Az elmúlt 25 évben nem emelkedett az emberek IQ-szintje, ráadásul egyre több a depresszióval küzdő.
Martin Jan Stránský, cseh neurológus, a Yale Egyetem professzora rámutatott, hogy ezen időszakban a depresszióval küzdők száma megduplázódott, a serdülők körében 70%-kal emelkedett.
Ennek az oka az, hogy az intelligencia, az elégedettség mértéke és a problémamegoldó képesség összefüggenek.
A modern eszközök pedig arra szoktatnak rá, hogy mindent megoldanak helyettünk. Főleg, ha a digitális technológiáról, a közösségi oldalakról beszélünk, akkor tudatosítani kell, hogy egyfajta csapdát állítanak nekünk“ – magyarázta a professzor. Ez ugyanis annak a következménye, hogy az aktivitásaink közben csak bizonyos mértékben stimulálódik az agyunk, de nem ösztönzi semmi arra, hogy komolyabban gondolkodjunk, megbeszéljünk dolgokat, vagy oldjunk problémákat.
Húsz évvel ezelőtt még messze járt a maihoz képest a modern technológia, mégsem élt senki rosszabbul, állítja a neurológus.
Az, hogy az iskolák folyamatosan újabb digitális eszközöket igényelnek, elsősorban kereskedelmi érdek, amely a modern társadalom deformálódásából fakad.
A számítógépek arra jók, hogy tényeket és információkat gyűjtsünk, azután ki is kellene kapcsolni ezeket
– nem napi hét órát szörfölni a neten, és cicák, kutyusok, meg pletykák után kutatni – tette hozzá. Stránský úgy látja, hogy ennek következménye a butulás és a nagyon magas depressziós arány – elsősorban a 13-18 éves gyerekek körében. Elmondta azt is, hogy a szabványos teszteken évről évre rosszabbul teljesítenek az európai gyerekek.
A professzor a fiatalok szempontjából a szociális hálót tartja a legkártékonyabbnak,
hiszen már a fiatalabb gyerekek is napi hat órát töltenek el előtte, a 13 évnél idősebbek még többet. „Természetesen ilyenkor nem arra kíváncsiak, hogy mennyi mondjuk Uruguay lakossága, hanem, hogy mit csinál a szomszéd macskája“ – fejtette ki. Felhívta ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy a gyerekek csupán harmada tart közvetlen, személyes kapcsolatot egymással.
A neurológus úgy gondolja, hogy az iskolának nem az lenne a feladata, hogy tényeket és adatokat tanítsanak, sokkal inkább az, hogy megtanulják a diákok, hogy jöhetnek ki egymással.
Rámutatott arra is, hogy az elmúlt járványidőszak alatti iskolabezárás milyen társadalmi elszigeteltséghez vezetett.
A gyerekek nemcsak értelmi szinten, hanem a közösségi kapcsolataikban is visszaestek.
Elveszítették a képességüket, hogy beszéljenek egymással, hogy megtalálják a közös hangot
– zárta szavait a neurológus.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
