2013. áprilisában Avebury-ben jártunk, ahol egy valódi történelem előtti csodára leltünk. Ennek az ősi megalitikus kultuszhelynek a megismerése megérdemel néhány szót.
Eleinte a Brit-szigetekhez kapcsolták, de ma már tudják a régészek is, hogy a világ telis-teli van olyan hatalmas, többnyire 10-70 tonna közötti, faragott, illetve megmunkált kőtömbökből álló kőépítményekkel, melyeket az újkőkor emberei is ismertek már. Nagy kérdés viszont, hogy mire használták. És még nagyobb enigma, hogy vajon eredetileg is ugyanúgy néztek-e ki ezek az építmények: henge-ek, dolmenek, ménhírek (menhirek), cromlech-ek stb., mint manapság, vagy egészen másként, s nekünk csupán a hajdan volt alkotás maradványai jutottak puszta hírmondó gyanánt. Hajlok afelé, hogy csak a maradványok. Legalábbis ez derült ki Stonehenge és Avebury cromlechek esetében, amelyek szakrális építményeit az elmúlt évezredek során erősen megrongálták a népek viharai.
Elsősorban arra célzok, hogy e szentséges kőkörök monumentális köveiket szétdarabolták, megtörték és szándékosan felhasználták magánházak, templomok, kúriák és egyszerű, rozoga, hétköznapi célokat szolgáló épületekbe alapanyag gyanánt.
Ezt onnan tudjuk, hogy számos darabjukat később megtalálták a kutatók, illetve az egyes darabjaik visszamaradtak azokban az árkokban, kősáncokban, valamint a megalitok kihűlt helyein és gödreiben, amelyek egykoron még mágikus energiák begyűjtésére alkalmas kozmikus erőterek voltak. Megjegyzem még mai is azok.
Szóval Avebury egy hatalmas, eredeti formájában 421 méter átmérőjű, megalitokból álló, kör alakú építmény a dél-angliai Wiltshire megyében, Avebury faluban. Ha valaki szeretné körbegyalogolni, akkor 1350 métert kell megtennie – érdemes.
Ez a hatalmas kőgyűrű két kisebb – egy 108 és a 98 méter átmérőjű – kisebb kőgyűrűt foglal magába. A külső kört ma is szemmel látható árok és földsánc határolja. A radiokarbonos kormeghatározás szerint kora meghaladja az 5000 évet, tehát Stonehenge legősibb köreivel vetekszik, nem mintha versenyezni akarna. Annál is inkább, mert mindkét csoda ugyanazon az erővonalon fekszik: az Anglia keleti és nyugati részét összekötő Szent Mihály Ley-vonalon. Ráadásul a legendák szerint mindkettő a leghíresebb druida fővarázslóhoz, Merlinhez kapcsolódik. Stonehenge oly módon, hogy a fáma szerint Merlin tervei alapján készült, illetve maga a nagy mágus is részt vett a gigászi kövek helyreillesztésében. Avebury pedig a jelek szerint Merlin egyik rezidenciája lehetett. Ma a National Trust (Nemzeti örökség) tulajdona, ezen túlmenően műemlékvédelem alatt áll és szabadon látogatható. Amúgy pedig a UNESCO-világörökség része.
Nos, egyes vélemények szerint a 335 méter átmérőjű külső kör köveit helyezhették el legkorábban a helyszínen, majd újabb szakaszokban tovább bővítették az építményt a több mint 40 tonnás homokkövekből kialakított északi és déli belső körökkel. Mindegyik közepén monolit díszelgett egykoron, amit valószínűleg további kisebb kősorok vettek körül, de ezek ma már nem láthatók. Így jött létre Európa legnagyobb henge/cromlech emlékműve.
Aubrey Burl régész elmélete szerint viszont az emlékmű építése a két belső körrel indult megközelítőleg Kr. e. 2800 körül, amit 200 év múltán a külső kör és a henge, majd újabb 200 évvel később a két kősoros út megépítése követett.
Az archeológusok kiderítették, hogy a henge-nek két bejárata volt az észak-északnyugati és a dél-délkeleti irányt összekötő vonalon, kettő a kelet-északkeleti és nyugat-délnyugati irányt összekötő vonalon. A henge bejárataihoz kőpárokkal határolt kis útvonal vezetett, amelyek részben ma is fellelhetők.
Külön említést érdemel a Barber-kő, melyet 2003 áprilisában fedeztek fel. Ez úgy történt, hogy az egyik kő felegyenesítése során észrevették, hogy a kő több mint két méter mélyen tovább folytatódik a felszín alatt. A szakértők szerint ennek a becsült súlya meghaladja a 100 tonnát. A geológiai vizsgálatok kimutatták, hogy legkevesebb 15 hasonló megalit fekszik eltemetve a föld alá a helyszínen. Így még korai lenne bármilyen kiforrott rekonstrukcióról beszélni az emlékművet illetően.
Mivel az első írásos emlékek csak a 13. századból valók, nyilvánvalóan nem támaszkodhatunk rájuk teljes mértékben. A Waleditch (waelas árok) elnevezéssel sem megyünk túlságosan sokra, hiszen nem árulja el a több ezer évvel korábban készült neolitikus építmény funkcióját.
Tény, hogy a római típusú kereszténységet megelőző kelta kultúrák állnak a legközelebb Avebury rejtélyéhez. Véleményem szerint a napkereszténységet képviselő druida papok használták Avebury-t és a hozzá kapcsolódó, illetve hasonló szakrális központokat a szertartásaik során. Céljuk egyrészt a druida papnövendékek spirituális beavatása, másrészt az isteneknek való áldozatbemutatás lehetett. Mindkettő a kozmosz erőinek a földre történő vonzásával valósulhatott meg. A kozmosz energiáiból való rendszeres töltődések által képesek voltak megváltoztatni aurájuk és tudatuk rezgésszintjét, ily módon percepciójuk egyre inkább kifinomodott. A megemelkedett rezgésszám egy olyanfajta tudatosságot eredményezhetett, amely tudatosságot az emberiség egésze még a mai napig sem ért el. Sőt, valószínűleg csak komoly kollektív, illetve globális beavatások által fog majd egyszer a jövőben megkapni.
A druidák a bennük szunnyadó, fogalmazzunk úgy, hogy velük született képességeiket, druida papjaik segedelmével keltették életre. Ezt a mai korban is lehetségesnek tartom. Első körben azonban nem ez a fő célja Avebury-nek, hanem az, hogy a Nap és a Hold erejével elkezdje megerősíteni az embereket körbeölelő energiamezőt, hogy az ellenállóbbá váljon a nemkívánatos emberi és környezeti sugárzások, negatív erők és erőterek hatásainak. Amikor ez bekövetkezik, onnantól újabb fokozatba léphet az individuum, s elkezdheti saját maga spirituális képzését, természetesen megfelelő tanítók segítségével.
Teóriám és legjobb tudomásom szerint Merlin egy atlantiszi főpap reinkarnációja volt, aki többek között részt vett Avebury megalkotásában, és tudását továbbadta a druidaként ismert papoknak. Ez a tudás egyelőre rejtve van, de talán az Avebury-be látogatók között vannak olyanok, akik idővel emlékezni fognak erre, azaz eme titkok tudatára fognak ébredni.
Mi is megadott együttállások alkalmával el fogunk zarándokolni Avebury-be Horváth Zoltán látó barátommal.
Boldog napot!
The post Az Avebury cromlech – Merlin rezidenciája appeared first on Boldognapot.hu.
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »
