Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag megszavazta pénteken az Észak-Korea elleni szankciók újbóli bővítését.
Az Egyesült Államok által beterjesztett határozat elfogadásával felkerült a BT szankciós listájára újabb tizenöt észak-koreai magán- és négy jogi személy, amelyek valamilyen módon köthetők az észak-koreai atom- vagy rakétaprogramhoz.
Külföldi utazási tilalommal és kintlévőségei befagyasztásával sújtja őket a BT. A listára bankvezetők, bankok, kereskedelmi cégek és az észak-koreai állampárt vezetői kerültek fel, köztük a külföldi hírszerzés főnöke.
Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet azt mondta, hogy a határozat elfogadásával a BT világos üzenetet küldött Észak-Koreának: vessen véget a ballisztikus rakétateszteknek, különben számolnia kell a következményekkel.
A határozat ismételten a leghatározottabban elítéli az észak-koreai rendszer nukleáris és ballisztikusrakéta-kísérleteit, s felszólítja Phenjant, hogy “maradéktalanul, visszafordíthatatlanul és ellenőrizhetően” mondjon le fegyverkezési (beleértve nukleáris) programjáról.
Kína is rábólintott
A javaslatról az Egyesült Államok öt héten át egyeztetett Phenjan legfőbb szövetségesének tartott Kínával. A Biztonsági Tanács öt állandó tagjának (az Egyesült Államoknak, Oroszországnak, Kínának, az Egyesült Királyságnak és Franciaországnak) vétójoga van a BT-határozatok elfogadásának)
Az ENSZ BT tavaly két határozatot fogadott el a Phenjan elleni gazdasági szankciók szigorításáról, ennek ellenére Phenjan nem hagyott fel a rakétatesztekkel.
Észak-Korea egyértelmű és valódi veszélyt jelent az egész világra – jelentette ki szombaton Szingapúrban James Mattis amerikai védelmi miniszter, és szorgalmazta, hogy Kína bírja jobb belátásra Phenjant.
Mattis az ázsiai-csendes-óceáni biztonságpolitikai helyzetnek szentelt nemzetközi konferencia megnyitóján mondott beszédet. Hangoztatta, hogy Észak-Korea egyre nagyobb lépésekben fejleszti atomfegyvereit és a célba juttatásukra alkalmas nagy hatótávolságú rakétáit. Felhívta a figyelmet: Donald Trump amerikai elnök egyértelművé tette, hogy az Észak-Koreával szembeni “stratégiai türelem” elfogyott.
Mattis kifejezte abbéli reményét, hogy Kína folytatja a diplomáciai és a szankciós nyomásgyakorlást Phenjanra. Gazdasági szakkifejezéssel élve úgy fogalmazott, reméli, hogy Peking egyre inkább “stratégiai teherként és nem vagyontárgyként” fog tekinteni Észak-Koreára.
A Pentagon vezetője szerint a Trump-kormányzat biztatónak tartja Kína újbóli elkötelezettségét, hogy együttműködik a nemzetközi közösséggel a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésében.
James Mattis leszögezte a szingapúri konferencián, hogy az Egyesült Államok a térségbeli stabilitás fenntartása érdekében fenntartja katonai jelenlétét Dél-Koreában, folytatja a tengeri és a légi járőrözést a Dél-kínai-tengeren, és kiáll a hajózás és a repülés szabadságának fenntartása mellett.
Hangoztatta, hogy az Egyesült Államok együtt akar működni Kínával az észak-koreai problémakör megoldásában, de elfogadhatatlannak tartja, hogy Peking fegyvereket és más hadieszközöket telepít a Dél-kínai-tengeren általa kiépített mesterséges szigetekre.
Washington nem fogadja el a térségbeli status quo egyoldalú, erővel történő megváltoztatását – szögezte le. ”Elsődleges fontosságúnak tartjuk ezt a térséget, így a kapcsolatokat Japánnal, Dél-Koreával, Indonéziával és Ausztráliával” – hangoztatta az amerikai védelmi miniszter.
(MTI)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
