Minden hadsereg tökéletesen felkészült, az előző háborúra – tartja a mondás a stratégák és hadtörténészek körében. Egy magára valamit is adó haderőnek viszont nem árt felkészülnie a jövő konfliktusaira is. Ez a felkészülés nyilván zajlik is, de általában bizalmas körben. A német Der Spiegel magazin viszont most hozzájutott egy olyan dokumentumhoz, amely a német hadsereg számára készült, és azt vizsgálja, milyen stratégiai helyzetre kellene felkészülni a következő évtizedekben.
A Stratégiai előrelátás, 2040 címet viselő, 102 oldalas dokumentumot idén február végén hagyta jóvá a minisztérium vezetése. A szöveg – ellentétben Ursula von der Leyen védelmi miniszterrel, az európai katonai együttműködés nagy támogatójával – inkább depresszív hangulatban használja az Európa kifejezést, és a hat lehetséges biztonságpolitikai forgatókönyv közt azzal is számol, hogy a ma ismert Európai Unió megszűnik, a legrosszabb esetben akár teljesen szét is esik.
„Az EU bővítését lényegében feladták, további államok hagyták el a közösséget. Európa számos területen elvesztette a globális versenyképességét”
– írják ebben a hatodik forgatókönyveben, amelyben a nemzetközi rend erodálódik, a globalizáció folyamata leáll, Németországnak pedig „többszörös konfliktusra” kell készülnie egy alapvetően megváltozott biztonsági környezetben, egy egyre kevésbé rendezett, helyenként kaotikus és konfliktusra hajlamos világban.
http://mno.hu/
Az ötödik, eggyel kevésbé rossz, Nyugat kontra Kelet című forgatókönyv szerint egyes keleti tagállamok befagyasztják az európai integrációt, mások pedig az úgynevezett keleti blokkhoz csatlakoznak. A Der Spiegel cikkéből nem derül ki, hogy megemlítik-e név szerint Magyarországot vagy Lengyelországot, de nem nehéz kitalálni, hogy rájuk céloznak a tanulmány szerzői.
A negyedik forgatókönyvben is egyértelmű, kire gondolnak, mikor azt írják, előretörnek a szélsőségesek, és vannak tagállamok, amelyek „egyedi megközelítést keresnek Oroszország államkapitalista modelljéhez”.
Ez az első olyan hivatalos német kormányzati dokumentum, amelyben komolyan foglalkoznak az EU esetleges kudarcával és annak beláthatatlan következményeivel. A Der Spiegel szerint a Krím 2014-es orosz bekebelezése változtatta meg alapvetően a még a hidegháborúból örökölt katonai gondolkodást, hiszen jelezte, mennyire kiszámíthatatlanná vált a világ. Ekkor lett államtitkár a védelmi minisztériumban Katrin Suder, aki korábban a McKinsey & Company nemzetközi tanácsadócég igazgatója volt, így hozott be friss szemléletet a védelempolitikába.
http://mno.hu/
A „Stratégiai előrelátás 2040” a különféle fegyverrendszerek elemzése helyett olyan társadalmi, gazdasági és politikai folyamatokkal foglalkozik, amelyek a következő évtizedekben alapvetően határozhatják meg Németország sorsát. Az egyik ilyen lehet a migráció, hiszen Ázsia és Afrika lakossága továbbra is erőteljesen növekszik, Nyugaton viszont stagnál. A növekvő társadalmi egyenlőtlenségek és a környezeti problémák is egyre nagyobb migrációt váltanak ki, a nemzetállami identitások pedig gyengülnek.
A nyugati államokban egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a nem állami szereplők (például magánvállalatok), miközben Oroszország és Kína stratégiai irányai még mindig nem egyértelműek. A rövid távú szövetségek kiszámíthatatlanná teszik a konfliktusokat. Közben a nyugati országok gazdasági ereje csökken, ami ki fog hatni a védelmi képességeikre is. Ahogy az is, hogy a nyugati emberek kockázatvállalási hajlandósága is csökken, aminek következtében egyre inkább gépekkel igyekeznek helyettesíteni a katonákat.
A tanulmány szerzői
összesen 16 lehetséges „konfliktusképet” vázoltak fel, az egyikben például ökokalózok támadják meg a mélytengeri halászokat.
A trendek és a lehetséges konfliktusok vegyítéséből állnak össze a már említett forgatókönyvek, amelyek közül csak az első kettő lenne megnyugtató (az első a „Globális Nyugat”, a második „Nyugodt trendek” címet viseli), de maguk a szerzők is elismerik, hogy ezek túl szépek ahhoz, hogy igazak legyenek. Sokkal valószínűbb, hogy a gazdasági növekedés lelassul, a globalizáció akadozni kezd, az országok érdekei pedig széttartanak.
A rosszabb forgatókönyvekben egészen ijesztő dolgok is előfordulnak, például a globalizáció lassulása miatt jelentőségéből veszítő Kína, amely úgy próbálja ellensúlyozni saját instabilitását, hogy kifelé egyre agresszívebb lesz, emiatt pedig megnő az esélye, hogy úgynevezett proxy-háborúk (magyarul talán kihelyezett háborúnak fordíthatnánk) törnek ki a csendes-óceáni térségben. A magas nyersanyagárak ugyanakkor stabilizálhatják Oroszország helyzetét, és az orosz barátság még vonzóbbá válhat bizonyos kelet-európai államok számára.
A védelmi minisztérium szóvivője vasárnap, a Spiegel cikkének megjelenése után lényegében megerősítette, hogy létezik ilyen tanulmány, de a tartalmáról – lévén az bizalmas – nem nyilatkozott.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
