Az ingatlanárak lassuló növekedése őrizheti meg a lakhatás elérhetőségét

Az ingatlanárak lassuló növekedése őrizheti meg a lakhatás elérhetőségét

Amennyiben 2026-ban az ingatlanárak éves növekedési üteme 5–10 százalék közé mérséklődik, a lakhatás elérhetősége nagyjából a jelenlegi szinten maradhat Szlovákiában – véli Boris Fojtík, a Tatra banka gazdasági elemzője. Prognózisa az idei év reálisabb ingatlanpiaci forgatókönyvén alapul.

Ezzel szemben egy „kedvezőtlenebb pálya” szerint, ha az árak egész évben negyedévente mintegy 3 százalékkal emelkednének, az átlagos ingatlanár 2026-ban 13 százalékkal haladhatná meg a 2025-ös szintet.

„A nominálbérek növekedési ütemének 4–5 százalék körüli lassulása mellett a lakhatás elérhetősége romlana, az árak pedig egyre inkább eltávolodnának a hosszú távú egyensúlytól”

– figyelmeztet Fojtík.

Az elemző rámutatott: a 2025-re várt áremelkedési lassulás végül nem következett be. Az alacsonyabb kamatszintek és a jelzálogpiac élénkülése ismét felfelé hajtotta az árakat. A nyári mérséklődés inkább „szezonális lehűlésnek” bizonyult, az év végén pedig a drágulás ismét meghaladta a negyedéves 3 százalékot.

Hírdetés

Az adatok szerint a lakások átlagos négyzetméterára tavaly éves összevetésben 12 százalékkal nőtt. A lakások közel 13 százalékkal, a családi házak mintegy 9 százalékkal drágultak. Két számjegyű áremelkedést négy megyében mértek: Kassa megye (17%), Eperjes megye (14%), Pozsony megye (13%) és Besztercebánya megye (10%) területén.

A 2025 utolsó negyedévében bekövetkezett kamatcsökkenés érezhetően élénkítette a keresletet.

„Az átlagos kamatláb három hónap alatt közel 0,2 százalékponttal mérséklődött, ami több mint két éve a legjelentősebb csökkenés. Az új jelzáloghitelek volumene éves alapon 8 százalékkal bővült”

– közölte Fojtík.

Az elemző szerint a magasabb ingatlanárak, az alacsonyabb kamatok és az éves szinten 5 százalékot meghaladó bérnövekedés együttes hatása enyhén javította a lakhatás pénzügyi elérhetőségét. Az indikátor ugyanakkor továbbra is a 100 pontos küszöb alatt marad, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jelzáloghitel-törlesztőrészlet a háztartások bruttó jövedelmének megközelítőleg 25 százalékát teszi ki.

BN/Felvidék.ma/Teraz.sk


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »