Az élet kígyózó sorok és hiánycikkek nélkül – 1989 és napjaink világa

Az élet kígyózó sorok és hiánycikkek nélkül – 1989 és napjaink világa

Az élet kígyózó sorok és hiánycikkek nélkül – 1989 és napjaink világa Hegedűs Norbert2025. 11. 19., sze – 09:17

Az 1989-es bársonyos forradalom az elnyomó rezsim bukása mellett igen jelentős gazdasági változások katalizátora volt. A boltok előtt kígyózó sorokat és az áruhiányt felváltották a bevásárlóközpontok, valamint a bőség zavara. Vajon a rendszerváltás óta eltelt években a fizetések vagy az árak nőttek gyorsabban?

Szlovákiában minden évben november 17-én emlékezünk meg a bársonyos forradalomról, amely az ország gazdasági rendszerét, így a lakosok fogyasztói és vásárlói magatartását is gyökeresen megváltoztatta. 1989-hez képest jóval kevesebbet kell dolgoznunk, hogy beszerezhessünk bizonyos árukat, s bár nem jelentősen, de a fizetések is nőttek, derül ki a Portu befektetési társaság friss elemzéséből.

A bőség zavara

Míg a rendszerváltást megelőző éveket az áruhiány és a boltok előtt kígyózó sorok jellemezték, napjainkra a szlovákiai polgárok tobzódnak a lehetőségekben, hol és mit vásároljanak. A Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint mostanra az üzletek alapterülete jócskán meghaladja a 4 millió négyzetmétert. 

A növekedés az 1990-es években indult be igazán, amikor a külföldi üzletláncok a szlovák piacon is terjeszkedni kezdtek. Az azóta eltelt időben a bevásárlóközpontok fogalma is teljesen új értelmet nyert, hiszen a vásárlások helyszíneiből szórakoztató központokká alakultak, ahol a termékek és szolgáltatások mellett a kultúra és a gasztronómia is megfér egy fedél alatt.

Többet keresünk, de…

A lakosság vásárlási szokásaink alakulására azonban nem csak a kínálat, a jövedelmük is hatással volt. 

„A rendszerváltást követő éveket a drasztikus társadalmi változások mellett szigorú gazdasági reformok is jellemezték, így a polgárok életszínvonala egy jó darabig meredeken zuhant. Ha a reálbéreket vizsgáljuk, valójában csak 2007 és 2008 környékén kezdtünk többet keresni, mint 1989-ben” – mutatott rá Marek Malina, a Portu befektetési társaság elemzője. 

Hírdetés

A bársonyos forradalom után megjelent egy addig teljesen ismeretlen fogalom, a munkanélküliség is, amely a kilencvenes években rögtön 10 százalék fölé ugrott. Ezt követően több mint egy évtizeddel ezelőtt, a nagy gazdasági válság idején kúszott fel kifejezetten magasra az állástalanok száma. A világjárványt megelőzően azonban történelmi mélypontra, 5 százalékra süllyedt a munkanélküliségi ráta. Bár a koronakrízis kisebb emelkedést idézett elő, 2024 után ismét sikerült 5 százalék alá szorítani ezeket az adatokat.

Kevesebb munka, nagyobb bevásárlás

Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogyan változott az életszínvonal az elmúlt három évtizedben, nem sok értelme van az 1989-es fizetés euróra történő átváltásának. Jóval objektívebb képet kapunk, ha azt hasonlítjuk össze, hogy egy-egy termékért hány percet, órát, esetleg napot dolgoztunk akkor és most. Ennek ellenére érdemes megjegyezni, hogy a bruttó átlagbér 1989-ben 3100 csehszlovák korona (Kčs) volt, 2025 ide vágó időszakában pedig 1654 euró körül alakult. 

Jó hír, hogy még az utóbbi években tapasztalt árvágta ellenére is kijelenthetjük, hogy kevesebb munkaórával juthatunk hozzá az élelmiszerek többségéhez, mint a rendszerváltás előtt. Ez különösen igaz a hústermékekre, a tojásra, de a csokoládéra és a cukorra is. A kenyérért azonban mostanság kétszer annyit kell dolgoznunk, mint korábban. A ruhák és cipők ugyancsak jóval megfizethetőbbek lettek. Míg a hölgyeknek 1989 előtt közel három napjába került, ha körömcipőt szerettek volna vásárolni, napjainkban 6 óránál kevesebb munkával töltött idő is elegendő ahhoz, hogy megvásárolhassák a vágyott terméket. A tartós fogyasztási cikkek beszerzése ugyancsak lényegesen kevesebb erőfeszítésbe kerül. 1989-ben tízszer többet kellett dolgozni egy színes televízió megvásárlásáért, mint napjainkban egy LCD televízióért. Közel három évtizeddel ezelőtt egy új hűtőszekrényért hatszor, az autókért pedig kétszer többet kellett dolgoznunk, mint 2025-ben.

Külön kategória

Az élet legtöbb területén egyértelmű előrelépés tapasztalható, a saját otthon azonban mostanra sokak számára elérhetetlen álom lett. 1989-ig a lakásokat részben ingyen osztották ki (a kiemelt ágazatokban dolgozóknak), vagy legfeljebb 20–40 ezer csehszlovák koronába kerültek. Az azóta eltelt években nemcsak a kínálat bővült, de az árak is összehasonlíthatatlan magasságba emelkedtek. Míg a rendszerváltás előtt egy négyzetméter 5 nap munkába került, addig mára 40 napnál is többet kell dolgoznunk érte.

Készpénz helyett kártya

A bársonyos forradalom előtt Csehszlovákia gazdaságának alappillére a készpénz volt. A lakosok bankjegyek és érmék formájában kapták meg a bérüket, de többségében így fizették a számláikat is. A megtakarítások közül pedig a betétkönyvek örvendtek a legnagyobb népszerűségnek. A változás talán ezen a téren a leginkább szembetűnő, hiszen 2025-re a folyószámla az élet nélkülözhetetlen részévé vált, a technológia fejlődése pedig akár az érintésmentes fizetésre is lehetőséget biztosít.

Javuló életminőség

A változások azonban nemcsak a gazdaságra korlátozódtak, az életminőség is jelentősen javult. Míg 1989 előtt elképzelhetetlen volt a szabad utazás, munkavállalás, esetleg vállalkozás gondolata, addig mára ezek a „vívmányok” a mindennapi életünk részét képezik. Ezzel egy időben a várható élettartam is nőtt. A Szlovák Statisztikai Hivatal adatainak tanulságai szerint 2024-re már majdnem elérte a 79 évet (7 évet nőtt a rendszerváltás óta), ami nemek szerinti lebontásban a férfiak esetében 75, a nőknél pedig majdnem 82 évet jelent. Ennek ellenére a felmérések még mindig azt mutatják, a lakosok többsége úgy véli, a rendszerváltás előtt sokkal jobban élt. 

„Ez a meggyőződés elsősorban az érzelmek számlájára írható. A polgárok az elmúlt években válságok egész sorát voltak kénytelenek átvészelni, amelyek következtében emelkedtek a megélhetési költségek. Az emberek hangulatát pedig a folyamatban lévő konszolidáció sem javítja, hiszen ezek a megszorítások tovább mélyítik az egyes társadalmi csoportok közötti különbségeket, és éppen ez az oka, hogy a legtöbben idealizálni kezdték az akkori gazdasági modellt, amelyben nagyjából mindenki ugyanazokat a dolgokat engedhette meg magának” – magyarázta Marek Malina. (td)


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »