Friss tanulmány alapjaiban kérdőjelezi meg a földművelés kialakulásáról alkotott hagyományos nézeteket. A kutatók szerint az emberi kapcsolatok, a versengés és a kulturális kölcsönhatások sokkal nagyobb szerepet játszottak a mezőgazdaság elterjedésében, mint korábban gondoltuk.
Nemrégiben megjelent tudományos tanulmány új fényben vizsgálja az emberiség történetének egyik legnagyobb fordulópontját: az átmenetet a vadászó-gyűjtögető életmódról a letelepedett földművelésre. A kutatás szerint ebben a változásban kulcsszerepet játszottak az emberi közösségek közötti interakciók – ellentétben a korábbi elméletekkel, amelyek elsősorban környezeti tényezőket tartottak meghatározónak – adta hírül az Ancient Pages.
Túl a klímaváltozáson – új modell született
Hagyományosan úgy tartották, hogy a földművelésre való áttérést a klímaváltozás, a termékeny vidékek kínálta lehetőségek és más külső tényezők idézték elő. Ezt a nézetet osztotta többek között Yuval Noah Harari is a Sapiens – Az emberiség rövid története című könyvében.
Most azonban a Bath-i Egyetem, a németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet, a Cambridge-i Egyetem és a University College London (UCL) kutatói új matematikai modellt dolgoztak ki, amely megkérdőjelezi ezt a hagyományos felfogást.
Verseny és keveredés: az emberi tényező
Az új modell alapján az átmenetet nem elsősorban a külső környezeti változások, hanem az emberi közösségek közötti komplex interakciók, a versengés, valamint a népességnövekedési és halálozási arányok különbségei mozgatták. Ezek az összefüggések különösen fontosak voltak a földművelők és a vadászó-gyűjtögetők közötti kapcsolatokban.
A kutatók a vadászó-gyűjtögetők és a korai földműves közösségek viszonyát eredetileg ragadozó-zsákmány dinamika vizsgálatára kifejlesztett matematikai modellel elemezték. E modell segítségével megmutatták, hogyan befolyásolta a migráció, a kulturális csere és a versengés a földművelés terjedését, és miként alakították át ezek a folyamatok a vadászó-gyűjtögető társadalmak életmódját.
Új eszköz a múlt megértéséhez
Dr. Javier Rivas, a Bath-i Egyetem közgazdasági tanszékének kutatója hangsúlyozta: „Tanulmányunk új perspektívát kínál az őskori társadalmak vizsgálatában. A ragadozó-zsákmány modellen alapuló módszertanunkat a radiokarbonos adatokat tükröző népességdinamikához illesztettük, így feltártuk, hogyan hatott a népességnövekedés a történelem alakulására.”
Kiemelte: „Érdekes mintázatokra bukkantunk, például arra, hogyan befolyásolta a földművelés szárazföldi vagy tengeri úton való terjedése a különböző társadalmak közötti kapcsolatokat. Modellünk rávilágít a migráció és a kulturális keveredés szerepére is a mezőgazdaság elterjedésében.”
A kutatócsoport a jövőben tovább kívánja fejleszteni a modellt, és nagyobb földrajzi régiókban is tesztelni szeretné annak alkalmazhatóságát. Dr. Rivas hozzátette: „Bízunk benne, hogy módszertanunk idővel alapvető eszközzé válhat annak feltérképezésére, hogyan működtek együtt a múlt népességei – nemcsak a földművelés kialakulásának időszakában, hanem más kulcsfontosságú történelmi pillanatokban is.”
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
