Pósfai úr esete a Orbánnal.
Mondandója egyik lényege, hogy magát keresztény emberként meghatározva azon ütközött meg, hogy a miniszterelnök a gyakorta alpári hangnem kísérte tüntetések kapcsán így fogalmazott: az embernek bizsereg a tenyere.
Nos, ha Pósfai úr hithű keresztényként kicsit jobban elmélyedt volna vallásának tanításában, akkor talán tisztában lenne vele, a bűn nem az az önkéntelen reakció, amikor valakinek bizsereg a tenyere, hanem amikor a tenyér lecsap.
Ilyenre is akadt példa Magyarországon, de akkor a tenyér tulajdonosa „arányosnak és szakszerűnek” ítélte meg azokat a bizonyos csapásokat, miközben szemeket lőttek ki, viperával vertek tüntetőket, az elcipelteket kínozták, megalázták.
Akkor valahogy nem hallottuk a keresztényi szeretet jegyében tiltakozó Pósfai úr hangját sem. Persze, lehet, akkor épp karrierje építésével volt elfoglalva, hogy aztán majd a zsarnoki Orbáni-rendszerben mint egy multicég ügyvezetőjeként hirdessen összefogást, csodálatos szavakkal: „El kéne kezdeni építeni valami normális társadalmat” (…) „szétszakadva, egymásra fújva, egymást hergelve ez nem fog menni”.
Igaz, hogy a tüntetésekből, az azokat kísérő hozzászólásokból sugárzik a gyűlölet, a 24.hu forradalmár újságírói már akasztani akarnak, de nyilván erről is Orbán tehet.
Pósfai úr legfőbb baja mégis az, hogy „aljasul megint előjön az uszítás, a magyar emberek tudatos egymással szembe fordítása”. Ezt már Kunhalmi Ágnes is nehezményezte, mert szerinte ebben az élhetetlen országban szembefordították például a „rokkantnyugdíjast a rendes nyugdíjassal”, „egyetemi hallgatót a gimnazistákkal”.. (http://magyaridok.hu/belfold/kunhalmi-es-ketagysejtuek-1568920/)
Talán a jókedélyű képviselőnő pártjának jól sikerült szlogenével („Fizessenek a gazdagok”) is egyetért Pósfai ügyvezető úr?
Nyilván majd erről is ír egy keresztényi posztot.
Maurer Zoltán
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
