Az iraki vízhiányba Európa is beleremeghet

Az iraki vízhiányba Európa is beleremeghet

Irakban éveken át sikeresen üzemelt az Abdel Rahman és csapata által telepített öntözőberendezés, amely a moszuli gát tavából táplálta vízzel a környező termőföldeket. A szivattyú azonban 2014 óta működésképtelen, akkor foglalta el ugyanis az Iszlám Állam Ninive városát. A tartomány azelőtt Irak éves gabonatermelésének negyedét adta. A ISIS olyan komoly károkat okozott uralma idején, hogy a mai napig nem sikerült helyreállítani azokat. A régen zöldellő termőföldek helyén ma sivatag terül el, ráadásul az egész országban a megszokottnál nagyobb a szárazság. Embertömegek megélhetése került veszélybe, a rossz termés és a kevés megművelhető föld miatt pedig válsághelyzet alakult ki Irakban.

A szivattyúk megjavítása csak a kezdet, hiszen az idei évben az eső is elmaradt Irakban, emellett pedig egy újonnan átadott török gát miatt kevesebb víz jut a Tigris folyón át a moszuli gáthoz. Habib Youhanna, a keresztény Qaraqosh városból származó farmer 125 hektáros földjének termése elmondása szerint katasztrofális volt. Az állam pedig semmilyen támogatást nem ad neki. Az ő panaszai nem egyediek, ugyanezt hallani vissza országszerte a termelőktől, mivel az Iszlám Állam pusztítása utáni újjáépítés költséges, lassan halad és ezt gyakran maguknak a földműveseknek kell kifizetniük.

A vízhiány miatt már többször az utcára vonultak az irakiak. A Qaraqosh-tól 40 kilométerre fekvő Moszul városa még mindig romokban hever, pedig a milíciákat már egy éve kiűzték. A bagdadi kormány azzal számol, hogy az ország újjáépítésének teljes költsége elérheti a 88 milliárd dollárt. A ninivei földművesek szerint viszont kezdenek kifutni az időből.

A Reuters által megkérdezett helyi termelők elmondták, hogy a kormány idei gabonatermesztésre vonatkozó előrejelzése túlzottan optimista lett. Néhány földműves fejében már megfordult, hogy elhagyják földjeiket és máshol próbálnak szerencsét, mások pedig a helyi milíciákhoz csatlakoztak, hogy valami minimális fizetéshez jussanak.

Fadel al-Zub, az ENSZ Élelmezésügyi- és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) iraki képviselője szerint, ha a földművesek más megoldást választanak és csempészek, szélsőségesek, migránsok vagy katonák lesznek belőlük, az mindenképp rossz az ország számára.

A szárazság ugyan csökkenthető lenne az öntözőrendszerek megjavításával, de a kormány kritikusai szerint a politikusok túlzottan el vannak foglalva az egymás elleni harccal, nem marad idejük a nehéz helyzetben lévő földművesekkel foglalkozni. Mások szerint a korrupció és a vezetés alkalmatlansága miatt ilyen rossz a helyzet Ninivében és az ország más régióiban. A Transparency International 180 országot tartalmazó korrupciós rangsorában Irak a nem túl előkelő 169. helyen áll.

Miután az Iszlám Államot kiűzték az országból, Abdel Rahman készen állt, hogy nekiálljon működőképessé tenni az öntözőrendszereket. Azonban a legtöbb helyen ez lehetetlen volt, mert a 280 öntözőcsatorna közül száz továbbra is működésképtelen. Ráadásul nagy részüket az ISIS telepakolta törmelékkel, amely alá bombákat rejtettek el, így a javítást gyakorlatilag lehetetlen elkezdeni.

Az ENSZ szerint az öntözőrendszerek helyreállításának első fázisa 2018 végére befejeződhet, de sokkal több időre és pénzre van szükség ahhoz, hogy a teljes rendszer üzemképes legyen. A FAO iraki képviselője abban reménykedik, hogy két év múlva ismét beindíthatják a szivattyúkat, amelyek eljuttatják a vizet az öntözőcsatornákba.

Az iraki földművesek bizakodóak voltak és az Iszlám Állam kivonulása után visszatértek földjeikre, de sokan mára már feladták.

Az egyikük, Youhanna, a családi traktort a fegyveresek által zsákmányolt tárgyak között találta meg, fia pedig három újját elvesztette, amikor egy akna felrobbant a házuk újjáépítésekor. Egy másik iraki földműves, Sami Nissan Yessi arról számolt be, hogy a földjein hagyott szerszámait tárgyait elvitték, a birtokát pedig felégették, így nagyon rosszak a kilátásai. Két gyermeke már Németországban és Kanadában van, legkisebb fiával és feleségével tért vissza Irakba. Mint mondja: földműves vagyok, mit csinálnék külföldön?

A Reuters összesen két olyan földművessel beszélt, akiknek sikerült gabonát aratniuk idén. Egyikük egy 70 éves férfi, aki saját készítésű öntözőberendezésének köszönheti a sikert, amelyet még nyolc évvel ezelőtt maga épített. A fontos eszközt az Iszlám Állam tönkretette, de miután visszatért birtokára eladta a családi aranykészletet és hitelt is vett fel, így sikerült ismét üzemképes állapotba hoznia a szivattyúkat.

Elmondása szerint havonta 250 dollárba kerül a benzin és az áram, amely szükséges a pumpák működéséhez, azonban ezt kormánytámogatás nélkül már nem tudja tovább fizetni. A férfi megkereste a földművelési minisztériumot, hogy segítséget kérjen, de választ nem kapott.

Az Irakra nehezedő anyagi terhek folyamatosan nőnek.

Ugyan sikerült kiűzni az Iszlám Államot, de a helyi fegyveres csoportok még mindig fenyegetést jelentenek, az országnak pedig dollármilliárdokat kell költenie évente a biztonságra. Emellett továbbra is rengeteg pénzt emészt fel az egykori Szaddam-korszak állami elosztóhálózata, amely kenyeret és más alapvető élelmiszert biztosított a lakosságnak. A termesztésért és az elosztásért is az iraki földművelési minisztérium felelős. A tárca vezetője arra számít, hogy idén 350 ezer tonna gabonát fognak learatni Ninivében. A várakozásokkal szemben viszont június közepéig csak 103 ezer tonnát arattak.

Egy másik jelentős probléma, hogy a moszuli gát tavának vízszintje – amelyben a szivattyúk működnek –, 330 méterről 306 méterre csökkent, vagyis túl sekély ahhoz, hogy a javítások után egész év át használni tudják a pumpákat. A török Ilisu gát, amely néhány kilométerre feljebb épült a Tigris folyón tovább nehezítheti a helyzetet. Irak vízállományának 70 százaléka ugyanis más országokból érkezik, legfőképp az Eufrátesz és a Tigris folyó vízkészletét használják. Az Eufráteszen már így is több gát található török és szíriai területen, de Irak számára igazán a Tigris folyó a fontos, ahol a moszuli gát is áll.

Origo.hu


Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »