John Fitzgerald Kennedy hitet adott nemzetének, egy új korszak első kiemelkedő tehetségű politikusa volt. Az Egyesült Államok mai napig egyetlen római katolikus elnöke éppen száz éve született.
1917. május 29-én látta meg a napvilágot John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok 35., egyben legfiatalabban megválasztott elnöke a Massachusetts állambeli Brookline-ban.
Hogy megfelelően tisztelegjenek emléke előtt, a róla elnevezett bostoni könyvtár emlékévet hirdetett, amelynek nem titkolt célja, hogy kiállítások és egyéb kezdeményezések segítségével megismertessék az elnök személyével azokat a fiatal generációkat, amelyek nem is éltek még, amikor 1963 novemberében orvlövész golyója végzett az elnökkel.
– Kennedy elnök egy egész generációt inspirált fellépésével, akik később megváltoztatták Amerikát. Azóta továbbadták ezt a lelkesedést gyermekeiknek és unokáiknak – mondta a megnyitón unokája, Jack Schlossberg. – Most, hogy ezt az emlékévet megnyitjuk, ismét felszabadítjuk azt a szolgálatkészséget, buzgalmat és újításra való készséget, amelyek kellhetnek, hogy szembenézhessünk korunk kihívásaival.
Kennedy elnök valóban így él az amerikai köztudatban: fellépése inspirációt jelentett a változásra, nemzete lelkére tudott hatni, tettvágyat szabadított fel. Ezt támasztják alá David S. Ferriero nemzeti levéltáros szavai is: „Emlékszem, tinédzserként hallgattam őt, és akkora hatással volt rám, hogy emiatt léptem be a haditengerészet kötelékeibe, szolgáltam Vietnamban, végül pedig a köz szolgálatában helyezkedtem el. Büszke vagyok rá, hogy a Nemzeti Levéltár kiemelt szerepet játszik a megemlékezésben.”
http://mno.hu/
Talán nem is sokan tudják, de a 46 évet élt John F. Kennedy már elnöksége előtt is többször megkísértette a halált, meggyilkolását megelőzően összesen négyszer adták fel rá az utolsó kenetet.
Először kétéves korában vitte el majdnem a skarlát. Ekkor érkezett meg hozzá első alkalommal a pap is, de aztán hat hétnyi kórházi ápolás és ugyanennyi kórházon kívüli lábadozás után meggyógyult.
A második még cifrább történet: miután Kennedy diplomát szerzett a Harvardon, a PT-109 nevű járőrhajó és tizenkét fős legénysége parancsnoka lett a Csendes-óceán déli vidékén. Feladatuk az volt, hogy zavarják a japánok utánpótlást szállító hajóit. 1943 augusztusában radar nélkül indultak el járőrözni az amerikaiak által nem sokkal korábban elfoglalt vizeken, így észre sem vették, hogy egy japán rombolóhajó útjába kerültek. A hajó kettétörte őket, az üzemanyagtartály felrobbant, két matróz odaveszett. A többiek a roncsokba kapaszkodtak, majd négy órát úsztak a legközelebbi szigetig. Kennedy, akinek amúgy egy korábbi futballsérülés miatt fájt a háta, egy megégett társát is kivonszolta. Itt kókuszdióba zárt üzenetet eszkábált, napok múlva érkezett csak segítség. A kókuszdiót elnöksége idején is az íróasztalán tartotta.
http://mno.hu/
Négy évvel később Londonban Addison-kórral került kórházba. Ez a mellékvese-kéreg működésének idült elégtelenségét jelenti, amely az anyagcsere összeomlásához, kiszáradáshoz vezethet. A család ezt a betegségét csak a halála után hozta nyilvánosságra. A kezelőorvosa annyira pesszimista volt állapotát illetően, hogy abból ismét az utolsó kenet feladása következett. A beszámolók eltérnek: vagy a hazafelé tartó hajóúton, vagy a New York-i kikötéskor kapta meg az egyházi búcsút.
A következő alkalommal ismét az Addison-kór volt a hibás. Kennedy testvérével, Roberttel utazott Ázsiában, érintették a Szentföldet, Indiát, Vietnamot és Japánt. John itt került kórházba ismét, a láza 41 celsius fok fölé ment, a többség úgy látta, ezt már nem éli túl. Robert azonban kijárta, hogy Tokióból Okinawára szállítsák át az ottani amerikai bázis kórházába. A testvér mindvégig vele maradt, ekkor alakult ki köztük igazán a halálig tartó szoros kötelék.
Ahogy haladt előre politikai pályafutása, úgy kísértették tovább a betegségek is. 1954-ben, amikor már egy bő éve volt szenátor, orvosai gerincműtétet javasoltak számára, amely ha nem történt volna meg, jó eséllyel kerekes székben marad egész életére. Apja ellenezte a nagy kockázatokkal járó műtétet, de John alávetette magát. Az operációt követően a későbbi elnök húgyúti fertőzést kapott, és az Addison-kór következtében is állapota hirtelen romlott. Láza felszökött, kómába esett. Ekkor adták fel neki negyedik alkalommal az utolsó kenetet. Ezúttal a hír kikerült, és megjárta a sajtót. Úgy vélték, nem éri meg a reggelt, vagy ha igen, örökre ágyhoz kötve marad. A virrasztásról a tévé is beszámolt. És persze Kennedy megérte a reggelt, majd felépült, igaz öt hónapot töltött lábadozással szülei házában.
A többi már történelem. 1960-ban választották meg az Egyesült Államok elnökének, és 1961 januárjában iktatták be. Egy új, a bontakozó tömegmédiára épülő korszak első nagy formátumú politikusa volt, hitet adott nemzetének, többek közt ezzel a híressé vált mondatával inspirálta az amerikaiakat: „Ne azt kérdezd, mit tehet érted a hazád, hanem azt, te mit tehetsz érte!”.
http://mno.hu/
Megkérdeztük Magas István Amerika-szakértőt, miként ítélhető meg bő ötven év távlatából Kennedy elnöksége. A szakember is kiemelte, hogy A fiatal elnökjelölt akkor csöppent bele a kampányba, amikor a televízió már komoly hatást fejtetett ki az Egyesült Államokban, és remek fellépésével elnyerte az amerikaiak szimpátiáját, a televíziós vitában egyértelműen megverte ellenfelét, a republikánus Richard M. Nixont. Igazi nagy érdeme, hogy felül tudott kerekedni az 1962-es kubai válságon, amikor a Hruscsov vezette Szovjetunió rakétákat akart telepíteni Floridától kőhajításnyira. Ekkor a két nagyhatalom közel került a háborúhoz egymással, ám a fiatal Kennedy tanácsadóira hallgatva kiváló döntéseket hozott.
Magas István szerint a belpolitikája enyhülést hozott az egyre súlyosbodó faji viszályban.
Nagy Sándor András Amerika-szakértő mindemellett arra is felhívta a figyelmet, hogy Kennedy megítélése korántsem volt egyértelmű a korában, ahogy ma sem az. Az elnök özvegye, Jacqueline Kennedy nagyon sokat tett azért, hogy a mítoszt életben tartsa egykori férje körül, akiről azonban tudott volt, hogy gyakran félrelép, és ezen a már önmagában is erkölcstelen tényen belül is volt olyan eset, amely tovább súlyosbította az erkölcsi válságot, például viszonya egy 19 éves, szűz lánnyal.
http://mno.hu/
Hozzátette, az amerikai nemzet bizalma Kennedy meggyilkolásával rendült meg a kormányzat sérthetetlenségében, nem csoda, hogy rövid időn belül következett bátyja, Robert, és Martin Luther King meggyilkolása, a Watergate-botrány, hogy aztán a sorozatban egészen 2016-ig jussunk el, amikor a nemzet egyik jelöltben sem tudott már megbízni.
Kennedyt 1963. november 22-én Dallasban érték lövések, és ebből már nem lehetett felépülés. Az elnök, aki korábban oly sokszor kinevette a végzetet, és négyszer kapta meg az utolsó kenetet, már halott volt, amikor beértek vele a kórházba. John F. Kennedy ma lenne száz esztendős.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
