Nem is olyan régen volt szerencsém megnézni egy nagyon látványos filmet, az Avatárt. És az elmúlt években nem ez volt az első alkalom, amikor sokkolt, hogy egy részlet mennyire közel áll azokhoz az eseményekhez, amelyek valóban megtörténtek a Földön.
Miután megnézzük az Avatárt, bepillantást nyerhetünk a Föld régmúltjába és a saját szemünkkel láthatjuk, hogy milyen eseményre került sor a paleogén földtörténeti időszak oligocén korszakának végén, úgy 25 millió évvel ezelőtt.
Azzal a kis eltéréssel, hogy az Avatárból való jövőbeli földlakói a mi bolygónkra szálltak le, a Daityas (fehér bőrűek – magyarosan Daitják, védőszellemek) és a Danavas-Kalakeyas (fekete bőrűek, magyarosan: Dánavák, óriások vagy démonok), és a Pandora bennszülött lakosai a többkarú és többfejű Rakshasas (gonosz szellemek) voltak, valamint úgy tűnik, hogy az egyenes járású sárkányemberek: Vievichs, Nagas, etc.
Ezen kívül úgy tűnik, hogy az özönvíz előtti föld légköre megfelelt Daityas és Danavas szükségleteinek, illetve szinte ugyanolyan növények nőttek a bolygónkon, mint amilyenek jelenleg. Azonban, a 25 millió évvel ezelőtti Föld bennszülött lakosainak és az Avatárban szereplő Pandora lakóinak kék színű (egyfajta türkizkék, sötétkék és ibolyaszínű) volt a bőrük, és lényegesen magasabbak voltak, mint a fehér és fekete bőrű jövevények és egységet alkottak az őket körülvevő Természettel. Értettek az állatok és a fák nyelvén, illetve született vegetáriánusok voltak.
A hasonló társadalom szerves egységet alkotott a természettel, különösen a növényvilággal, mivel tisztában voltak azzal, hogy leleményesen és céltudatosan kell felhasználni eme világ összekapcsolódásait és alanyait, ami ábrázolásra is került az Ica köveken, amelyeket én a műveimben a miocén középsőszakaszára (kb. 17 millió évvel ezelőttre) datálok.
A hopi indiánok legendái szerint, az űrbetolakodók (daityas és danavas) megrontották ezt a gondolkodó rovarok osztályához tartozó társadalmat, majd az „emberek” a bennük rejlő extraszenzoriális (természetfeletti), telepatikus és mágikus képességeiket nem a társadalom érdekében, áldásos formában kezdték el használni, hanem annak lerombolása érdekében.
A bevándorlók magukkal hozták az arany iránti szeretetüket, a meggazdagodás iránti szenvedélyüket és a személyes érdekeik lassacskán kibillentik egyensúlyi helyzetéből az egész fennmaradó „emberiség” megszentelésére törekvő élet és Harmónia felé irányuló elsődleges tendenciát.
Most biztosan fel szeretné Ön is tenni a kérdést, miszerint az olyan forgatókönyvírók és producerek, mint amilyenek az Avatáré, illetve a többi hasonló filmé (többek között ilyennek tekintem a Gyűrűk urát, a Csillagkapu filmeket és sorozatokat, a Csillagközi szökevényeket és más hasonló filmeket), vajon honnét szereznek tudomást a múlt ilyen ismeretéről vagy víziójáról.
Az igazat megvallva, nem tudom. Eléggé valószínű, hogy e filmek forgatása alatt a vízözön előtti Föld egykori lakói, akik tovább tudtak élni az emberek között, valamilyen módon részt vettek ebben, vagy valamilyen kapcsolatfelvételre került sor. Ez is és más is elképzelhető.
Nekem is sokszor kellett kreatív emberekkel (művészekkel, zenészekkel, írókkal…) kommunikálnom, s első kézből való információm van arról, hogy az ilyen emberek gyakran kapnak természetfeletti kinyilatkoztatást különféle képek, álmok és kreatív inspirációk formájában. Az ilyen jellegű kinyilatkoztatások gyakorta a munkájuk alapötletévé válnak és amennyiben az prófétai látomás volt, akkor elismerik, hogy az író, a művész vagy más kreatív ember – mindegyik a maga módján az emberi múltunk valódi képét jelenítette meg a maga halhatatlan alkotásában. Már csak az érzékeink megragadására van szükség.
Forrás: http://earthbeforeflood.com/
Fordította: Száraz György
Boldog napot!
Forrás:boldognapot.hu
Tovább a cikkre »