Bár a járvány tavaly teljesen eluralta a sajtót, ugyanakkor az elmúlt tizenkét hónap sem telt esemény nélkül a tudományos világ számára, ezekről az eredményekről lesz szó az alábbiakban.
Idén több vakcinagyártó is sikerrel zárta az oltás tesztelési fázisát és kezdte meg a gyártást. A vakcinák oltóanyag-fejlesztési alapjai a következők: génbázisú oltóanyagok (RNS– és DNS-vakcinák), vektor alapú oltóanyagok, fehérjealegység (subunit) alapú oltóanyagok, legyengített élő kórokozókat tartalmazó, valamint inaktivált kórokozót tartalmazó oltóanyagok.
A mögöttünk lévő esztendőnek a világűr kutatásában is fontos tudományos eredményei voltak. A Mars szerves molekuláinak meglétét igazolta egy kutatás, mely a legkorszerűbb analitikai technikákat alkalmazta az ALH84001 karbonátok nitrogéntartalmának tanulmányozására. A kutatócsoport most már biztos abban, hogy megtalálták az első szilárd bizonyítékokat, hogy 4 milliárd éves nitrogéntartalmú marsi szerves anyagok vannak a meteoritban.
A tudósok évtizedek óta próbálják megérteni, vannak-e szerves molekulák, vegyületek a Marson, és ha igen, mi azok forrása. Noha a közelmúltban komoly bizonyítékokat tártak fel a marsi szerves anyagokról, kevés tudomásunk van arról, honnan származnak, hány évesek, mennyire elterjedtek vagy milyen lehet a biokémiai aktivitással való összefüggésük.
Brit csillagászok egy távoli csillag körül keringő, eddig ismeretlen típusú objektumra bukkantak, ami feltételezéseik szerint a Jupiterhez hasonlatos gázbolygó magja lehet. Úgy vélik, felfedezték egy óriásbolygó kőzetmagját, mely körül hiányzik a légkör. Egy Naphoz hasonlatos csillag körül kering, a Földtől 730 fényévnyi távolságra. A mag olyan közel kering anyacsillagához, hogy egy éve csupán 18 órából áll, felszíni hőmérséklete pedig mintegy 1527 Celsius-fok. A kutatók nem biztosak abban, hogy a mag egy ütközés során veszítette-e el a légkörét vagy sohasem volt neki. Ezek további megfigyelése segíthetnek ellenőrizni azokat az elméleteket is, melyek a gázóriások fejlődésére vonatkoznak.
Február 10-én lőtték fel az űrbe a Solar Orbiter űrszondáját, hogy a Napot fényképezze.
A NASA és az Európai Űrügynökség közös missziója során, júniusban az eddigi legközelebbi Nap-képek születtek. A szonda küldetése hét évig tart. A Solar Orbiter egyben közelebb fogja vinni az emberiséget a Nap működésének, illetve a heliocentrikus naprendszerünk megértéséhez.
Az orvostudományban, Karikó Katalin biokémikus mellett – aki az mRNS-vakcina alapjainak kifejlesztésével hívta fel magára a tudományos világ figyelmét – Roska Botond tavaly megkezdett sikerszériája érkezett újabb mérföldkőhöz.
Dr. Roska Botondnak és kutatócsoportjának sikerült mesterséges retinát fejlesztenie, amely az egészséges emberekéhez hasonlóan funkcionál. Az úgynevezett retina organoid segítségével a későbbiekben személyre szabott, látást érintő terápiák is elérhetővé válhatnak. Az eljárással felnőtt donorok bőréből vagy véréből izolált, már differenciált sejteket juttatnak vissza őssejt állapotba. Ezekből a testen kívül, az eredetivel nagyban megegyező, korlátlan számú retinaszövet növeszthető. Mindemellett a kutatóknak a világon elsőként sikerült szervdonorokból származó izolált retinán, elektrofiziológiai módszerekkel fényválaszt mérni, ami tovább mélyíti a látással kapcsolatos tudományos ismereteket.
A magyar sikerek sorát gyarapítja egy, az ELTE TTK Biológiai Intézetében működő Motorpharmacology kutatócsoport idegrendszeri sérülések csökkentésére kifejlesztett gyógyszere. Az MPH-220 jelű készítmény sikerrel abszolválta a preklinikai fázist. A publikált eredmények szerint a gyógyszerjelölt hatékonyan csökkenti az idegrendszeri sérülések, például a stroke utáni görcsös izom-összehúzódásokat, miközben nem okoz neurológiai, pszichiátriai és keringési mellékhatásokat, mint a jelenleg forgalomban lévő gyógyszerek.
Az elmúlt évek több szempontból is Kína előretörését hozták. Az év végén sikerrel helyezték üzembe fúziós reaktorukat a szecsuáni Tokamakban. A Tokamak HL-2M nevű fúziós reaktor már tavaly elkészült, de a vele kapcsolatos munka csak mostanában ért véget. A fúziós reaktor kategóriájában a legnagyobb lesz. Ha az eszköz eléri tervezett üzemi hőmérsékletét, a kétmilliárd Celsius fokot, akkor valójában tizenkét mesterséges nappal lesz egyenértékű. A magfúzió fenntartása ugyanakkor a mai technológiai színvonalon nehézkes, de a lehetséges haszon minden befektetett energiát megér. A fúziós energia szolgáltathatja a legnagyobb, veszteségmentes energiát, ugyanakkor rendkívül tiszta forrás is, hulladék felhalmozása nélkül.
Kína az energiaszektor radikális átalakításának terve mellett az adatfeldolgozásban is előrelépett. 2020. december harmadikán bejelentették, hogy elérték a kvantumfölényt. A kínai rendszerrel percek alatt végezhetünk el olyan számítási folyamatokat, amelyekhez a világ legerősebb szuperszámítógépét használva kétmilliárd évre lenne szükség. A fotonmanipulációs elven történő működés alapjaiban eltér a nyugaton eddig bevettnek számító, szupravezetők használatától.
Az elmúlt év egyik legnagyobb nyugati sikeres a SPACEX vállalatához kötődik. Az Elon Musk nevével fémjelzett vállalat először küldött fel asztronautákat a világűrbe, mindezt saját rendszerével. A sikeres misszió ott veszi fel a fonalat, ahol a NASA űrsikló-projektje tíz éve félbehagyta. A siker nemcsak tudományos jelentőségű. A SpaceX megnyitotta az utat a magáncégek számára az űr meghódítása terén, illetve tevékenységük más országok űrkutatására is hatással lesz.
Reinhard Genzel és Andrea Ghez galaxisunk, a Tejútrendszer közepén található régiót, a Sagittarius A*-ot tanulmányozták. A csillagok mozgásának vizsgálatával alátámasztották, hogy egy hatalmas tömegű, láthatatlan objektum, valószínűleg egy szupermasszív fekete lyuk helyezkedik el a magban, amely befolyásolja a környezetében lévő égitesteket. Ez azt jelenti, hogy megtalálták a galaxisunk közepén ,,tátongó” fekete lyukat. Az objektum nagyjából négymillió naptömegű, de egy Naprendszernél kisebb régióban is elfér.
Roger Penrose matematikai módszerekkel igazolta, hogy a fekete lyukak képződése az általános relativitáselmélet egyik következménye. Bár maga Einstein nem hitt a fekete lyukak létezésében, Penrose bebizonyította, hogy ezek az objektumok valóban létrejöhetnek. Emellett a tudós a fekete lyukak tulajdonságait is vizsgálta és arra jutott, hogy belsejükben az általunk ismert fizikai törvények érvényüket vesztik. Einstein halála óta ez a korszakalkotó tanulmány az egyik legjelentősebb hozzájárulás az általános relativitáselmélethez.
(Forrás: tudomanyplaza.hu)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
