Megújul az ibafai pipamúzeum, ahol a híres nyelvtörőt ihlető „ibafai papi fapipa” mellett többek között Deák Ferenc és gróf Károlyi Mihály egy-egy kedvenc darabját is őrzik. Az érdeklődők a jövőben korszerű múzeumtechnológiai eszközök révén interaktív módon ismerhetik meg a Janus Pannonius Múzeum és a Pécsi Egyházmegye dohányzástörténeti gyűjteményét.
Az érdeklődők a jövőben korszerű múzeumtechnológiai eszközök révén interaktív módon ismerhetik meg a Janus Pannonius Múzeum és a Pécsi Egyházmegye gyűjteményét.
A Baranya megyei Ibafa (a 2021-es adatok szerint) egy 194 fős zsáktelepülés a Szigetvári járásban. A Dunántúli-dombság és a Zselic keleti dombjai közt bújik meg festői környezetben, Szigetvártól északkeletre, Horváthertelendtől délre, Almáskeresztúrtól északkeletre és Almamelléktől keletre. A település első okleveles említése 1425-ből való. Szigetvár eleste után a terület elnéptelenedett, mígnem az 1700-as évek közepén horvátok, majd németek települtek a faluba. A katolikus templomot 1865-ben építették.
Ibafa neve bizonyára senki számára nem cseng ismeretlenül, hiszen ki ne ismerné gyerekkorából a nyelvtörő mondókát: „Az ibafai papnak fapipája van, ezért az ibafai fapipa papi fapipa.” Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a mondókát valós személy ihlette, s a falu a hírnevét valóban temploma első plébánosának köszönheti.
A hagyomány szerint Hangai (Schreier) Nándor, aki 1864-től 1905-ig, több mint négy évtizedig volt a falu plébánosa, nagyon szeretett pipázni. Ez adta az ötletet barátjának, Roboz István újságírónak a mondóka megírásához, amely már az 1900-as évek elején szerepelt iskolás könyvekben mint nyelvtörő. 1931-ben megszületett az ismert szöveg zenei feldolgozása is a Komjáthy Károly, Emőd Tamás és Török Rezső által közösen jegyzett Ibafai lakodalom című operettben. Ettől kezdve az ibafai pap és pipája az érdeklődés középpontjába került.
Ekkor Sarlós (Schlahter) Ferenc volt az ibafai plébános, akinek viszont nem volt pipája, ezért hívei egy szép fapipával ajándékozták meg őt. A pipát Gerber Béla iparművész készítette 1934-ben; teljes egészében (kupakjával együtt) fából készült, nagyméretű, különleges és egyedi darab. Ettől kezdve az ibafai plébánosok sok szép pipát és más dohányzástörténeti relikviát gyűjtöttek össze. A gyűjtemény legbecsesebb darabja az „eredeti ibafai papi fapipa”, amelyet a pipagyűjtemény más jeles darabjaival együtt jelenleg a Pécsi Püspökség őriz.
Az ibafai Pipamúzeum kiállítása a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának dohányzástörténeti gyűjteményét tárja az érdeklődők elé. A gyűjteményt Dankó Imre múzeumigazgató hozta létre az 1960-as években. A dohányhasználat múltját felidéző tárgyak főként vásárlás útján kerültek Pécsről, Baranya megyéből és az ország más részeiből (pl. Debrecenből, Győrből, Budapestről, Pécsváradról, Szigetvárról) a gyűjteménybe. Sok pipát vásároltak akkoriban a Bizományi Áruház Vállalattól, a hazai kőrösi gyökérpipák bemutatásához pedig egy budapesti pipaszaküzletben szerezték be a jellegzetes darabokat.
Az 1968-ban nyílt kiállítást 1976-ban, majd 1987-ben – B. Horváth Csilla muzeológus vezetésével – átépítették és korszerűsítették. Láthatók itt szépen faragott tajtékpipák, tömbösítési eljárással készült ún. „hamis” tajtékpipák, porcelánpipák egész sora, az eredeti ibafai fapipa másolata, dohánytartók, tűzgyújtó szerkezetek, különböző műhelyekből származó, változatos cseréppipák, kínai ópiumpipa vagy éppen a népi fafaragás szép példái: különféle gyufatartók és pipaszárak is.
Egyedi darab az a nagyméretű, esztergályozott, fából készült „társas” pipa, amelyet Lakatos Boldizsár készített Pécsett. Elmondása szerint hatalmas, fazék alakú kazánját inkább díszként, illetve dohánytartóként használták. Néhány darab történelmi személyiségekhez is köthető: Deák Ferenc (1803–1876) és gróf Károlyi Mihály (1875–1955) pipája szintén látható a kiállításon.
A gazdag kollekciónak kifejezetten érdekes darabjai azok a kisméretű, pipa alakú tajtékszivarszipkák is, amelyek a 19. század második felének jellegzetes típusát képviselik, és változatos, aprólékos díszítésükkel kitűnnek a gyűjtemény többi darabjai közül.
A kis falu történetét Rockenbauer Pál 1979-es, nagysikerű gyalogos országjáró ismeretterjesztő televíziós sorozata, a Másfélmillió lépés Magyarországon is bemutatta, amelyet az alábbi képre kattintva tekinthetnek meg:
Pipamúzeuma mellett a falu érdekessége továbbá, hogy lassan húszéves hagyományra tekint vissza az úgynevezett Ibafai Lassúsági Pipaszívó Verseny is.
Az idei év több szempontból is különleges a település életében: a múzeum várható felújítása mellett a tradicionális márciusi „pipanap” programja keretében Hangai Nándor néhai ibafai pap szobrának felavatására is sor került a Pipamúzeum mellett. Az egyetlen óriási tölgyfarönkből készült szobor Horváth-Béres János faszobrász munkája. A művész a Zselic közepén, egy lábon elszáradt tölgy törzséből faragta ki az ibafai papot a pipájával. A szobrot Rosner Zsolt szigetvári plébános áldotta meg.
A Pipamúzeum megnyitásának várható időpontjáról és a látogatási lehetőségekről ITT tájékozódhatnak.
*
A Pipamúzeum megújítása mellett a Zselic legmagasabb pontján, az Országos Kéktúra mentén egy egész évben ingyenesen látogatható, kilencszintes, csaknem 25 méter magas kilátót is építenek – közölte a Baranya megyei önkormányzat az MTI-vel még szeptember 27-én. A beruházások TOP program keretében, összesen több mint 170 millió forintból valósulnak meg és a változatos természeti és kulturális adottságokkal rendelkező Dél-Zselic vonzerejét kívánják növelni.
Forrás: MTI; Museum.hu; Baranya Megyei Hírportál
Fotó: Ibafa.hu; Baranya Megyei Hírportál
Magyar Kurír
(he)
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
