A Fidesz frakcióvezetője szerint Botka László pávatáncot jár, nem akar miniszterelnök-jelölt lenni.
A baloldal és a Jobbik élet-halál harcot vív majd a jövő évi választásokon – mondta Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a Magyar Időknek adott interjúban. Úgy vélekedett, a Momentum színre lépése tovább osztja majd a baloldalt, a Jobbik néppártosodása pedig hiteltelen.
– Miről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a visegrádi, zárt körű frakcióülésükön elhangzott helyzetértékelésében?
– A Fidesz–KDNP teljesen nyugodt, minden szenzációtól mentes frakcióülést tartott. Az izgalmakat nem nálunk kell keresni, hanem az ellenzéknél. A kormányfő évértékelőjében az új nemzeti politikáról beszélt, és a frakcióban felmerült, hogy ezek főbb pontjairól nemzeti konzultációt kell elindítani. A választási felkészülés jegyében komoly politikai mérlegelést tartalmazó beszédet hallhattunk Visegrádon. Orbán Viktor elmondta, hogy szerinte mire lehet készülni, mivel kalkuláljunk a 2018-as választásokon. Abban nagyjából egyetértett a frakció, hogy 2014-ben az ellenzék gyengébb, megosztottabb volt, mint 2010-ben. Sőt azt is el lehet mondani – a közvélemény-kutatások is ezt látszanak alátámasztani –, hogy jövőre gyengébbek lesznek, mint 2014-ben.
– Ezek szerint nincs más hátra, mint nyugodtan hátradőlniük?
– Egyáltalán nincs szó erről, még keményebben kell küzdenünk, mint korábban. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a helyzet annyiban más, hogy most az ellenzék vezető elitje élet-halál küzdelmet fog vívni. Az MSZP elnöke, Molnár Gyula maga beszélt arról, hogy ha jövőre nem nyernek, a kérdés úgy vetődik fel, hogy egyáltalán szükség van-e még a szocialista pártra. Lehet, hogy ez a harc lesz a végső?
– Nem tartanak Botka Lászlótól, az MSZP miniszterelnök-jelöltjétől?
– Botka a saját szempontjából nagyon ügyesen politizál, hiszen nyilvánvaló, hogy a legkevésbé sem szeretne miniszterelnök-jelölt lenni.
– Biztos ebben? Úgy tűnik, mintha vehemensen küzdene a saját pártjával és a szerinte is hiteltelen Gyurcsány Ferenc baloldali összefogásból való kiszorításáért. Ez csak blöff lenne?
– A baloldalon – és az egész ellenzéket figyelembe véve is – ő rendelkezik a legnagyobb választói felhatalmazással, hiszen egy nagy megyei jogú város, Szeged polgármestere. Azért tartom ügyesnek, mert elébe ment annak, hogy azt mondhassák rá a baloldalon: cserbenhagytál minket, amikor az élre kellett volna állnod. Rögtön bejelentkezett miniszterelnök-jelöltnek, de olyan „apró” feltételekkel, amelyeket nem lehet teljesíteni. Az például teljesen kizárt, hogy szövetséget akarok kötni egy párttal, viszont a vezetőjéről kijelentem, hogy persona non grata. Ez olyan, mintha egy családi ebédre meghívnám a rokonokat, de azt mondanám nekik, hogy a családfő nem jöhet veletek. Teljesen egyértelmű, hogy Botka eljárja a kötelező pávatáncot, aztán a végén majd széttárja a karjait és azt mondja, hogy mindent megpróbáltam, de sajnos nem ment. Viszont így megőrzi a tekintélyét a baloldalon, és 2019-ben újra nyugodtan nekifuthat a szegedi polgármester-választásnak.
– Úgy látszik, hogy új politikai jelentkező is van a baloldalon, a Momentum, amely a 2024-es budapesti olimpia megrendezése ellen kampányolva gyűjtött aláírásokat a népszavazás kiírásáért. A Fidesz az utóbbi hetekben feltűnően csendben van olimpiaügyben. Miért?
– Az olimpia Budapest ügye, az olimpiát városok rendezik, nem kormány, nem parlament. A főváros írhatja ki a helyi népszavazást is. Várjuk meg, lesz-e helyi népszavazás Budapesten. A Momentum feltűnése azonban nem nekünk, hanem az amúgy is széttöredezett baloldalnak jelent kihívást. Nem is keresek értelmet abban, hogy az MSZP – saját magát szembeköpve – most miért állt be az olimpiaellenes kórusba, hiszen tavaly még a rendezés mellett voltak.
– Nem inkább elkezdtek számolni, és rájöttek, hogy drága lenne az országnak a rendezés?
– Nem tudom, hogy honnan vették a tízezermilliárdos adataikat, de azoknak semmi közük sincs a valósághoz. Ezek az olimpiarendezési számok merő ostobaságok, hiszen épp arról van szó, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sem engedi elszállni a költségeket, az új elnök elképzelései szerint sokkal takarékosabb, kifejezetten olcsó olimpiák következnek majd a korábbiaknál. Ezért nincs értelme összevetni a számokat a pekingi vagy épp a Szocsiban megrendezett olimpia költségeivel. Ezért is van esélye egy olyan, a világvárosok között kicsinek számító fővárosnak is a rendezésre, mint Budapest. Emellett egy sor olyan infrastrukturális beruházás valósulna meg, amelyek olimpia nélkül is szükségesek, a megrendezés esetén pedig feszes határidőre, 2024 nyarára el kellene készülniük.
– Ahhoz mit szól, hogy a Momentumot egyesek már-már az új Fideszként emlegetik?
– Annyi bennünk a hasonlóság, hogy mi is voltunk fiatalok. De ebben az értelemben mindnyájan egyformák vagyunk… Komolyra fordítva, a Momentum nem rendszerellenes szerveződés, míg a Fidesz – és a többi, rendszerváltás idején szerveződött párt, kivéve az MSZP-t – az volt. A Momentum ellenzéki párt, de nem rendszerellenes, hiszen egyebek mellett elfogadják a szólás-, a gyülekezési, a sajtószabadság alapvető intézményeit, amelyek nálunk és minden demokráciában működnek. A Momentumnak és a többi ellenzéki pártnak nem kell szembenéznie azzal, amivel nekünk kellett a rendszerváltás előtt, hogy egy-egy rendezvényünket szétveri a hatóság, és bevisznek minket a rendőrségre. Emellett ők is minden médiumban megjelennek, elmondják a véleményüket, tüntethetnek, demonstrálhatnak.
– Hogyan vélekedik a Jobbikról, amely azt hirdeti, ők az igazi kihívói a Fidesznek?
– Érdekes, az MSZP ugyanezt mondja. Az mindenképpen jó, hogy nem a győzelemért, hanem az ezüstéremért küzdenek. A Jobbik elnöke, Vona Gábor is arról beszélt, hogy vagy megnyerik a választásokat, vagy a baloldali fordulatuk cukiságostul, pártelitestül megy a lecsóba. Igaza lehet ebben Vonának, ugyanis a Jobbik törzsbázisa, a radikálisok, a „szervezet lelke” komoly erőt képvisel most is. Ők nem vizionálják Kőszeg Ferenc álmát, hogy a szocialisták és a Jobbik koalícióban fog kormányozni. 2014-ben még senki nem vetette Vona szemére, hogy nem nyerték meg a választást, de most ez elkerülhetetlen lesz. A Jobbik baloldali fordulata egyébként legjobban a saját szavazóikat lepte meg, akik el is bizonytalanodtak. Nem csoda, hiszen egy ilyen szintű változtatás nem szokott sikeres lenni a demokráciákban. Csak totalitárius rendszerek, például a náci Németország diktátora, Hitler tudta megcsinálni, hogy egyik nap aláírta a német–szovjet megnemtámadási szerződést, azután pedig lerohanta a Szovjetuniót. Demokráciában – ahol a politikusoknak a választók szavaznak bizalmat – a megmagyarázhatatlant nehéz megmagyarázni. A Jobbik az uniós és az izraeli zászló elégetésétől, a teljesen elfogadhatatlan antiszemita cselekedetektől – ilyen volt például a holokauszt áldozatai emlékműveinek meggyalázása – eljutott a filoszemita fordulatig, ami azért – valljuk be – nem tűnik nagyon hitelesnek.
– A visegrádi fideszes frakcióülés után kiderült, hogy nemzeti konzultáció is indul a miniszterelnök által az évértékelőben megjelölt új nemzeti politika pontjairól. Egyszerre vagy külön-külön, más-más időpontokban teszik majd fel a kérdéseket?
– Azért van szükség a nemzeti konzultációra, mert tudnunk kell, hogy a magyar választópolgárok milyen mértékben támogatják a kormányzat politikáját. Valószínűleg egy nemzeti konzultáció keretében kérdezzük meg az embereket tavasszal. Rendkívül lényeges, hogy a teljes foglalkoztatás megvalósítása érdekében alkalmazott foglalkoztatáspolitikai eszközöket megvédjük a brüsszeli támadásoktól. De az úgynevezett uniós adóharmonizációt is el kell utasítani, mert az adóemelést jelentene a magyaroknak, és a kormány nem tudná folytatni az adócsökkentés politikáját. Az unió központja nemcsak az adók jelentős részét, hanem a rezsidíjak ármegállapítását is át akarja venni a tagállamoktól. Amennyiben erről nem a magyar kormány döntene, vége lenne a hazai rezsicsökkentésnek. Az MSZP-kormány által elvett 13. havi nyugdíjat úgy adtuk vissza az időseknek, hogy a
rezsicsökkentéssel egyhavi rezsidíjat meg tudtak spórolni az emberek. Most ez is veszélyben forog.
–A migrációs válsággal kapcsolatban milyen kihívások állnak 2017-ben az ország előtt?
– A bevándorlási válság sajnos nem fog megszűnni, a napi politika része lesz az elkövetkező években is, ebben mindenki biztos lehet. Elnézve az európai biztonsági helyzetet, a támadásokat, amelyek elkövetői között ott találjuk az illegálisan Európába érkezett terroristákat, az ország védelme kiemelt fontosságú feladat. A parlament tavaszi ülésszakán el akarjuk fogadni azt a törvénymódosító csomagot, amelynek köszönhetően azok a migránsok, akik nem rendelkeznek úti okmányokkal, nincs beutazási engedélyük vagy vízumuk Magyarországra, semmilyen körülmények között ne jöhessenek be. Aki menedék- vagy oltalmazotti státust szeretne kérni a határunkon, annak azt fogjuk mondani, hogy – teljes ellátás mellett – a határon kell megvárnia a jogerős magyar döntést az ügyében. Elképzelhető, hogy az Európai Unió meg fogja támadni ezt a jogszabályt. Erről az intézkedésünkről is meg akarjuk kérdezni az embereket a nemzeti konzultációban. Még felmerülhetnek egyéb témák is a következő hetekben, amelyek bekerülhetnek a nemzeti konzultációba. Az olimpiarendezés biztosan nem, hiszen az budapesti ügy, a főváros dönt róla.
– Mikor választhatja meg a parlament az új köztársasági elnököt?
– Nagy esély van arra, hogy március 13-án szavazhat a parlament az új államfőről. A Fidesz–KDNP-frakciószövetség visegrádi ülésén egyhangúlag kiállt Áder János jelölése mellett. Azt is támogattuk, hogy ha többes jelölés lesz, akkor az ellenzéki jelölt is felszólalhat majd a szavazást megelőzően az Országgyűlés plénuma előtt.
– Miért adnak erre lehetőséget Majtényi Lászlónak, hiszen korábban az MSZP-többség sem Mádl Ferencnek, sem Sólyom Lászlónak nem biztosította ezt a jogot?
– Ez a különbség a Fidesz és az MSZP demokráciafelfogása között. Amikor a Fidesz került többségbe a parlamentben, és kettős államfőjelölés történt, lehetőséget biztosítottunk az ellenzéki jelöltnek is a megszólalásra, a szocialista parlamenti többség esetén az ellenzék államfőjelöltje sohasem beszélhetett. 2010-ben a szocialisták által jelölt Balogh András – aki Schmitt Pállal szemben maradt végül alul – szólhatott az államfői elképzeléseiről a törvényhozásban, most ezt Majtényi László is megteheti majd. Ez a gesztus nem a jelölt személyéről, hanem a demokráciáról szól. Ez a normális, mi nem félünk a vitától.
– Van-e a Fideszben döntés arról, hogy 2019-ben Tarlós Istvánt jelöljék újra főpolgármesternek?
– Nincs, 2019 ősze még nagyon messze van. A következő parlamenti választásra koncentrálunk, amely jövőre lesz. A főváros kapcsán most a legfontosabb kérdés a 4-es metró ügyében napvilágra került MSZP–SZDSZ korrupciós botrány. Az OLAF-jelentés alapján ugyanis ez minden idők legnagyobb korrupciós botránya.
– Demszky Gábor viszont azt mondta, hogy neki ehhez az ügyhöz semmi köze.
– Persze. Az az ember, aki húsz évig irányította a fővárost, nem is tudott arról, hogy 4-es metró épül? Már 1990-ben is ezzel kampányolt! Demszky Gábor egész egyszerűen nevetséges.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
