Ma, április 24-én Te Deum-os nagymisével és Szent Adalbert ereklyéinek kihelyezésével emlékeztek meg az esztergomi bazilikában a székesegyház kétszáz évvel ezelőtti alapkőletételéről, valamint Szent Adalbert vértanúhalálának 1025. évfordulójáról.
A magyar történelemben fontos szerepet töltött be az esztergomi várhegy. Ünnepélyes hatású, jól védhető hely, nem meglepő, hogy előbb a magyar uralkodók székhelye, majd a magyar katolikus egyház legfőbb központja lett.
Az első templomot ezen a helyen még Géza fejedelem építtette. Az ősi hagyomány azt mondja, hogy a mellette fekvő, kápolnává átalakított szobában született Vajk, a későbbi Szent István király.
Megközelítően a mai bazilika helyén 1010 körül már állt egy templom, amit Szent István királyunk Szent Adalbert tiszteletére szenteltetett fel, aki 994-995-ben járt Magyarországon, és magát a királyt is ő keresztelte és bérmálta meg.
Nem véletlen tehát, hogy amikor felmerült egy új templom építésének terve annak alapkőletételét Szent Adalbert emléknapjára időzítették. Erre 1822. április 23-án került sor.
A Nagyboldogasszony és Szent Adalbert nevének tiszteletére felszentelt klasszicista stílusú székesegyházat négy hercegprímás építtette. Rudnay Sándor kezdte el az építkezést, Kopácsy József folytatta, Scitovszky János felszentelte, Simor János befejezte.
Török Csaba, prépost, plébániai kormányzó szentbeszéde során elmondta, sokakban felmerül, miért építünk ilyen monumentális, pazar templomokat.
Ezt a kérdést már a bazilika felszentelése napján is feltette Farkas Imre székesfehérvári megyéspüspök. Erre egy válasz van: Nem Istennek, az embereknek van szükségük egy helyre, ahol a művészet és építészet által kézzelfoghatóvá válik az istenszeretet”
– emelte ki az atya.
A környék hívő népe, a lengyel zarándokok, a cserkészcsapatok és számos vendég jelenlétében zajlott szentmisét a Duna Televízió élőben közvetítette.
Az ünnepség a bazilika harangtornyán lévő Szent Adalbert-emléktáblánál folytatódott
„Az esztergomi bazilika erős vára nem csak a magyar, de az európai keresztény hitnek és katolikus egyháznak is. Talán elégedett munkánkkal az Úr, hiszen felépítettük, óvtuk és mindent megteszünk azért, hogy fennmaradjon” – mondta el Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere.
Török Csaba atya ismertette, 25 évvel ezelőtt, Szent Adalbert (Béla) vértanúságának ezredik évfordulójára helyezték ki az emléktáblát a bazilika déli tornyára. A szent a főegyházmegye, a plébánia és Esztergom városának a patrónusa is. Az emléktábla felirata négy nyelven került megfogalmazásra, kirajzolva ennek a rendkívüli férfinek az életútját Csehországtól Magdeburgon át Magyar- és Lengyelországig.
A 15. században a magyar-német-szlovák főegyházmegye lendületvételét, újjászületését hirdette az építkezés, amely egyházi szimbólumává vált a reformkornak. A bazilika jelképesen összeköti a prágai Szent Vitus, a gnieznoi Nagyboldogasszony és az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert főszékesegyházakat. E három szentély őrzi Adalbert ereklyéit is”
– fejtette ki ünnepi beszédében Török Csaba. A jelenlévők megkoszorúzták az emléktáblát, elhozták jókívánságaikat a lengyelek is Gnieznoból, Szent Adalbert sírjától.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
