A menekültáradatot és a terrorveszélyt jogilag szét kell választani, Európa óriási hibát követett el, az európai politikai elitek az anarchiát és a schengeni egyezmény működésképtelenségét ünnepelték – mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke a Die Presse című osztrák konzervatív lapban pénteken közölt interjújában.
„Ha ellenőrizetlenül emberek millióit engedjük be Európába, akkor köztük menekültek, gazdasági migránsok, de terroristák is lesznek. A tavaly novemberi párizsi merényletek után ez nem kérdés többé” – jegyezte meg az Országgyűlés alelnöke.
A terrorveszélyhelyzettel kapcsolatban az osztrák lap Gulyás Gergelytől azt kérdezte, nem megy-e túl messzire a terrorfenyegetettség vagy terrortámadás esetére tervezett tervezet, amelyet az alaptörvénybe akarnak foglalni, és a parlament jóváhagyása nélkül hatvan napig elrendelhető kijárási tilalmakkal, emberek áttelepítésével, a kommunikáció letiltásával jár.
Az Országgyűlés alelnöke szerint a terrorizmusnak új formája van, amelyre Európának és Magyarországnak válaszolnia kell. Úgy vélte, amit a kormány javasolt, szinte szó szerint megegyezik a jelenleg az alaptörvénybe foglalt öt rendkívüli helyzet egyikével, az úgynevezett „veszélyhelyzettel”, amellyel kapcsolatban nem merült fel semmiféle vita.
A Die Presse rámutatott, a kormány a parlament jóváhagyása nélkül csak tizenöt napra rendelheti el a „veszélyhelyzetet”, míg a terrorveszélyhelyzet esetén ez hatvan napot jelentene. Gulyás Gergely azt mondta, a kormány kész a párbeszédre.
„Akár tizenöt nap is elegendő lehet” – tette hozzá. Az Országgyűlés alelnöke emlékeztetett: a Jobbik „mindennel egyetértett, csak a hatvan nappal nem. Ők három napot akarnak”. Úgy vélte, lehetne azonban kompromisszum a kettő között. Gulyás Gergely leszögezte, arról nem lehet vita, hogy a kormánynak terrorveszély esetén egyedül kell döntenie, tehát nem várhat a parlamentre.
Az osztrák lap megjegyzését, miszerint a „terrorveszély” bizonytalan megfogalmazása széles teret adhat a visszaéléseknek, Gulyás Gergely úgy kommentálta, minden szabályozással vissza lehet élni, a jogi és politikai következmények azonban óriásiak lennének.
Az Országgyűlés alelnöke a Die Presse kérdésére, milyen helyzetekben hirdetné ki a magyar kormány a „terrorveszélyhelyzetet”, Brüsszelt hozta fel példaként, ahol két kerületben a lakosok nem mehettek ki az utcára, és Hannovert, ahol terrorveszély miatt röviddel a kezdés előtt mondtak le egy futballmeccset. Elutasította, hogy a határon feltorlódó menekültek helyzete hasonló lépést vonna maga után.
A Die Presse emlékeztetett arra, hogy a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) vezette új lengyel kormány Budapestet nevezte meg példaképének. Erre reagálva Gulyás Gergely azt mondta, a magyar kormány tudja, hogy népszerű az új lengyel kormánynál, különbségek is vannak azonban, hiszen a Fidesz lengyel testvérpártja a mérsékelt Polgári Platform (PO) és nem a PiS.
Gulyás Gergely a hagyományos pártok kapcsán azt mondta, olyan Európát szeretne, ahol Helmut Kohlhoz és Margaret Thatcherhöz hasonló, vagyis erős értékrenddel rendelkező politikusok vannak. Úgy vélte, az utóbbi két évtizedben ez elveszett.
„Európában nincs vezetés, csupán bürokrácia és a liberalizmus egy olyan formája, amellyel problémám van: az ember nem mondhatja ki többé az igazságot” – tette hozzá. Úgy vélte, a magyar kormány nyolc hónappal korábban figyelmeztetett arra, hogy a háborús területekről származó migránsok felvételével nő a terrorveszély. Ezzel a véleménnyel azonban Brüsszelben nem lehetett belépni a „jók politikai szalonjába”.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
