Az elszabadult árak és az alacsony bérek miatt egyre több magyar háztartás számára okoz gondot a megélhetés

Az elszabadult árak és az alacsony bérek miatt egyre több magyar háztartás számára okoz gondot a megélhetés

Nemrégiben tette közzé a KSH a magyar háztartások 2020-as életszínvonaláról szóló kiadványát, amely szerint 2020-ban az egy főre jutó összes személyes célú kiadás a 3,3%-os átlagos áremelkedést figyelembe véve reálértéken 0,5%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. 

A megélhetés költségein belül tavaly jelentősen nőtt az élelmiszerekre kiadott összeg (folyó áron 9,9 %-al), miközben a kiadások több mint negyedét (26,1%) már ez tette ki 2020-ban, összességében csak ételre valamivel több, mint havi 27 ezer forintot költöttek fejenként a magyarok.

2021-ben a rekordinfláció miatt ez még tovább emelkedett és jövőre sem lesz megállás: a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Inflációs jelentése szerint 2022-ben az élelmiszerek drágulása gyakorlatilag az idei év duplája lesz.

Amennyiben az élelmiszereken belüli költéseket külön is megvizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy a legnagyobb arányt (30,1%) a hús és húskészítmények képviselték, amit a tejre, tejtermékre, sajtra, tojásra fordított kiadások (16,9%) követtek. Ahogy egy korábbi cikkünkben utánajártunk: a csirkeszárny és a marhahús esetében is jóval 20 % felett van a drágulás mértéke az elmúlt három évben, míg a sertéshús esetében ennél minimálisan kisebb az árnövekedés. Az egyik rekorder azonban a tejtermékek köréből kerül ki: 50 % környékén van a drágulás a margarin esetében, ahol ugyanazon márka 500 g-os téglamargarinját összehasonlítva 200 forint volt az árnövekedés mértéke 2018 és 2021 között.

Az élelmiszerek mellett a lakásfenntartás és háztartási energia költsége is növekedett a rezsicsökkentés ellenére: egy háztartás jövedelmének közel ötödét (18,6 %) elviszi. A közlekedés a kiadások bő egytizedét (10,8 %) tette ki 2020-ban, pedig ekkor még messze alatta voltunk a 500 forint közelében rögzített jelenlegi benzinárnak. Az egészségügyi kiadások is tovább nőttek (5,4 %), amely nem meglepő, hiszen a magyarok egyre inkább a magánegészségügyre vannak utalva a súlyosan alulfinanszírozott állami egészségügy mellett.

2020-ban ezeknek köszönhetően mindent összevetve a háztartások alapvető kiadásainak részesedése az összfogyasztásból 55,5%-ra nőtt, ez 0,7 %-os emelkedés az egy évvel korábbihoz képest.

Hírdetés

Ennek a mutatónak az emelkedése azért rendkívül aggasztó, mert minél alacsonyabb ez az arány, alapvetően annál jobban él az ország, ezért a majd egy százalékos növekedés egy komoly nehézségekkel küzdő társadalom képét tárja elénk, amely nem kap szinte semmilyen érdemi segítséget a kormánytól.

A rekordinfláció egy másik negatív hatása, hogy az ellene való küzdelem jegyében a Magyar Nemzeti Bank folyamatosan emeli az alapkamatot, emiatt pedig nőnek a változó kamatozású hitelek törlesztőrészletei, így akár közel félmillió kölcsönszerződés is érintett lehet az MNB adatai szerint. 

Palkó István, a Portfolio elemzője az InfoRádiónak úgy fogalmazott a kérdéssel kapcsolatban, hogy akár 20 százalékkal is emelkedhetnek a törlesztőrészletek egyes változó kamatozási hiteleknél, amely jelentősen megterhelheti azokat a háztartásokat, amelyek költségvetésüknek a jelentős százalékát fordítják hiteltörlesztésre. Ráadásul a moratóriumban lévő hiteleket is érintik ezek a folyamatok, miközben a moratóriumból kilépetteknek az elhalasztott kamatfizetést is pótolniuk kell a futamidő hátralévő időszakában.

Az elszabaduló megélhetési költségek miatt különösen nehéz helyzetbe kerültek a minimálbérből élők, hiszen a gyenge forint miatt elszálló árak miatt egyre kevesebbet ér a fizetésük. A bruttó 200 ezer forintra emelt magyar minimálbér egyébként is az utolsók között van az Európai Unióban, csak a bolgár alacsonyabb nála. Ráadásul ezt még nemzetközi összehasonlításban is rendkívüli mértékben adóztatja a magyar állam: a bruttó bérből összesen 33,5 százalékos adót vonnak le a járulékokkal együtt. A megmaradó pénzből pedig még a megélhetési költségek fedezése is alig-alig megoldható egy egyéb jövedelemmel nem rendelkező magyar háztartás számára.

Ön emelné a minimálbért? Az üzemanyagárakban a válasz

Tegnap a HVG összehasonlítását feldolgozva megmutattuk, Magyarországon egy éves nettó átlagfizetésből egy gyermek nélküli, egyedül élő személy 6971 liter 95-ös benzint tud vásárolni, ami az EU-ban a 22. helyhez elég, míg dízel tekintetében még rosszabb a helyzet, ugyanez a polgár 6763 liter gázolajnyi fizetésével csak a horvát és bolgár társát előzi meg.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »