Az eutanázia jogi szabályozásáról Szlovákiában

Az eutanázia jogi szabályozásáról Szlovákiában

Az eutanázia jogi szabályozásáról Szlovákiában Mészáros Richárd2024. 01. 06., szo – 17:30

Időről időre szóba kerül az eutanázia kérdése: vajon életben kell-e tartani súlyosan beteg rokonunkat, barátunkat, szeretteinket, ha nincs esély a gyógyulásra, és az érintett is inkább a halált kívánja? Az embernek van-e joga megtagadni a segítséget, illetve minden áron életben kell-e tartani valakit akkor is, ha nem akarja? Olvasói levélre reagálva ifj. Mészáros Lajos ezt az érzékeny témát boncolgatja.

Sokat foglalkozik mostanság a média egy gyógyíthatatlan beteg magyar ügyvéd esetével, aki az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, hogy szenvedés helyett – ahogy ő mondja – méltósággal tudja befejezni életét, ugyanis a magyar törvények az eutanáziát nem teszik lehetővé. Azt szeretném tudni, hogy Szlovákiában engedélyezik-e az eutanázia bármelyik fajtáját, pl. a passzív eutanáziát, van-e jog a halálra? Mi történik, ha a páciens elutasítja a további gyógykezelést? Hogyan szabályozza, értelmezi a szlovák jog az eutanáziát?  

Hírdetés

Az eutanázia görög eredetű szó, amelyet leginkább kegyes vagy jó halálként fordítanak. Szlovákia jogrendjében sehol sincs megfogalmazva az eutanázia tartalmi jelentése, ezért az eutanázia rövid jellemzését a szakirodalomból merítjük. Eszerint az eutanázia a gyógyíthatatlan beteg halálának meggyorsítása vagy előidézése szenvedésének lerövidítése céljából. Az eutanázia fogalmán belül megkülönböztetjük az ún. „aktív” és „passzív” eutanáziát. Az aktív eutanázia a halál tevőleges előidézését jelenti, míg a passzív eutanázia esetén az életmentő, életfenntartó kezelés hiányáról vagy annak abbahagyásáról beszélünk, amely következtében a betegség lefolyása – a beteg saját döntése alapján – a beteg halálával végződik.

Szlovákia Alkotmányának 15. cikke szerint mindenkinek joga van az élethez, és az emberi életet védelem illeti meg már a születés előtt. Sem az Alkotmány vagy más törvény, de egyetlen bírósági döntés sem szól arról, hogy az embereknek joguk volna a halálhoz. Az eutanáziát kifejezetten egy törvény sem szabályozza, ám ha olvasónk pl. az aktív eutanáziára gondolt, ez Szlovákiában tiltott, sőt büntetendő. Igaz ugyan, hogy a Büntető Törvénykönyv nem tartalmaz kimondottan eutanázia megnevezéssel tényállást, de szakmai vélemények szerint az aktív eutanázia a gyilkosság, asszisztált öngyilkosság, ill. a segítségnyújtás elmulasztásának bűncselekménye alapján bírálható el.

A Tt. 576/2004 sz. egészségügyi gondoskodásról szóló törvény 6. §-a arról rendelkezik a betegjogokkal kapcsolatban, hogy a cselekvőképes betegnek jogában áll, hogy tájékoztatva legyen az egészségügyi ellátás minden előnyéről és esetleges hátrányáról, az orvosi beavatkozások kockázatáról, és ezek tudatában a beteg visszautasíthatja a kezelést, tehát nem kell vele egyetértenie. Természetesen az életmentő, elodázhatatlan beavatkozás visszautasítása csak akkor lehetséges, ha a beteg cselekvőképes, és tudatában van véleménye következményeinek. A kérdés az, hogy az egészségügyi ellátás ilyen jellegű visszautasítása nem azonos-e a passzív eutanáziával. Betegjogokkal foglalkozó jogászok szerint az egészségügyi ellátás visszautasítása és a passzív eutanázia nem egyenlő, mivel a visszautasítás csupán arról szól, hogy a beteg nem vállalja egy bizonyos gyógymód kockázatát, amely javíthatná egészségét, de nem mond le életéről, és esetleg más kezeléssel próbálkozik. Nem mindenki osztja ezt az értelmezést, de ilyen értelemben Szlovákiában a passzív eutanázia sem engedélyezett.             

Az eutanáziát a világ egyes országaiban kulturális, erkölcsi stb. okok miatt különbözően ítélik meg. Az EU-ban öt ország kivételével tiltott az eutanázia. Nagyon érzékeny és még mindig tabuizált témáról van szó, amely megosztja a közösségeket. Pedig minden témáról, ami megoszthat, sokat kell beszélni, vitatkozni. Az a jó, hogy ez történik most a magyar ügyvéd eutanáziaesetével kapcsolatban is.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »