A történelem szubjektív, folyamatosan változik.
Rövid távon is. Még a viszonylagosan tényeknek tekinthető adatokat is felváltja a róluk való emlékezet.
Orosz ismerős mondja: a szovjet rendszer bukására az orosz átlagember a 90-es években mint pozitívumra emlékezett, a 00-as években mint semleges eseményre, a 10-es években pedig mint negatívumra. S egyik se volt végülis hazugság, csak más-más szempontú elemzése volt ugyannak.
Amint nincs stabil emlék, azt felváltja a hamis emlék. Mivel a rendszerváltozás ma rossznak számít Oroszországban az emberek zöme számára, hirtelen megszépült minden ami előtte volt. S nem relatíva szépült meg, hanem egyenesen abszolút értelemben.
A saját fülemmel hallottam az én korosztályombelitől a „minden volt a boltokban” állítást, ami egyszerűen semmilyen szempontból se igaz. Hiszen ha mondjuk a korabeli osztrák szintet 100-nak vesszük, akkor a magyar szint 40 volt, a bolgár 10, a szovjet meg 3. Örök emlékem: szovjet turisták Szófiában 1988-ban amint ámulnak a hatalmas „árubőségen”.
Dehát ha a változás rossz volt, akkor előtte nyilván jó volt! Ennyi az egész.
A politikai propagandában mindez ügyesen kihasználható.
Pl. korábban balib oldalon a kommunizmust mentegetni volt szokás, ma pedig sátánizálni kell. Mivel egyre kevesebb ember van, akinek személyes emlékei is vannak a kommunizmusról, az átlag nem tud semmit róla, csak valaki narratíváját ismétli.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
