A korrupt Európai Unió az alvilágra jellemző pénzügyi zsarolással akarta hazánkat társadalomellenes döntésekre kényszeríteni. Az atlanti spekulánsok által megvesztegetett politikusok becstelen kísérlete megbukott.
mti
Nincs az a pénz, amiért migránsokat engednénk be, nincs az a pénz, amiért meg fogjuk engedni, hogy „ellakják tőlünk az országunkat, és nincs az a pénz, amiért az LMBTQ-aktivisták kezére adnánk a gyermekeinket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A kormányfő hangsúlyozta: nincs az a pénz, amiért olyan állapotokat megengednénk, amit a nyugat-európai államokban tapasztalni lehet. Példaként említette a terrorveszélyt, a bűncselekményeket, a párhuzamos társadalmakat.
Hozzátette: nincs az a pénz, amiért az LMBTQ-aktivisták kezére adnánk a gyermekeinket és az unokáinkat. Ez lehetetlen, a magyar családokban „elgondolhatatlan”, a gyerekek nevelése, különösen a szexuális nevelés, mindig a családokra és a szülőkre tartozik, ezt nem veheti el tőlük senki, az iskola meg különösen nem – jelentette ki, hozzátéve: úgy meg végképp nem, hogy olyan emberekkel találkozzanak az iskolában, akikkel otthon vagy az utcán sem szeretnék, ha találkoznának.
Nem tudnak bennünket pénzügyileg megzsarolni ezekben a kérdésekben, mert ezek fontosabb kérdések, mint a pénz – jelentette ki Orbán Viktor.
A kormányfő Brüsszelt leginkább a francia királyi udvarhoz tartotta hasonlatosnak, ahol lehet „bájologni” és ahol egy külön nyelvet találnak ki, amin értekezni lehet a valóságról.
Amikor jön a választás, akkor előbb-utóbb szóba kell állni az emberekkel, akik nem értik azt a „brüsszeli tolvajnyelvet”, amin zajlik az európai politika. El kell kezdeni világosan, érthetően és egyenesen fogalmazni – húzta alá.
Ezt történt az Európai Parlamentben is, ahol minden képviselő küzd az újraválasztásáért, és Ursula von der Leyen elnöknek is vannak ambíciói – jegyezte meg, kiemelve: elő kell jönni a farbával, „az elkenős, okoskodós, ravaszkodós beszéd” szép lassan eltűnik és jön az egyenes, direkt, demokratikus beszéd és meg kell mondani, ki mit akar.
Az elnök sem tudta ezt elkerülni, meg kellett mondania, mi a baj a magyarokkal, miért nem adják oda azt a pénzt, ami jár. Végre világosan, egyenesen elmondta, hogy az uniós pénzeket két okból nem adják oda magyaroknak: mert nem engedik be a migránsokat és nem engedik be az LMBTQ-aktivistákat a gyermekeik közé – mondta.
Rögzítette: azt akarják elérni minden eszközzel – beleértve a pénzügyi nyomást is -, hogy ezeket a törvényeket Magyarország változtassa meg, de ez nem fog menni. Az EP-választás is ezekről a kérdésekről fog szólni: a migrációról, a családjainkról és a háborúról – értékelt a miniszterelnök.
Arról is beszélt, hogy a nemrégiben lezárult nemzeti konzultáció azt bizonyítja, hogy továbbra is erős ország, erős nemzet vagyunk, az üzenetet pedig meg fogják hallani Brüsszelben.
Míg a magyar nemzeti összetartozás ezer, addig a nyugat-európai egy-kétszáz évre tekint vissza. Mivel nincsenek körülöttünk rokonaink, az összetartozás, az életösztönök, a „mély nemzeti gondolatok Magyarországon nagyon erősek”, és ezt bizonyítja a nemzeti konzultáció is, amelyet másfél milliónál több ember töltött ki, „mivel úgy gondolták, hogy az ország szempontjából fontos” – fejtette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök azt valószínűsítette, hogy a 2023-as nehéz év után idén, egy könnyebb, jobb év elé nézünk. Felidézte: tavaly meg kellett küzdeni a koronavírus-járvány és a háború hatásaival, „az energiaárak fölrepültek az égbe, az infláció a felhőkben volt”.
Meggyötört bennünket a 2023-as év, de ezen túljutottunk, megoldottuk, egy könnyebb, egy jobb év elé nézünk. Az, hogy ezt együtt oldottuk meg, nem egyéni menekülőpályákat találtak a magyarok, ez megerősíti szerintem a képességét a magyaroknak arra, hogy egyre jobb és jobb teljesítményt nyújtsanak a világgazdasági versenyben is. Ez tehát emeli az ország életminőségét és sikeres nemzetté tesz bennünket – fogalmazott.
Hozzátette: erre szükségünk is van, hiszen „a 20. század nem éppen a magyarok sikereitől volt hangos”.
Ugyanakkor arra is rámutatott: a magyar emberek 2023-ban bebizonyították, hogy a magyar gazdaság európai uniós pénzek nélkül is válságálló, a legnehezebb periódusokon is túl tud jutni. Hangsúlyozta: amikor leginkább kellett volna az uniós pénz – a koronavírus-járvány után vagy az energiaárak növekedésének időszakában -, akkor nem jött, ennek ellenére Magyarország mind a két válságot megoldotta.
Úgy értékelt: jó, ha van európai uniós pénz, de a magyar gazdaság méreteihez képest ez nem egy nagy összeg, inkább csak „gyorsít bennünket”. Példaként a tanárok béremelési programját hozta, amelyet uniós forrásokkal a tervezett 6 év helyett 3 év alatt végre tudnak hajtani.
Bízott abban, hogy a hároméves béremelési program végén várható 700-800 ezer forintos fizetéssel, és a jelentősebb, 50 napos pihenési lehetőséggel a tanári pálya már elég vonzó lehet. Reményét fejezte ki, hogy ezzel a szakmában meg tudják változtatni a felborult egyensúlyt is a férfi és a női tanárok között, és egyre több férfi találja vonzónak a pedagóguspályát és érzi úgy, hogy el tudja tartani a családját ebből.
A miniszterelnök hozzátette: az inflációt is sikerült letörni uniós segítség nélkül 25 százalékról 6 százalék környékére, és 2024-ben a gazdasági növekedés tekintetében is „szép jövő előtt állunk”, európai összevetésben is az „élbolyban leszünk”.
Értékelése szerint az infláció visszaemelkedésének veszélye Magyarországon minimális, inkább azt tartja kérdésesnek, hogy az elgondolt ütemben tudják-e növelni a gazdaság teljesítményét és a jegybank képes lesz-e a maga által elgondolt ütemben csökkenteni a kamatokat.
A növekedés kell, hogy legyen a közös célja a jegybanknak és kormánynak, segíteni kell, hogy a vállalkozók beruházzanak, fejlesszenek, munkahelyeket hozzanak létre – mondta. Hozzátette: ehhez kellenek az alacsonyabb hitelkamatok is, amit a forint védelmét figyelembe véve a jegybank szerinte garantálni tud erre az évre.
Jelezte: a gazdasági növekedés felelőse Nagy Márton gazdasági miniszter. „Ezt neki meg kell oldania” – hangsúlyozta.
A kormányfő megerősítette: idén is meg fogják kapni a nyugdíjasok a szokott rendben a 13. havi nyugdíjat. Orbán Viktor azt mondta: minden évben „komoly beszélgetés” a pénzügyminiszterrel, hogy biztosan ki tudja-e fizetni a 13. havi nyugdíjat egy összegben, úgy, ahogy várják a nyugdíjasok.
Jelezte: idén már ez a beszélgetés megvolt, így biztosan mondhatja, hogy az idei évben is meg fogják kapni a nyugdíjasok a szokott rendben a 13. havi nyugdíjat, a magyar gazdaság ebben az évben is képes lesz ezt biztosítani.
Intenzív, diplomáciai szempontból sűrű évre számít 2024-ben a miniszterelnök. Orbán Viktor azt mondta, megkezdték az előkészítését „annak a hosszú menetelésnek”, hogy július 1-jétől az év végéig Magyarország adja az Európai Tanács soros elnökségét.
A kormányfő kiemelkedő eseményként értékelte Robert Fico szlovák miniszterelnök keddi budapesti látogatását. Hozzátette: Robert Ficót negyedszer választották meg, és 33 kétoldalú találkozója volt már vele.
Örül, hogy egy „régi harcos visszatér”, akivel már dolgozott együtt, mert egy régi harcossal mindig könnyebb, mint egy új partnerrel, bár az új sem rossz, mert abból is kijöhet valami nagyszerű, az új román miniszterelnökkel történő együttműködés is komoly lehetőséget tartogat a kétoldalú kapcsolatok javításában.
Orbán Viktor azt mondta, Robert Ficóval sok vitája volt korábban, de azokat szinte kivétel nélkül megoldották, „mára lényegében csak pozitív elemei maradtak a szlovák-magyar kapcsolatoknak”. Régen volt ilyen – jegyezte meg.
Kitért arra, hogy a szlovák-magyar határon több mint tíz év alatt tizenegynéhányról negyvenre növelték a határátkelők számát. Abban szlovák-magyar egyetértés van, hogy a határmenti élet egy speciális élethelyzet. Ha a határ elválaszt, az rossz, ha összeköt, az jó, ezért most létrehoztak egy munkacsoportot, amely kidolgoz egy javaslatcsomagot a határ mentén élők életminőségének további javítására – közölte Orbán Viktor.
„Jó évkezdet volt, aligha kaphattunk volna biztatóbb vendégeket, mint a szlovák miniszterelnök” – fogalmazott.
A vietnami miniszterelnök budapesti látogatásáról azt mondta, az ázsiai országok felemelkedése nem átmeneti jelenség, a Nyugatnak meg kell értenie, hogy nem egyedül diktálja a gazdasági játékszabályokat.
Orbán Viktor szólt arról, hogy elemzések a leggyorsabban fejlődő tíz ország közé teszik a százmilliós lélekszámú Vietnamot, amellyel Magyarországnak régre visszanyúló kapcsolatai vannak.
Hozzátette: a két ország között jól alakul az együttműködés; az ázsiaiak ügyesek a kereskedelemben, ezért ők többet nyernek a kereskedéssel, most azon dolgoznak, hogy a kereskedést kiegészítsék beruházásokkal, mert óriási tőke halmozódott fel Vietnamban és a magyar kormány szeretné, ha beruháznának Magyarországon.
Közölte azt is, hogy jövő héten a moldáv miniszterelnök látogat Magyarországra.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
