A Szombathelyi Egyházmegye előadás-sorozatainak folytatásaként október 12-én biblikus tanulmányi napot tartott Székely János megyéspüspök Zalaegerszegen. Ercsényi Lajos akolitus személyes beszámolóját szerkesztve közöljük.
Manapság a Szombathelyi Egyházmegyében igazán pezsgő élet zajlik. Különösen igaz ez Zalaegerszegre, ahol a januárban meghirdetett missziós év részeként szeptemberben Missziós Héten hívták fel a figyelmet magukra és főként a Mindenható Istenre a város plébániai közösségei, s ahol – azóta – Alpha kurzusra, Élet a lélekben szemináriumra, vagy éppen Teremtésvédelmi előadás-sorozatra jelentkezhettek be hívők és keresők egyaránt.
A legutóbbi szombaton a főpásztor a Szentírás egyes, nehezebben értelmezhető részeit világította meg a Mindszenty József iskolában. A nap folyamán több előadást is tartottak: Káin és Ábel története (Hogy lehet, hogy a testvérgyilkosság után mégis megsokasodott az emberiség?); Matuzsálem és általában egyes ószövetségi szereplők számunkra elképzelhetetlenül magas életkora (Alkalmas-e a biológiai testünk például 969 évig működni?); a vízözön (a Gilgames-eposz is tartalmaz hasonló kataklizmát – amely szónak ráadásul éppen vízözön az egyik jelentése –, s ez valószínűsíti-e a bibliai történetet?), Bábel tornya (amelyről amúgy kiderült, hogy valójában Babilon – tényleg a sok nyelv összekeveredése okozta volna a vesztét?); Ábrahám áldozata (Kér-e, kérhet-e ilyet az Isten? Gyors megfejtés: nem lehet Isten dicsőségére az, ami az embert elpusztítja).
Néhány újszövetségi téma is napirendre került, mint például a hegyi beszédben elhangzó boldogságmondások, amelyek kapcsán fény derült a királyok és uralkodók elsődleges feladatára (ők a gyengék védelmezői); illetve az áteredő bűn fogalma (Szent Pál nem beszél a bűn biológiai öröklődéséről).
Székely János püspök a tőle megszokott módon, magával ragadó stílusban, hallatlan nagy szerteágazó nyelvi-, történeti-, teológiai tudással világította meg a felvetett témák rejtélyeit, amelyek gyakran izgalmas válaszokat, értelmezéseket eredményeztek.
Ezen az eseményen közel ötvenen vettünk részt, köztünk több plébános, hitoktató és állandó diakónus, akolitus és más világi hívő volt jelen.
A szünetekben kávézás-sütizés, jó hangulatú beszélgetések közben nem egyszer meghökkentő kijelentések is elhangzottak. Gyöngyös Balázs nagykutasi plébános megvallotta, hogy számára is tartalmazott új ismeretet a püspök atya tanítása. Balázs atya arról is beszélt, hogy a püspöki tanítás hitoktatók számára történő átadása folyamatosan, fokozatosan zajlik – az értelmezés nem marad meg szűk, privilegizált körben.
Marx Gyula állandó diakónus azt fejtegette, hogy miközben száz éve még szinte tiltott volt a világiak számára a Biblia önálló (értsd: lelkivezető nélküli) értelmezése, addig manapság már elvárás, de legalábbis erősen ajánlott a Szentírás forgatása.
Paksa Gergő azért jelentkezett erre a napra, hogy még jobban elmélyüljön a Szentírás ismeretében, és sajátos akolitusi szolgálatában is fel tudja használni a hallottakat. Számára is újszerű volt a megyéspüspök visszatérő buzdítása, hogy „az értelmezéshez menjünk vissza az Ókorba!” – azaz ne mostani mentalitással olvassuk a Szentírást.
Perényi Judit óvodapedagógus a saját, mindennapi életére vonatkoztatta a tanításokat.
Erre döbbenek rá újra és újra!” – mondta, ez adott számára a legtöbbet. „…és ezzel az én méltóságomat emeli, hihetetlen szintre…”
Az előadásokat követő szűk egy órában Székely János megyéspüspök válaszolt néhány felmerült kérdésre, majd szentmisén vettünk részt az iskola kápolnájában.
Szöveg: Ercsényi Lajos akolitus
Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »