Az Európai Parlament önkéntes nyugdíjalapja mára nem csak fenntarthatatlanná és eladósodottá vált, hanem erkölcstelenné is. Az Európai Parlament vezetői által felügyelt nyugdíjalap közel 400 millió eurós hiányt halmozott fel azon egyszerű oknál fogva, hogy nullára csökkentek a befizetések, de egyre többen érik el a nyugdíjkorhatárt. A hiányt úgy próbálják ellensúlyozni, hogy az alap rengeteg pénzt fektet a fegyveriparba és az energiaiparba. Ami miatt azonban tényleg bicskanyugotató az EP magatartása, az az, hogy a pénz egy része tiltott, kazettás bombákat gyártó (amerikai) cégekben landolt. A kazettás bomba az egyik legszörnyűbb és legkegyetlenebb fegyver a maga kategóriájában – nem véletlenül tiltják használatát nemzetközi törvények.
A nyugdíjalap története három évtizeddel ezelőtt kezdődik. 1990-ben az Európai Parlament létrehozott egy saját nyugdíjalapot arra hivatkozva, hogy a déli tagállamok EP-képviselői számára nincs működő nyugdíjrendszer. A nyugdíjalap önkéntes volt, mint egyes 1000 eurós befizetéshez az EP saját (tehát az adófizetők) terhére 2000 euróval járult hozzá. Mára azonban az egész piramisjátékszerűen omlik össze.
Az EUobserver összefoglalója szerint az alapba 2009 óta nem történt befizetés, miközben több mint ezer volt és jelenlegi EP-képviselő (vagy elhunyt EP-képviselő családja, mint kedvezményezett) van a rendszerben, ebből cirka 866 volt vagy aktuális, nyugdíjkorhatárt betöltő EP-képviselő kap juttatást – csak a múlt évben 145-én érték el a lehíváshoz szükséges minimális kort.
A gond az, hogy az alap rendkívül átláthatatlanul és rosszul működött, ezért sok befizető menet közben inkább kilépett belőle. 2009-től gyakorlatilag nincs befizetés, de fokozatosan nőtt a kifizetések értéke. Az alap mínuszossá vált, a havi kifizetések 2016-ra 20 millió euróra híztak. Az EP minden jel szerint saját költségvetéséből lesz kénytelen kifizetni a hiányt, ami azt jelenti, hogy az adófizetők terhére mentik meg az alapot, vagy legalábbis tüntetik el majd a hiányt.
Az alapba a képviselők nem a fizetésükből járulnak hozzá. Több mint 4000 eurós szabadon felhasználható kiegészítést kapnak, amit névleg irodájuk működtetésére, felszerelésére használhatnak fel. Ez a tétel hosszú ideje borzolja a kedélyeket, mert gyakorlatilag nem kell elszámolniuk vele. Az EP sosem akarta ezen a téren megoldani az átláthatóság hiányát, most már azt is sejteni lehet, hogy miért.
Jó befejtetés a háború
Hogy mentsék a menthetőt, az alapot kezelők attól sem riadtak vissza, hogy a fegyveriparba fektessék a pénzt, de volt a portfólióban már cigarettagyártó vállalat, bányászati és fosszilis tüzelőanyagokat kitermelő konszern is. Ennyit a brüsszeli morálról.
Az EUobserver cikke kapcsán az verte ki a biztosítékot, hogy kiderült, több tízezer olyan részvényt vásárolt az alap, amely amerikai, kazettás bombákat gyártó cégekhez kötődik, vagyis kvázi egy 2008-as nemzetközi egyezmény által tiltott fegyver gyártását támogatják. Az ilyen bombák gyártásával leginkbb a Raytheon, a Honeywell International és a Textron Inc. cégeket hozták összefüggésbe. A részvények összértéke 2008-ban 1,6 millió euró volt.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a Textron 2016-ban leállította a kazettás bombák használatát, mert bizonyítást nyert, hogy Szaúd-Arábia jemeni civilek ellen vetette be.
De más háborús konfliktusokhoz köthető üzletbe is fektetett az erkölcsi felsőbbrendűségét hirdeti EP. A Northrop Grumman hadászati repülőtechnológiával és kiberbiztonsággal foglakozó vállalat részvényeiből 11 800 darabot vásároltak, a brit BAE Systems multinacionális fegyver- és repülőgépipari konszern részvényeiből 79 ezer darabot vettek.
Az EUobserver a 1993 és 2010 közötti befektetések listáját szerezte meg, az Európai Parlament az elmúlt 12 év befektetéseit nem adja ki “kereskedelmi információk védelmére” hivatkozva. Nem véletlenül, elég egyértelmű, hogy a Katargate után újabb súlyos botrány bontakozhat ki, tovább tépázva az uniós intézményrendszerek egyébként is megkopott is hitelességét.
A közös kasszából semmi sem drága
A kép elég világos: európai képviselők nyugdíjalapjuk biztosítása érdekében az adófizetők pénzéből az amerikai fegyveriparba fektettek be súlyos milliókat. Ilyen körülmények között már eleve az a kérdés is felmerül, nincs-e szó minimum morális összeférhetetlenségről, hiszen akár érdekeltté is válhatnak egy háborúban – hiszen a nyugdíjuk függhet tőle. Egy új felhangot is kap a “minél több fegyvert Ukrajnának” politikai narratíva.
Az sem mellékes, hogy a háborús retorika legnagyobb brüsszeli szószólói is ott vannak a kedvezményezettek listáján. Rögtön az élen kell említeni a 75 éves Josep Borrellt, aki az Európai Bizottság külpolitikai biztosa, és aki rendes 20 ezer eurós biztosi fizetése mellett már jó ideje kapja az alapból a nyugdíjat is. És ő csak egy a sok közül.
A nyugati sajtóban már megjelentek olyan írások, amelyek azt sejtetik, hogy valójában senki sem akarja konszolidálni az alapot. A jelenlegi számok szerint a 400 millió eurós adóssághegy súlya alatt valamikor 2024 és 2026 között omlik majd össze a rendszer, és csak azután kell majd valahogy tálalni a választóknak, miért kell felelőtlen döntéshozók tetteit kifizetniük. 2024-ben azonban EP-választások lesznek, így a jelenlegi döntéshozókat ez a felelősség különösebben nem izgatja.
Ahogy az sem izgatta, hogy miközben európai családok tízmillió kerülnek megélhetési válságba, a brüsszeli bürokraták saját fizetésüket tavaly gond nélkül kiigazították az inflációval – több száz, uniós biztosok esetén több ezer eurós béremelésre szert téve.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
