saját közösségeikben élnek, ahol tartják a hagyományaikat, valamint hitüket, melyet több, mint 2600 éve őriznek hűséggel.
A perzsiai zsidók egy dolgot nem tartottak meg – a nyelvüket, melyet 3-4 generáció alatt „elfelejtettek.” Ma többségük a fárszit vallja anyanyelvének, egy kisebbségük pedig kurd nyelven beszél. Az 1979-es iráni forradalom után sokan kivándoroltak a térségből, legtöbben Izraelbe, azonban számosan költöztek az Egyesült Államokba, vagy épp Európába is. Ma körülbelül 25 ezer zsidó él Irán területén, őket az iráni kormányzat semmilyen hátrányos megkülönböztetésben nem részesíti, mivel az ottmaradtak nem tették magukká a cionizmus tanait.
Az Iszlám Köztársaságban maradottak inkább a Tóra tanításai felé fordultak, felhagytak szekularizált életmódjukkal, szigorúan tartják a kóser étkezési szabályokat, a szombatnapot (olyankor például utazni, autót vezetni is tilos számukra), nem járnak éttermekbe, kávézókba, moziba, hanem a zsinagógákban élik a közösségi életüket.
Az Izraelbe való kiköltözésen nem gondolkodnak, sőt, amikor az elvándoroltak propagálni kezdték az alijázást, a perzsa zsidók visszautasítottak minden ilyesfajta közeledést, mondván, hogy a nemzeti identitásuk nem eladó, ők Iránban maradnak. Perzsanemzettudatuk keretében a fiatal zsidó férfiak közül sokan belépnek az iráni hadsereg kötelékébe is.
A zsidóság Iránban a zoroasztrianizmushoz és a kereszténységhez hasonlóan vallási kisebbségként van kezelve, akiknek 1-1 hely alanyi jogon jár az iráni nemzetgyűlésben. Az állam számukra törvényben biztosítja a vallás- és szólásszabadságot, saját médiafelületet tarthatnak fenn, valamint szabadon tarthatják az ünnepeiket is.
Orientalista.hu – Crusader
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »
