Hivatalos értesítő levelet küldött az Európai Bizottság Lengyelországnak, és ezzel kötelezettségszegési eljárást indított az igazságszolgáltatást érintő, február 14-én hatályba lépett lengyel szabályozások miatt.
Indoklásában az uniós szerződések betartásán is őrködő testület azt írta: az érintett jogszabályok elemzése után arra a következtetésre jutott, hogy az új törvény több eleme sérti az uniós jogot, azzal összeegyeztethetetlen.
Az igazságszolgáltatásról szóló szabályozás aláássa a bírák munkájának függetlenségét, megakadályozza a lengyel bíróságokat abban, hogy közvetlenül alkalmazzák az igazságszolgáltatás függetlenségét védő uniós jogszabályok egyes rendelkezéseit, és ilyen kérdésekre vonatkozóan előzetes döntéshozatal iránti kérelmeket terjesszenek elő – közölte az Európai Bizottság.
A lengyel szejm december 20-án szavazta meg a bíróságokról szóló, február 14-án hatályba lépett törvények módosításait. A változások fegyelmi intézkedéseket tesznek lehetővé az olyan bírák esetében, akik nyilvánosan megkérdőjelezik egy másik bíró kinevezését, illetve akik „a bíróságok és a bírák függetlenségével összeegyezhetetlen közéleti tevékenységet” folytatnak. Illetve megváltoztatják a legfelsőbb bírósági elnök megválasztási eljárását is.
Az uniós bizottság szerint az új törvény egyebek mellett kiszélesíti a fegyelmi bűncselekmény fogalmát, és ennek eredményeként a fegyelmi rendszer felhasználható a bírósági határozatok tartalmának politikai ellenőrzési rendszereként. Az új törvény több pontban sérti az Európai Unióról szóló szerződés azon cikkeit, amelyek jogot biztosítanak a hatékony jogorvoslathoz független és pártatlan bíróság előtt. A szabályozás emellett megakadályozza a lengyel bíróságokat abban, hogy teljesítsék az uniós jog alkalmazására vagy az uniós bíróságától előzetes döntéshozatalra előterjesztett döntéshozatali kötelezettségüket.
Mindezzel összefüggésben a törvény összeegyeztethetetlen az uniós jog elsőbbségének elvével, az előzetes döntéshozatali mechanizmus működésével, valamint a bírói függetlenség követelményeivel, illetve rontja az uniós jog hatékony alkalmazását – szögezték le.
Végezetül az Európai Bizottság megjegyezte, a szabályozás előírja a bírák számára, hogy konkrét információkat tegyenek közzé közéleti tevékenységeikkel kapcsolatban. Ez összeegyeztethetetlen a magánélet tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való joggal – tették hozzá.
Vera Jourová, az Európai Bizottság európai értékekért és az átláthatóságért felelős alelnöke szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, a lengyel törvény, amely alkalmas az Európai Unió jogrendjének aláásására és a bírák feletti politikai ellenőrzésre, kiérdemelte az eljárás megindítását, s összefüggésében meg kell vitatni a 7. cikk szerinti eljárás elindításának lehetőségét.
Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, a május 10-re kiírt, a koronavírus-járvány miatt levélben lebonyolítandó elnökválasztás miatt az uniós bizottság nem tervezi, hogy az uniós szerződés 7-es cikke szerinti eljárást indítson Lengyelország ellen.
A koronavírus elleni védekezésről szóló magyar törvénnyel összefüggésben azt mondta, a szabályozás önmagában egyelőre nem indokolja a kötelezettségszegési eljárás megindítását.
„Ki kell emelnem: egyelőre, de figyelemmel követjük a magyar kormány tevékenységét és azt, hogy miként használja a nagyon széles lehetőségeket biztosító rendeletet” – fogalmazott.
Szavai szerint „elkerülhetetlenül bizonyos kontextusban”, már a koronavírus-járványt megelőzően fennálló aggodalommal vizsgálták a törvényt a hatalmi egyensúllyal, a véleménynyilvánítás szabadsággal, és a médiaszabadsággal összefüggésben. Illetve a civil társadalom helyzetére vonatkozóan, amely miatt az uniós bizottság több kötelezettségszegési eljárást, valamint a 7-es cikk szerinti eljárást is megindította Magyarország ellen.
Hozzátette végezetül, az Európai Bizottság folyamatos és szoros figyelemmel követi a helyzetet és szükség esetén nagyon határozott lépéseket fog tenni Magyarországgal szemben.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
