A szlovákiai élővizekben több olyan halfaj honosodott meg, melyeket gazdasági megfontolásból telepítettek be, közölte Peter Križek, a Szlovák Horgászszövetség ichtiológiai és ökológiai szakértője.
Élővizeinkben jelenleg közel 20 nem őshonos halfaj él. Az invazív fajok többsége konkurenciát jelent az őshonos halfajokra a terület- és táplálékszerzés terén. Viszont
Mint ahogy Peter Križek a TASR hírügynökségnek nyilatkozva elárulta, a nem őshonos halfajok egyrészt természetes migráció, illetve életterük kiterjesztése során kerültek vizeinkbe (mint például az amurgéb), másrészt gazdasági betelepítés következtében (kínai razbóra). A fekete-tengeri gébek elterjedésében szerepet játszott a dunai hajózás, pontosabban a nagy teherhajók ballasztvize, mellyel vizeinkbe kerültek az ikrák, s esetleg kifejlett példányok is.
Ismeretes, hogy a hajók, miután kirakodták szállítmányukat, a súly pótlására tengervizet, úgynevezett ballasztvizet szivattyúznak tartályaikba, hogy a merülésük nagyobb legyen. Erre a hajó stabilitásának biztosításához van szükség. Amikor rakományt készülnek felvenni, a ballasztvizet kiengedik a benne érkező „potyautasok”-kal együtt.
Nagy a szaporodóképességük, könnyen érvényesülnek az elfoglalt új élőhelyen. Ezáltal az ott honos fajták egyedszáma ritkul, mert nem képesek a betolakodókkal konkurálni. Sokszor olyan fajokat veszélyeztetnek, melyek védettek, mint például a lápi póc. Egyes invazív fajok jelentős negatív hatása (mint a naphalé, törpeharcsáé, gébeké) a honos fajok ikráinak fogyasztásában is megnyilvánul“ – magyarázta Križek.
„Ezeket a halfajtákat gazdasági jelentőségük miatt mesterségesen is szaporítják és rendszeresen telepítik is egyes horgászterületekre“ – jegyezte meg a halkutató.
(NZS/Felvidék.ma/teraz.sk)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
