Egy újabb megmagyarázhatatlan és mégis szemmel látható anomáliával találjuk magunkat szembe, amikor a világ valódi gabonaköreivel találkozunk. Bohókás fiatalok vicce, magamutogató csalók műve, vagy van spirituális magyarázat a gabonatáblákban található titokzatos ábrákra?
Nem tudom, ki mennyire volt jó matematikából, de azt azért kötve hiszem, hogy a világ minden egyes gabonaköre hamisítvány vagy otromba tréfa volna csupán. A gabonaszálak megdőlésével létrejövő geometriai alakzatok ugyanis túl bonyolultak és túlontúl rövid idő alatt jöttek létre (egyik napról a másikra) ahhoz, hogy születésüket minden egyes esetben emberi csínytevéssel magyarázzuk. Ráadásul olyan emberek búza- vagy rozsmezőin, akiket nem volna szabad kategorikusan azzal vádolni, hogy ufó-hívők lévén jobb dolguk sem volt, mint az éjszaka leple alatt köröket gyártani.
Voltak és lesznek is olyanok, akik holmi jópofaságból és ugratásból gyártják a gabonaköröket, de ebben semmi misztikum nincs. Jó példa erre Douglas Bower és David Chorley esete. Ők utólag beismerték, hogy grafikusokként előre megfontolt szándékkal, földmérő eszközökkel, valamint egy spárgával és egy deszkával több, mint 250 gabonakört hamisítottak. Tehát a csalók önmagukat leplezték le, de ezzel sem sikerült hitelteleníteniük és megcáfolniuk a valódi gabonakörök létezését.
Ugyanakkor, ha eltekintünk a tréfától és a tudósok kissé erőltetett forgószél-magyarázataitól és az elektromos töltésű forgó légoszlopok teóriáitól, akkor még mindig marad éppen elég megválaszolatlan kérdés a gabonakörökkel kapcsolatban.
Valljuk be, hogy a forgószelek nem „ismerik” a bonyolult matematikai alakzatokat. Vagy miért csak a világ egyes tájain, különösen Angliában ismernék? A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy Anglián kívül több ilyesfajta kört találtak Kanadában, az USA-ban, Oroszországban, Ausztráliában vagy például Japánban is az elmúlt évtizedekben. Összességében több ezer esetről tudunk, amelyeknek egy részét nem lehetett kimagyarázni.
Az első, nagyobb publicitást kapott gabonakört az angliai Wiltshire-ben találták 1980-ban. A három 18 átmérőjű kör úgy keletkezhetett, hogy valamilyen felülről érkező erőhatás teljesen szabályos mintázatban, a körök középpontjából kiindulva a földhöz préselte a gabonaszárakat. Érdekessége ennek az esetnek az volt, hogy finoman, óvatosan nyomták a földre a szálakat és meghajlásuk dacára nem volt rajtuk semmilyen különösebb sérülés, például olyan, amit egy ember vagy egy eszköz okozhat. A kutatók műszereikkel nem tapasztaltak különösebb sugárzást a körökön belül vagy azok közvetlen környezetében.
A legtöbb gabonakör mérete a néhány métertől a száz méterig terjed, de nem csak a kör alakzatok, hanem a szögletes formák (négyszögek) is fel-feltünedeztek a grandiózus ábrákon.
Külön magyarázatot igényelne, hogy miért pont Angliában, azon belül is ezen a vidéken (Wiltsihre-ben) bukkantak elő feltűnően nagy számban gabonakörök. Az évek alatt egyeseknek feltűnt, hogy ebben a grófságban számos ősi kelta kör alakú kőépítmény található, amelyek alakja mindenesetre emlékeztet a gabonakörök formájára. De vajon van-e, illetve lehet-e ilyen direkt összefüggés e két dolog között? Én egyelőre ezt nem állítom, de párhuzamot vonok a gabonakörök és a kelta építmények között oly módon, hogy Anglia eme vidékének energetikája több mint különös egybeeséseket mutat.
Plazmagömbök, földönkívüli űrhajók, természeti anomáliák, vagy valamilyen földsugárzás lehet a gabonakörök kiváltó oka?
Azt alig tartom valószínűnek, hogy csupán a kommunikációnak ezt a formáját választanák az idegenek arra, hogy felhívják magukra a figyelmet. Másfelől, valljuk be, hogy elgondolkodtató és szőnyeg alá nem söpörhető nyomnak vagy üzenetnek nem utolsók a gabonakörök.
Kevesen tudják, hogy az elhajlott növények nem pusztulnak el a valódi gabonakörökben, hanem szabályosan fejlődnek tovább, csak szinte vízszintes irányba. További tény, hogy a tudósok mintákat vettek a gabonakörökön kívüli és azon belüli gabonaszálakból, majd laboratóriumi vizsgálatoknak vetették alá őket. Megállapították és többször is megismételt vizsgálatokkal megerősítették, hogy a gabonák között eltérés tapasztalható: gombostűnyi lyukakat találtak, amelyeket feltételezésük szerint csak hihetetlenül nagy intenzitású energia vagy hőmérsékletváltozás alakíthatott ki.
Diane Conrad geológus mintát vett egyes gabonakörök talajából, majd elemezte azokat. A tudós arra az eredményre jutott, hogy az üledékes kőzetre emlékeztető tulajdonságok jellemezik a körön belüli talajt, míg a körön kívüli talajminta normális volt. A szakértő megismételte a vizsgálatokat, sőt más intézetek is ugyanezt tették, de akkor is ugyanazt az eredményt kapták. A rejtély az, hogy ehhez a fizikai, mérhető változáshoz legkevesebb 600 Celsius fokra lett volna szükség, azonban a növények ezt nem élhették volna túl, illetve mindenféleképpen nyoma maradt volna az efféle hő-effektusnak.
Az sem teljesen elhanyagolható tény és egybeesésé, hogy sokan a környéken élők közül különös fény- és hangjelenségekről számolnak be a gabonakörök keletkezésének éjszakáján, illetve különös, ragyogó jelenségeket látnak az égbolton, s csak másnap fedezik fel a gabonaköröket.
A gabonakörök főbb enigmái:
egyik pillanatról a másikra alakítják ki azokat a rejtélyes alkotók vagy azok energiáijobbára az éjszaka leple alatt, vaksötétben születneka növények nem sérülnek, ugyanakkor a talaj megváltozik és a növényeken jellegzetes elváltozások jelentkeznekgeometriai formáik hihetetlenül összetettek és precízek, amelyeket még lerajzolni is nehéz egy átlagembernekkülönös jelenségek előzik meg, illetve kísérik a gabonakörök keletkezéséta rekonstrukciók és a hamisítások minőségileg gyengébbeka természeti jelenségek közül még egyet sem sikerült beazonosítani, amelyről bizton állítható lenne, hogy az a tettes
Boldog napot!
The post Az eredeti gabonakörök appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
