Az ellenzék szerint Šaško reformja elhibázott, és nem segít a mentális egészségügyi ellátás helyzetén Nagy Roland2025. 04. 16., sze – 14:52 Pozsony |
A Progresszív Szlovákia (PS), a KDH és az SaS közösen szólította fel Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi minisztert, hogy hallgassa meg a szakértők véleményét, és változtasson a mentális egészség reformját érintő törvényjavaslaton, amelyet nemrégiben hagyott jóvá a parlament első olvasatban.
Az ellenzéki képviselők arra figyelmeztetnek, hogy az egészségügyi minisztérium javaslata ugyan átesett a tárcaközi egyeztetés folyamatán, mely során a szakmai közeg is véleményezheti, illetve javaslatokkal láthatja el a jogszabály-módosítást, de ennek nem volt sok értelme, hiszen a dokumentum kormány elé kerülő változatából kimaradtak a szakértők lényeges meglátásai.
Michal Sabó, a PS képviselője kiemelte, a törvényt ugyan jóvá kellett hagyni a parlamentben, hiszen az Európai Unió helyreállítási alapjának forrásai a határidők betartásától függenek (a helyreállítási terv alapján a mentális egészség reformját 2025 júniusáig jóvá kell hagyni a plénumban – a szerk. megj.), de ez nem oldja meg a valódi problémákat. A minisztérium javaslata formális szempontból ugyan teljesíti a kritériumokat, de gyakorlati szempontból homályos és kivitelezhetetlen. Sabó szerint a törvényjavaslat úgy fest, mintha amatőrök készítették volna elő.
Mária Kolíková, az SaS képviselője szerint Šaško azt ígérte, a második olvasatban nyitott lesz a szakmai vitára.
Együtt szólítjuk fel a miniszter urat, hogy ne csak üres szavak legyenek, amit a parlamentben ígért, és üljön tárgyalóasztalhoz azokkal az emberekkel, akik változást akarnak
– jelentette ki a korábbi igazságügyi miniszter.
Ján Grossman, a Szlovák Pszichológus Kamara elnöke elmondta, a reform céljai között szerepelt a pszichológiai ellátás elérhetőségének növelése, a szétdarabolt jogszabályok egyesítése vagy éppen a kamara finanszírozásának rendezése, de ezeket a gyakorlatban nem teljesíti. Helyette inkább káoszt hoz a jogszabályi környezetbe, amelynek eredményeként sem a szakértők, sem a betegek nem lesznek tisztában az ellátás működésével.
A reformmal kapcsolatos részleteket az alábbi cikkünkben olvashatják:
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
A kormány szerdán jóváhagyta az egészségügyi miniszter javaslatát, amely rendszerszintű változtatásokat ígér a hazai pszichológiai ellátás terén. A tárca elismeri az ágazaton belüli súlyos szakemberhiányt, ezért az uniós forrásokat is felhasználnák a helyzet javítására.
Az egészségügyi minisztérium elismeri, hogy Szlovákiában a mentális egészség kérdése továbbra is elhanyagolt téma, ami szorosan összefügg az ellátás nehéz elérhetőségével, valamint azzal, hogy a mentális betegségek továbbra is erősen tabutémának számítanak a társadalomban.
Hogy fest Szlovákia mentális egészsége?
A tárca az Érték a Pénzért (ÚHP) elemzőintézet 2020-as tanulmányát idézi, melynek alapján 2017-ben minden kilencedik szlovákiai állampolgár küszködött legalább egy mentális zavarral, az esetek többségében ezek szorongásos zavarok voltak. A mentális betegségek által okozott egészségügyi problémák hatással lehetnek az emberek érzelmi állapotára, viselkedésére, gondolkodására és kognitív képességeire. A mentális zavarok többsége a produktív életszakaszban jelentkezik, de ezek mintegy fele már a gyermekkorban kialakul, és csak később tör felszínre.
A problémát csak tetézi, hogy az imént felsorolt adatok 2017-re vonatkoznak, tehát az állam nem rendelkezik friss, átfogó adatokkal a lakosság mentális állapotával kapcsolatban, ráadásul tabutéma jellegüknél fogva ezek az egészségügyi nehézségek nagy arányban rejtettek is maradnak.
„Az előzetes szlovákiai epidemiológiai kutatások azt mutatják, hogy a depressziós tünetekkel küzdők 67 százaléka, az alkoholfüggőknek pedig a 80 százaléka nem részesül kezelésben, tehát nem is kerül be a statisztikákba. A kezelés elmaradásának fő okai a társadalmi megbélyegzés és az egészségügyi ellátás rossz elérhetősége”
– olvasható a törvénytervezet indoklásában.
Miért nem működik?
Kamil Šaško (Hlas) egészségügyi miniszter és csapata úgy látja, a pszichológusok és pszichiáterek hiányát komplex, rendszerszintű problémák okozzák, a törvénytervezet ezeket a jogi és adminisztrációs akadályokat hivatott megszüntetni.
Az okok között említik:
a pszichológiai és a pszichoterápiás munka nem megfelelő jogi szabályozását és az érintett minisztériumok közötti hiányzó együttműködést;az új munkahelyek létrehozásának elégtelen támogatását;az olyan egészségügyi intézmények elhanyagolását, amelyek átfogó mentálhigiénés ellátást képesek nyújtani a betegek számára;nem utolsó sorban pedig a szakemberek nem megfelelő anyagi megbecsültségét.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A statisztikák hiányának problémája abban is megnyilvánul, hogy az egészségügyi minisztériumnak nincsen teljes átlátása arról, hányan is tevékenykednek a pszichológiai ellátásban. A Szlovák Pszichológus Kamara (SKP) mintegy 1600 szakembert tart számon, ez azonban korántsem tekinthető pontos adatnak – a szervezet ugyanis csak azokat regisztrálja, akik a törvény értelmében is pszichológusnak minősülnek, és erről engedélyük is van.
Vannak azonban más egészségügyi szakirányok, amelyek képviselői szintén pszichoterápiás kezelést nyújtanak – például a gyógypedagógusok vagy a logopédusok –, de ők a jogszabályok értelmében nem minősülnek pszichológusnak, ezért más egészségügyi szervezetek jegyzik őket.
És ez csak a jéghegy csúcsa: az SKP mindössze az egészségügyben tevékenykedő pszichológusokat tartja számon, de a tárca becslése szerint ők az összes hazai szakember mintegy 25 százalékát teszi ki. A mentálhigiénés dolgozók 75 százaléka az egészségügyön kívül tevékenykedik, főként az oktatásügyben.
A másik gyakorlati probléma a jogszabályi feltételekből adódik. A minisztérium a javaslatban 18 olyan jogszabályt sorol fel, amely valamilyen formában szabályozza a mentálhigiénés szakemberek munkáját. Šaškóék szerint ez tarthatatlan állapot, a szétdaraboltság helyett egyetlen átfogó törvényre van szükség.
Mit tartalmaz a javaslat?
A törvénytervezet tartalmi szempontból két részre osztható. A miniszter ígéretének megfelelően az első rész részletesen meghatározza, mivel foglalkoznak a pszichológusok és a pszichoterápiát nyújtó szakértők, milyen hatáskörrel rendelkeznek, milyen feltételeket kell teljesíteniük az engedély megszerzéséhez, milyen felelősségük van, milyen titoktartási kötelezettségnek kell eleget tenniük, illetve további, a szakmával összefüggő kérdéseket.
A második részben pedig kitérnek a Szlovák Pszichológus Kamara újonnan meghatározott jogkörei. A tárca tervei szerint az SPK egy átfogó ernyőszervezetként működik majd a jövőben, amely számon tartja az összes mentálhigiénés szakértőt. Ennek értelmében a kamara új jogköröket kap az engedélyek kiadására, valamint a tárca kötelezi a szervezetet arra, hogy nyilvántartást is végezzen az aktívan dolgozó szakemberekről, amelyet évente frissítenie kell.
Ennek megfelelően tehát a pszichológusok kamarájának gyakorlatilag ugyanolyan feladatokat kell majd ellátnia, mint a Szlovák Orvosi Kamarának (SLK).
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az SaS törvénymódosítással nyúlna bele az egészségügyi kamarák működésébe, miután kiderült, hogy az egyik a törvényben megszabottnál jóval magasabb nyilvántartási díjat szedett be az egészségügyi dolgozóktól. Az orvosok és gyógyszerészek egyhangúan elutasítják a liberálisok törekvését.
Tomáš Szalay, az SaS egészségügyért felelős parlamenti képviselője kedden bejelentette, panaszt nyújtanak be a Főügyészségre, mivel az egyik egészségügyi kamaránál törvénysértő tevékenységről szereztek tudomást. Konkrétan az Egyéb Egészségügyi Dolgozók Kamarájáról (SKIZP) van szó, amely elsősorban a logopédusokat, a gyógypedagógusokat, a laboratóriumi diagnosztákat és a klinikai fizikusokat tömöríti.
A törvényes pénzösszeg többszörösét szedték
Az egészségügyi dolgozókat képviselő kamarák Szlovákiában nemcsak érdekvédelmi tevékenységet végeznek, tehát nem az az egyetlen feladatuk, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek a minisztériummal az egészségügyi törvények módosításakor. Törvényből adódó kötelességeik közé tartozik a pályakezdő egészségügyi dolgozók regisztrációja is. Szalay hangsúlyozta, egy frissdiplomás egészségügyi dolgozó csak azután állhat munkába, ha regisztráltatta magát az illetékes kamaránál, amely az engedélyek kiadásával és a szakemberek listájának nyilvántartásával is foglalkozik.
A regisztráció azonban nincs ingyen: ahhoz, hogy valaki bekerülhessen a nyilvántartásba, regisztrációs díjat kell fizetni, melyet a törvény maximálisan 13 euróban határoz meg. Emellett a regisztráció éves nyilvántartásáért további 15 eurót kell befizetni.
A hatalommal való visszaélés ékes példája
Mint azonban kiderült, az SKIZP-nél a 15 eurós éves nyilvántartási díj helyett évente 85 eurót szedtek az egészségügyi dolgozóktól.
Szalay szerint egyértelműen a hatalommal való visszaélés példáját láthatjuk, hiszen azok az egészségügyi dolgozók, akik nincsenek hivatalosan regisztrálva, nem is végezhetik a munkájukat.
„Gyakorlatilag választás elé lettek állítva: vagy fizetnek és dolgozhatnak tovább, vagy nem fizetnek és nem végezhetik a munkájukat”
– vázolta a helyzetet az SaS képviselője.
A fejlemények miatt a párt feljelentést tett a Főügyészségen, emellett pedig egy törvénymódosító javaslatot nyújtanak be a parlamentbe, melynek értelmében önkéntessé tennék a regisztrációt az egyes kamaráknál. Az SaS képviselője emellett megjegyezte, érdemes lenne átértékelni ezeknek a részben érdekvédelmi szervezeteknek a hasznát az egészségügyben.
A kamarák tiltakoznak
Szalay utóbbi kijelentése felháborította a kamarákat. Csütörtök reggel közös sajtótájékoztatót tartott a Szlovák Orvoskamara (SLK), a Szlovák Fogorvosi Kamara (SKZL) és a Szlovák Gyógyszerészkamara (SLeK), melyen elhatárolódtak a párt álláspontjától. Jaroslav Šimo, az SLK elnöke azt mondta, Szalay kijelenései arról árulkodnak, hogy nem teljesen érti a szakmai érdekképviseleti szervezetek működését.
„A jogvédelem mellett ezek a kamarák az állam által előírt jogkörökkel is rendelkeznek, ilyen formában tehát a demokratikus államigazgatás elidegeníthetetlen részét képezik. Nem csak egyszerű érdekvédelmi szervezetekről van szó”
– ismertette a három kamara közös álláspontját.
A 13-ból csak egy hibázott?
Ondrej Sukeľ, az SLeK elnöke rámutatott, az érintett szervezetek gyakran még a törvényi kereteken túlmutató tevékenységet is végeznek, legyen szó akár a szakemberek továbbképzési lehetőségeinek biztosításáról, akár a felvilágosító kampányokról, amelyekkel a betegeket is próbálják megszólítani. Igazságtalannak tartja, hogy Szalayék a 13 működő egészségügyi kamara közül egynél találtak egy hibát, és ezt megpróbálják rávetíteni az összes kamarára. Sukeľ szerint a nyugati demokráciákban az érdekvédelmi szervezetek évszázados múltra tekintenek vissza, nem véletlenül.
Kapcsolódó cikkünk
Szerdán kihallgatta a rendőrség Tomáš Szalay (SaS) ellenzéki képviselőt az általános veszélyeztetés bűntette miatt tett feljelentés ügyében. A kihallgatás után Szalay megismételte az újságíróknak, hogy teljes képtelenségnek tartja Peter Lipták büntetőfeljelentését. Peter Kováč, Szalay ügyvédje közölte, meggyőződése, hogy védence nem követett el semmilyen bűncselekményt.
„Reméljük, hogy a büntetőfeljelentés minőségének megfelelő döntés születik. A kihallgatás tisztességesen zajlott, várjuk a döntést” – mondta Kováč.
Szalay azt mondta, Lipták nem beszélt vele a büntetőfeljelentésről, és megismételte, amit az ügyvédje mondott, hogy a feljelentés olyan, mint a feljelentő.
„Elmondtuk az érveinket, azt, hogy szerintünk miért nincs szó bűncselekményről. Várjuk, milyen döntés születik az ügyben” – mondta az ügyvéd.
Tomáš Szalay (SaS) parlamenti képviselő ellen a Covid-19-oltással kapcsolatos általános veszélyeztetés miatt tett feljelentést a Főügyészségen Peter Lipták körzeti orvos. Lipták azt állította, hogy Szalay a pozsonyi, téglamezei (Tehelné pole) stadionban a Covid-19 elleni védőoltás beadása kapcsán szándékosan terelte össze az embereket, és ezzel kitette őket a fertőzés veszélyének. Szalay ezt tagadta. Azt mondta, hogy Lipták téveszméket terjeszt, és rámutatott, hogy Lipták idősotthonok lakóit beszélte le az oltásról.
Mit ígér a tárca?
A minisztérium úgy véli, ezzel sokkal átfogóbb képet kaphat a pszichológiai ellátás elérhetőségéről, és szükség esetén célzott támogatásokat lesznek képesek nyújtani azokban a régiókban, ahol a legrosszabb a helyzet.
„A törvénytervezet elfogadásának eredményeként növekedhet a mentális egészségügyi ellátás hozzáférhetősége minden korosztály számára, különösen a lakosság kiszolgáltatott csoportjainak, köztük a gyermekeknek, az időseknek, az egészségileg hátrányos helyzetű személyeknek, a munkanélkülieknek, a marginalizált csoportoknak, a nevelőszülőknél élő gyermekeknek, valamint a kisebbségeknek és a menekülteknek. A pszichológiai és pszichoterápiás tevékenységet végző szakemberek számát növelni fogjuk. A pszichológusokra és pszichoterapeutákra kiterjedő, minden érintett minisztériumot felölelő tárcaközi szervezet létrehozása pontos nyilvántartást biztosít róluk, áttekintést nyújt a pszichológiai és pszichoterápiás tevékenységek ellátásáról, az egyes tárcákon belüli képviseletükről és az általuk nyújtott szolgáltatások elérhetőségéről”
– fogalmaz a minisztérium.
Miből finanszírozzuk?
A törvénytervezet részét képezi a helyreállítási tervnek, amelynek segítségével a kormány az Európai Unió helyreállítási alapjának forrásait szeretné lehívni. A tervben szereplő célkitűzések egyike a „koordinált tárcaközi együttműködés és szabályozás”, a minisztérium a jogszabállyal ezt a reformot szeretné végrehajtani. A célkitűzés határideje 2025 második negyedéve, tehát június végéig a parlamentnek is jóvá kellene hagynia a tervezetet, valamint a köztársasági elnöknek is alá kellene írnia. A tárca igyekszik tartani magát az előzetes tervekhez, hiszen a javaslatot legkésőbb július elsején szeretnék életbe léptetni.
Kérdés, hogy az elkövetkező hónapokban hogyan fog működni a parlament, amely az aktuális kormányválság miatt bajban van a többség bebiztosításával, bár a legfrissebb hírek arról szólnak, hogy 76 képviselőt (tehát a legkisebb parlamenti többséget) már sikerült garantálni.
Az EU helyreállítási alapjából Szlovákia 83 millió eurót hívhat le a mentális egészség elérhetőségének fejlesztésére. A beruházási tervek között szerepel még a komplex egészségügyi központok létrehozása, a diagnosztikai módszerek modernizációja, illetve a szakértők továbbképzése – az utóbbi kettőt 2025 második negyedévéig, az elsőt pedig az idei év végéig kellene teljesíteni.
A minisztérium abban bízik, hogy reformoknak köszönhetően jelentősen javulhat a lakosság mentális állapota, és az ellátás feltételei megközelíthetik az európai viszonyokat.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
