A magas infláció miatt egyre kevesebbet ér a fizetésünk, a gazdasági bizonytalanságra hivatkozva a munkáltatók többsége azonban hallani sem akar a béremelésről. Mire kellene ügyelnünk, ha ennek ellenére mégis megpróbálnánk kicsikarni a fizetésünk növelését?
Idén októberben az éves infláció Szlovákiában megközelítette a 15 százalékot, amire az ezredforduló óta nem volt példa. A megélhetési költségek gyorsabb ütemben emelkednek, mint a fizetések, az alkalmazottak döntő többsége a béréből így jóval kevesebbet engedhet meg magának, mint tavaly ilyenkor. A növekvő gyártási költségek miatt azonban a munkáltatók helyzete is egyre bizonytalanabb, így még a szokásosnál is nehezebb rávenni őket a béremelésre. Ha úgy gondoljuk, hogy mégis teszünk egy próbát, nem árt betartani pár fontos szabályt.
Mint mindenben, így a fizetésemelés igénylésénél is a legfontosabb a megfelelő időzítés. „Az alkalmazottnak először is azt kellene megtudnia, hogy a munkáltatója mikor kezd el dolgozni az elkövetkező időszakra szóló költségvetésén, ami a bérek várható alakulását is tartalmazza, és amibe így még az alkalmazottnak is van esélye beleszólni” – magyarázza lapunknak Radim Pařík hivatásos stratégiai tárgyaló, és a felsővezetők számára létrehozott képzési központ, a Fascinating Academy alapítója.
Az előkészítés során fontos, hogy meghatározzunk egy minimális és egy maximális célt. Ha a tárgyaló félnek – ez esetben a munkáltatónknak – van mozgástere, könnyebben tud tárgyalni.
„A minimális cél egy olyan határ, amely alá nem szabadna lemennünk, hacsak nem szeretnénk vesztesnek tűnni. A maximális cél pedig egy olyan felső határ, amit a jövőben szeretnénk elérni. Meg kellene határoznunk azt is, mikortól igényeljük az emelést, és mentőövként azt is fel kellene mérnünk, hogy ha a munkáltató képtelen a kívánt mértékben növelni a bérünket, akkor milyen bónuszokkal (például extra szabadság, szakmai továbbképzés megtérítése, céges autó, telefon stb.) kárpótolhatna minket”
– tanácsolja Pařík. Az általunk kívánt béremelés meghatározásánál érdemes figyelembe venni a különböző piaci mutatókat, például az infláció, az átlagbérek és a foglalkoztatás alakulását. „A bértárgyalás során azonban nem éri meg ezekkel dobálózni. Az alkudozás érzelmi kérdés. A statisztikai adatokon való vitatkozás csak szítja az indulatokat, csökkentve ezzel a megegyezés esélyét” – figyelmeztet a szakember.
Radim Pařík jelenleg az egyik legjobb stratégiai tárgyaló Európában, aki elvégezte az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és az izraeli hírszerző szolgálat, a Moszad ügynökei által használt tárgyalási technikákról szóló szakmai képzést. A legsikeresebb tárgyalási technikák szerinte az FBI-ügynökök emberrablókkal és öngyilkos merénylőkkel folytatott tárgyalásain alapulnak.
„A lényeg, hogy ne lesből támadjunk a felettesünkre, beszéljünk meg egy találkozót. Mondjuk el, mit szeretnénk, és tegyük világossá, hogy fontosnak tartjuk a további közös munkát, még akkor is, ha egyelőre nem jutunk dűlőre. Legyünk a lehető legkedvesebbek, és használjunk olyan szavakat, mint a kérem és a köszönöm, olyan gyakran, amilyen gyakran csak tudjuk”
– tanácsolja Pařík.
Pařík szerint a béremelésről szóló tárgyalás a legnehezebbek közé tartozik, épp ezért érdemes előre elpróbálni az érveinket, még mielőtt benyitnánk a munkáltatónkhoz. „Az is hiba, ha a tárgyalást harcnak tekintjük. A felettes nem az ellenségünk, hanem egy partner, akivel közös megoldást kell találnunk. A tárgyalás a kölcsönösségről szól – valamit kapok, valamit adok –, másként ez nem működik” – teszi hozzá a profi tárgyaló.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
